Romániai panelházba csapódott egy orosz drón, egy lakásban tűz keletkezett

Orosz drón zuhant péntekre virradóra, hajnali két óra körül egy tízemeletes panelház tetejére a délkelet-romániai Galacon, az incidens nyomán egy lakásban robbanás történt és tűz keletkezett – közölte a katasztrófavédelem.

Ez már a második eset, hogy romániai lakott területre zuhan egy orosz katonai drón az Ukrajna elleni támadások során.

A hatóságok három megyére – Brăila, Galac és Tulcea – adtak ki mobiltelefonos RO-Alert riasztást, amelyben felszólították a lakosságot, hogy a levegőből lehulló dróndarabok veszélye miatt maradjon fedezékben.

Két, enyhébb sérüléseket szenvedett személyt kórházba szállítottak, két másik személyt pánikroham miatt kellett a helyszínen ellátni.

A két sérült a károkat szenvedett lakás lakója, aki akkor szenvedett égési sérüléseket, amikor a kigyulladt előszobán keresztül haladt át.

Ionuț Pucheanu, Galac polgármestere a Digi 24 hírcsatornának elmondta:

szerencse, hogy a drón a lakás előszobája fölött csapódott be, nem pedig a hálószobában, ahol a két sérült aludt, különben már nem élnének.

Mint közölte, az incidensben csak egy lakásban keletkezett kár, valamint a liftaknában.

A tüzet rövid időn belül eloltották.

A hatóságok a vizsgálat idejére lezárták az utcát, amelyben a dróntalálatot szenvedett társasház áll, 70 lakót evakuáltak, és jelezték: szállást biztosítanak azon lakóknak, akiket esetleg ki kell telepíteni.

A védelmi minisztérium közlése szerint a román hadsereg radaron mindvégig nyomon követte a román légtérbe behatoló drónt, és két F-16-os vadászgépet fel is küldtek a levegőbe, hogy kövesse a harci eszközt.

A pilóták engedélyt kaptak, hogy tüzet nyissanak a drónra, de nem sikerült lakott területen kívül utolérniük.

Cristian Popovici, a védelmi tárca szóvivője a kockázatokkal indokolta, hogy nem lőtték le a drónt.

„Ez egy jogos kérdés, és a polgároknak tudniuk kell, hogy mi mindent megteszünk, amit tudunk, de a hadseregnek ebben a helyzetben nagyon szigorú korlátai vannak, mert nem kockáztathatjuk meg, hogy több fenyegetést teremtsünk, mint amennyit megelőzhetünk. A törvény bizonyos körülmények között lehetővé teszi számunkra, hogy tüzet nyissunk az ukrajnai konfliktusban használt tárgyakra, de csak a lakosság életének és a tulajdon védelme mellett” – mondta.

A román külügyminisztérium súlyos és felelőtlen eszkalációnak nevezte a galaci incidenst az Oroszországi Föderáció részéről.

Közölte, hogy Románia a nemzetközi jog és légtere megsértésére válaszul megteszi a szükséges diplomáciai intézkedéseket.

Mint arról beszámoltunk, április 25-én egy orosz drón szintén Galac egyik utcájában zuhant le.

Az eszközt a tűzszerészek később biztonságos körülmények között megsemmisítették.

A védelmi minisztérium közlése szerint az ukrajnai háború kezdete óta összesen 47 alkalommal zuhantak orosz drónok vagy dróndarabok román területre, ebből 12-szer idén.

A legutóbbi galaci incidenst követően a román külügy berendelte az orosz nagykövetet.

Az ugyanakkor egy későbbi interjúban arról beszélt: bár nem mutattak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy valóban orosz drónról van szó, Romániának számolnia kell hasonló incidensekkel, mivel részese az ukrajnai konfliktusnak.

Mint ismeretes, bár Románia nem ismerte el hivatalosan, hogy fegyvereket szállított Ukrajnának, harctéri felvételeken román fegyverek is láthatók.

Emellett Lengyelország után Románia az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok második legfontosabb tranzitútvonala.

Szergej Sojgu: bármelyik pillanatban bekövetkezhet a Kijevre irányuló orosz csapás
Bármelyik pillanatban bekövetkezhet az a Kijevre irányuló támadás, amelyre az orosz fél korábban figyelmeztetett – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a moszkvai régióban rendezett I. Nemzetközi Biztonsági Fórumon csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
„Ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet (…) figyelmeztetést adtunk ki, és hogy milyen erejű lehet a csapás, megmutattuk. Mindenünk megvan hozzá” – felelt Sojgu arra a kérdésre válaszolva: befolyásolhatja-e az Oroszország által kilátásba helyezett csapás végrehajtását, hogy az európai nagykövetek a moszkvai figyelmeztetés ellenére elutasították az ukrán főváros elhagyását.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn bejelentette: a luhanszki régióbeli Sztarobilszk elleni pénteki ukrán dróntámadás miatt Moszkvában „betelt a pohár”, és az orosz hadsereg támadni fogja az ukrán döntéshozatali központokat, parancsnokságokat és hadiipari létesítményeket Kijevben. A sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolát ért éjjeli csapássorozat következtében 21 tizenéves tanuló életét vesztette, 42 pedig megsebesült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Asztanában azt mondta, hogy Oroszország figyelmeztette a kijevi nagykövetségek személyzetét: el kell hagyniuk a várost, a továbbiakról mindenki maga dönt. Megjegyezte, hogy ezeket az intelmeket „nem mindenki veszi komolyan”.
Peszkov szerint „az események alakulásától függ”, hogy Moszkva mikor tér át a retorikától a cselekvésre.

„Számunkra általában véve a békefolyamat és a céljaink békés eszközökkel elérése az előnyben részesített megoldás” – nyilatkozott az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.
Elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai nem keresték meg Oroszországot tárgyalási javaslattal.
„Idióta kijelentéseket nem kommentálok” – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Asztanában újságíróknak, Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőjének arra a kijelentését reagálva, miszerint Oroszországnak csökkentenie kell fegyveres erőinek létszámát ahhoz, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak vele Európa részéről.
„Ezek ennek a hölgynek a szokásos közönséges kijelentései, amelyekhez már mindenki hozzászokott, és amelyekre, úgy mondanám, alig reagál valaki… Nos, ki reagálna erre?” – kommentálta Kallas szavait Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai erők esetleges kivonása Európából „észszerű, indokolt és régóta esedékes lépés lenne a helyzet részleges stabilizálása felé Nyugat-Európában”.
Sojgu szerint semmi sem utal arra, hogy az örményországi orosz támaszpontot bezárnák. Az Örményország és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségi szerződés aláírása a volt orosz védelmi miniszter szerint „inkább hasonlít egy választási kampányra vagy egy választási kampányban való segítségnyújtásra”.

Forrás: kronika.ro