Francia ősök felsőbányai ezermestere

Pain Károly egyik pozítiv jellemvonása a szerénység. Nehezen tudtam meggyõzni arról, hogy cikket írjak életútjáról. Pain Lajos helytörténész nagybátyja a család neve és bizonyos okmányok alapján arra a következtetésre jutott, hogy õseik Franciaországból származnak, és a XVIII. században telepedtek le városunkban.

Felsőbánya látképe

Pain Károly 1941. július 14-én született. Négy testvérébõl már csak egy, József él, aki a múlt század húszas-harmincas éveiben a helyi mûkedvelõ társulat elõadásain gyakran szerepelt.

Kari édesapja az államosításig lakatosmûhelyében kereste meg családjának a mindennapi kenyeret.

A mûvelt, szépérzékkel megáldott ezermester elsõ emlékei a természethez fûzõdnek. Így az északi tájakat imádó fiúcska elsõ emlékei is természethez fûzõdõek. Édesapjával gyakran sétáltak félhomályos erdei ösvényeken, a Nyugati- és Keleti-árkon.

Szülei három-négyéves korában megdöbbenve tapasztalták, hogy gyerekük dadogni kezd. Beszédhibáját egy leesésbõl származó fejsérülése okozhatta. Dadogását némiképpen enyhítette a családi kör bensõséges melege.

Az elemi iskolában elõször Oravecz Baba, majd Páska Gabriella oktatta és nevelte az éles elméjû kisfiút. Még élõ osztálytársai, Keisz Rezsõ és Szigyártó Dezsõ is tisztelettel beszélnek róla.

Bulbuk Ibolya, az osztályfõnöknõje is szívébe zárta tudásra szomjas, szorgalmas, fegyelmezett tanítványát. Bulbuk Gábor, az orosz, francia, német, olasz nyelvet ismerõ férje, amatõr festõmûvész és a Nagybányai Filharmonikus Zenekar hegedûse szintén kedvelte õt. Egyszer lakásukban a hegedûs eljátszotta neki Sarasate spanyol zeneszerzõ Cigánydallamok címû kompozicióját. Otthon Kari XX. század eleji hegedûjén eljátszotta a virtuóz technikát igénylõ mû néhány részletét. A hatvanas évek elején beiratkozott a nagybányai Népmûvészeti Iskolába, amelyben Grünberg, az egyik tanára, a Filharmónia hegedûmûvésze is segítette, hogy kibontakoztassa a tehetségét.

A zene barátom életének a része. Testét, lelkét átjárja a varázslatos zene, amikor otthon hegedül vagy Beethoven, Mozart, Schubert, Schumann, Mendelssohn Bartholdy mûveit hallgatja. Múlt század eleji kottagyûjteményének a kompozicióit is gyakran  játssza mély átéléssel.

Kedvenc írója a romantikus, színes fantáziájú, mesélõ Jókai Mór.

Pain Károly a líceum elvégzése után 17 évesen a felsõbányai ércfeldolgozóba került. A rátermett, ügyes kezû lakatost és villanyszerelõt munkahelyén senki nem gúnyolta beszédhibájáért. Az irigység nem mérgezte meg lelkét, örvendett kollégái teljesítményeinek.

Többször kapott prémiumot. Egyszer azért jutalmazták meg, mert lírát ábrázoló jelvényeket készített a fuvószenekar tagjainak az egyenruhájához.

Tehetségét dicsérik azok a rézbõl vésett címtáblák is, amelyek több intézmény ajtaján csillognak.

Kíváló ütemérzékét a mûhelyben is bebizonyította. Egyszer Bónis János kovácsmesterrel és még két kollégájukkal kalapáccsal üllõn muzsikáltak.

Az aranyszívû Kari tizennyolc éven át teljes odadással éjjel-nappal gondozta az ápolónõ Magdit, gyógyíthatatlan betegségben szenvedõ feleségét.

Lelki rokonom nyugdíjba vonulása után is mindig tesz-vesz valamit, mert a tétlenség fárasztja, untatja. Nemcsak a templomba jár minden vasárnap, hanem évtizedeken át a plébánián villanyszerelõként, lakatosként örömmel dolgozott.

- Hogy vagy? - kérdem mindig tõle találkozásunk elsõ percében.

- Bár vesebetegségben szenvedek, magas a vérnyomásom, és fáj a derekam, nem panaszkodom. Mindig érzem Isten szeretetet sugárzó jelenlétét, Igéjének a fénye világítja be életutam - válaszolja halványan mosolyogva.

Hûséges barátom sziklaszilárd hitébõl én is erõt merítek.

(Boczor József)

Bányavidéki Új Szó