Erdélyi fejedelmek: Rákóczi Zsigmond

Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki.

Egy évvel később legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat Szikszó mellett, amiért Rudolf királytól bárói rangot kapott. Aktívan részt vett a tizenötéves háborúban, 1593-ban az általa vezetett csapatok foglalták vissza a Rimaszombat melletti Szabadka várát és Fülek várát. Három évvel később Hatvan ostrománál súlyos fejsérülést szenvedett.

1603-ban Rudolf hűtlenséggel vádolta meg (valószínűleg Giorgio Basta generális felbújtására), és elkoboztatta birtokait. A sértett Zsigmond 1604-ben csatlakozott a Bocskai István vezette Habsburg-ellenes felkeléshez. Hamar Bocskai bizalmasává vált, aki kormányzóvá neveztette ki.

Bocskai végrendeletében egyik hadvezérét, homonnai Drugeth Bálintot jelölte ki utódjának, akinek megválasztását a szultán is jóváhagyta. Rákóczi azonban Homonnai távollétében (a fejedelemmel volt Kassán, míg Rákóczi Gyulafehérváron) keresztülvitte, hogy az erdélyi rendek 1607. februárjában fejedelemmé választották. A kész tények elé állított szultán – akit Rákóczi is személyesen igyekezett meggyőzni, sőt a Gyulafehérvárra küldött török követet is megvesztegette – néhány nappal később jóváhagyta a kinevezést. A felszarvazott Drugeth hűséget esküdött Rudolfnak, aki 1608-ban országbíróvá nevezte ki.

Rákóczi uralma mindössze egyetlen évet tartott. 1607-ben a hajdúk Nagy András vezetésével felkelést indítottak a Bocskai halálát követően elvesztett privilégiumaik visszaszerzésére. A fejedelmi trónt megszerezni vágyó Báthory Gábor támogatásáról biztosította a hajdúkat, akik cserébe támogatták őt a fejedelmi trón megszerzésében. Rákóczi nem vállalta a nyílt konfrontációt, így a szádvári és sárosi uradalmakért cserében 1608-ban lemondott a trónról Báthory javára.

Rákóczi visszavonult felsővadászi birtokára, ahol 1608. december 5-én elhunyt. Holttestét a szerencsi református templomban temették el.

(erdelyikronika.net)