A levélben szavazókat érintő iránymutatást adott ki az NVB

Az iránymutatás szerint a levélben leadott érvénytelen szavazási iratok esetében megszakad, és újraindul a tízéves központi névjegyzéki nyilvántartás, ugyanúgy, ahogy az érvényes szavazatok esetében.

(forrás: wikipédia)

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén egy, a levélben szavazókat érintő iránymutatást adott ki Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére.

Pálffy Ilona abban a kérdésben kért iránymutatást, mi történik, ha egy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező választópolgár érvénytelen szavazási iratot ad le; ebben az esetben megszakad-e a névjegyzékbe való törlésre vonatkozó tízéves határidő.

A kérdésnek azért van jelentősége, mert a választási eljárási törvény értelmében a központi névjegyzékből törölni kell azokat a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgárokat, akik a névjegyzékbe vétel napjától számított tíz éven belül nem szavaznak, nem módosítják adataikat, vagy nem hosszabbítják meg névjegyzékbe vételüket. Az NVI vezetője lényegében abban kért iránymutatást, hogy az érvénytelenül leadott szavazási iratokkal újraindul-e a tízéves időszak.

A testület álláspontja szerint az NVI-nek az érvénytelen szavazási irat leadását is rögzítenie kell a levélben szavazók névjegyzékében, ez pedig a tízéves határidő megszakadását, és egyben újraindulását eredményezi.

Az NVI elnöke abban is iránymutatást kért, mi a teendő, ha egy levélben szavazó választópolgártól kettő vagy több szavazat érkezik, és ezek közül az első érvénytelen. Az NVB álláspontja szerint ebben az esetben a választópolgár valamennyi szavazatát érvénytelennek kell tekinteni.

A kérdéssel kapcsolatban a korábbi és a hétfői ülésen is több tag jelezte: az, ha valakitől több szavazat is érkezik, már önmagában is aggályos és törvénysértő lehet.

Az NVB által a választási szervek számára kiadott iránymutatások nem kötelező érvényűek, azok a bizottság álláspontját tükrözik.

(hirado.hu)