A kormány felelősséget vállalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért a parlamentben

A kormány kedden felelősségvállalási eljárás keretében terjesztette a parlament elé a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet.

(forrás: MIHAI POZIUMSCHI / AGERPRES FOTÓ)

A képviselőház és a szenátus együttes ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta: a jogszabály célja egy régóta fennálló társadalmi igazságtalanság megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása. Hozzátette, hogy a tervezet elfogadása az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező források lehívásának egyik feltétele.

Bolojan felidézte, hogy az alkotmánybíróság korábban 5–4 arányban utasította el a tervezet előző változatát, mivel a kormány akkor nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét. Most azonban – bár negatív – a CSM állásfoglalása is rendelkezésre áll.

A miniszterelnök részletezte a módosítások lényegét: a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakban emelkedne fokozatosan a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, 48 évről 65 évre. Emellett a nyugdíjuk a jövőben nem haladhatná meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát.

Bolojan szerint a jelenlegi szabályozás méltánytalan, hiszen a világon sehol nem mennek ilyen korán nyugdíjba a bírák és ügyészek, és „egyik civilizált országban sem egyezik meg a nyugdíj az utolsó fizetéssel”. Úgy véli, a reform a gazdaság stabilitását is erősíti, mivel Románia az egyik legrosszabbul áll az aktív népesség arányát tekintve Európában. Arra is emlékeztetett, hogy a reform az országos helyreállítási terv egyik kulcseleme, és a kormány november 28-án indított felelősségvállalása megakadályozta, hogy az ország uniós pénzeket veszítsen a határidők túllépése miatt.

A kabinet keddi rendkívüli ülésén fogadta el a jogszabály végleges szövegét. Ioana Dogioiu kormányszóvivő elmondása szerint a szenátorok és képviselők összesen 42 módosító indítványt terjesztettek be, ám a kormány mindet elutasította.

Az alkotmány értelmében a kormány felelősségvállalással is elfogadtathat egy törvénytervezetet, amennyiben három napon belül nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt, vagy az nem kapja meg a szükséges többséget.

Az AUR szenátusi frakcióvezetője kedden jelezte, hogy pártja nem fordul az alkotmánybírósághoz a tervezet miatt, és bizalmatlansági indítványt sem kezdeményez.

A jogszabályt ugyanakkor a legfelsőbb bíróság még megtámadhatja az alkotmánybíróságon. A CSM múlt csütörtökön adott negatív véleményt a tervezetről.

Az alkotmánybíróság október 20-án minősítette alkotmányellenesnek a korábbi változatot, mivel a kormány akkor a CSM – bár nem kötelező érvényű – véleményének beszerzése nélkül küldte azt a parlament elé. Írja az agerpres. 

Forrás: agerpres.ro