Vincze Loránt EP-képviselő a chatkontrollról: nem olvassák el a privát üzeneteket és nem törik fel a polgárok telefonjait

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők többsége támogatta az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályoktól való eltérést lehetővé tevő módosítást, mely biztosítaná az elektronikus kommunikációs szolgáltatók számára a gyermekek online szexuális bántalmazásának önkéntes felderítését és bejelentését.

A chatkontroll néven elhíresült szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselőhöz fordultunk: oszlassa el azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a hatóságok a polgárok magánbeszélgetéseit, internetes üzenetváltásait. 

– Több cikk és vélemény szerint a chatkontroll meghosszabbításával bárkinek a magánbeszélgetésébe belenézhetnek majd a hatóságok. Így van ez?

– A jogszabály elsődleges célja a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online anyagok (CSAM) terjedésének megállítása, valamint az áldozatok azonosítása és megmentése. A gyakorlatban az Európai Parlament által most meghosszabbított ideiglenes rendelet azt teszi lehetővé, hogy a nagy platformok (mint a Google, a Meta vagy a Microsoft) továbbra is önkéntes alapon működtethessenek olyan automatizált szűrőket a szervereiken, amelyek felismerik a már ismert bántalmazások digitális ujjlenyomatait. 

Ez a rendszer nem az átlagpolgárok magánbeszélgetéseit figyeli, hanem mintázatokat keres. Ha a rendszer bántalmazó tartalomra bukkan, azonnal riasztja a hatóságokat, köztük az Europolt. Ezeket a szűrőket nem a hatóságok működtetik, és a hatóságuknak nem lesz lehetőségük betekinteni magánemberek beszélgetéseibe. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a most jóváhagyott önkéntes szűrés nem érinti a végpontok közötti titkosítást: senki nem olvassa el a WhatsApp-on vagy Signalon küldött privát üzeneteket, és nem törik fel az állampolgárok telefonjait. Az Európai Parlament korábban már határozottan elutasította és blokkolta azokat a radikális javaslatokat (az úgynevezett Chat Control 2.0-t), amelyek kötelezővé tették volna a telefonok és a titkosított csevegések tömeges, gyanú nélküli szkennelését. A jelenlegi, korlátozott és önkéntes felderítés esetében tehát a tömeges állami kémkedéstől való félelmek alaptalanok.

– Láttunk olyan véleményeket, miszerint ez politikai visszaélésekre adhat okot a jövőben...

– Ezek a reakciók túlzottak! A félelmek alapja egy félreértés, amit egyes politikai erők tudatosan ki is használnak a közvélemény manipulálására. Az ellenzők attól tartanak, hogy ez a technológia a totális digitális megfigyelés (egyfajta globális „Big Brother”) előszobája, és azt állítják, hogy a magánlevelezések gépi átvizsgálása sérti a levéltitkot és a magánszférához való jogot. Ezzel szemben gyakorlatilag annyi történt, hogy rábólintottunk arra, hogy ami eddig működött, az ezután is működhessen. Az RMDSZ és az Európai Néppárt képviselőcsoportja számára egyértelmű álláspont, hogy a kiskorúak védelme a közösségi médiában tapasztalható szexuális zaklatással, zsarolással és bullyinggal szemben nem lehet alku tárgya. Képviselőként én is támogattam és ezentúl is határozottan támogatom az önkéntes alapú felderítést, mert a bűnüldöző szervek statisztikái szerint a pedofil hálózatok felszámolásához szükséges rendőrségi nyomravezetések és információk mintegy 85 százaléka éppen ezekből az automatizált iparági szűrésekből származik. Gyermekek élete, biztonsága és emberi méltósága a tét. Ha az Európai Parlament nem biztosította volna a jogi kereteket ezen szűrők további működéséhez, akkor a tech cégeknek az európai adatvédelmi szabályok miatt le kellett volna kapcsolniuk ezeket a rendszereket. Ez azt jelentette volna, hogy az európai internet hirtelen a bűnözők biztonságos menedékévé vált volna. A gyermekek védelme nem lehet pártpolitikai csatározások vagy populista kampányok áldozata.

– Igaz-e, hogy a képviselők „kaotikus körülmények között” szavazták meg a szabályozás meghosszabbítását?

– Ebben van némi igazság, ugyanis az Európai Parlament korábban nem támogatta az ideiglenes rendelet meghosszabbítását, és most újra napirendre kellett tűzni ahhoz, hogy ne álljon elő az a helyzet, amelyet fentebb említettem. Ezért az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola és az EPP-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy legyen őrjárat-szavazás a kérdésről, amire a házszabály egyébként lehetőséget adott. Gondoljunk csak bele, milyen következményei lennének, ha a feltárt pedofil ügyek száma egyik napról a másikra 85 százalékkal csökkenne.

Nem tudom, más hogy van vele, de az én lelkiismeretem nem engedné meg, hogy lemondjak a gyerekeink védelméről, csak azért, mert a közvélemény egy része ezt várná el. 2028 áprilisáig hatályos a chatkontroll

– Meddig lesz érvényben a chatkontroll, kik és mikor „nézhetnek bele” a magánbeszélgetésekbe, van-e garancia arra, hogy nem fognak visszaélni vele?

– A most elfogadott átmeneti mentesség és szabályozás 2028. április 3-ig marad érvényben. A hatás folyamatos, hiszen nem egy új, a semmiből induló rendszerről van szó, hanem egy már működő technológia fenntartásáról. 

A rendszer működésének lényege, hogy a szolgáltatók már ismert mintázatokat keresnek. Ez nem azt jelenti, hogy valaki vagy akár a mesterséges intelligencia elolvasná az üzeneteket, hanem automatizált szűrők keresnek egyezéseket már ismert, kisorúak bántalmazásához köthető tartalmakkal. Ha egyezés van, akkor jut el ez a hatóságokhoz, akik mérlegelni tudják, történt-e bűncselekmény. A júliusi parlamenti döntésnek köszönhetően a hatóságoknak nem kellett lekapcsolniuk a lámpát az online térben: a rendőrség és az Europol továbbra is valós időben kapja a jelzéseket az internetes szolgáltatóktól, így a romániai és az európai nyomozó szervek megszakítás nélkül folytathatják a küzdelmet a hálózatok felszámolásáért és a bajba jutott kiskorúak kimentéséért. Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan tovább tárgyal az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal egy olyan állandó, hosszú távú jogi keretrendszerről, amely a jövőben is garantálja a gyermekek hatékony védelmét, de szigorú biztosítékokkal megvédi a tisztességes állampolgárok digitális magánszféráját is.

(Forrás: Krónikaonline.ro)