„Egy iskolás” szórványmegyék, térségek - kerekasztal-beszélgetés beszámolója

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége „Egy iskolás” szórványmegyék, térségek címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést, Nagybányán, 2016. március 19-én.

Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök köszöntötte a kerekasztal-beszélgetés meghívottait, majd felkérte a Máramaros megyei főtanfelügyelő helyettes asszonyt, hogy ossza meg gondolatait az ülés résztvevőivel. 

Főtanfelügyelő-helyettes asszony köszöntőjében a megye kisebbségi oktatásának erősségét, kulturális sokszínűségét méltatta. Beszédében a kulturális értékeink megőrzésére, kölcsönös tiszteletére hívta fel a figyelmet.

„El kell menni a vizsgára, ahhoz, hogy az sikerüljön” – fejezte ki a kerekasztal-beszélgetés témájának fontosságát Szőcs Domokos igazgató. Kiemelte, hogy a párbeszéd az egyetlen megoldási lehetőség a problémás kérdéseink megoldására.

Szabó Ödön parlamenti képviselő köszöntőjében a szakfelügyelőségekkel, tanfelügyelőségekkel és az oktatási intézményekkel fenntartott jó viszonyt, együttműködést hangsúlyozta. A megye magyar nyelvű lakosságának aránya településenként változik, így a helyzetekhez igazodva minden típusú oktatási forma megtalálható a térségben.

Nagybánya polgármestere, Cătălin Chereches is köszöntötte az ülés jelenlevőit, aki a város kisebbségi oktatás problémai mellett a kisebbségi sokszínűségről, a hagyományok ápolásának és átörökítésének fontosságáról beszélt. A mai gyermekek az anyanyelvük mellett még egy vagy két idegen nyelvet is beszélnek. Kiemelte, hogy az állam nyelve mellett fontos az anyanyelv ismerete is. Nem helyes, hogy a szaktárca financiális kérdések miatt oktatási intézményeket szűntet meg, mellyel a gyermekek mellett a szülők dolgát is nehezíti. Olykor egyik városrészről a másikba kell a gyermekeknek iskolába járniuk. Kitért a felekezeti oktatás helyzetére is, valamint reményét fejezte ki, hogy a felmerülő nehézségek ellenére Nagybányán a jövőben is biztosítani tudják a kor igényei szerint a kisebbségi oktatást. Ígéretet tett arra, hogy rendezni fogja a nagyabányai Németh László Elméleti Líceum épületének problémáját.

Halász Ferenc alelnök, a kerekasztal-beszélgetés moderátora az ülés témájának alapgondolatát fogalmazta meg, melyet a szórványtérség oktatási problémáinak feltárására, megvitatására szerveztek. Rövid bemutatkozásra kérte a részvevőket.

A Nicolae Iorga Általános Iskola diákjainak műsora színesítette a kerekasztal-beszélgetést.

Halász Ferenc a megyék képviselőit a megye oktatási problémáinak rövid bemutatására kérte fel. Javasolta, hogy két munkacsoport keretében vitassák meg a felmerült problémákat, majd összegzésben fogalmazzanak meg cselekvési terveket, javaslatokat, megoldási lehetőségeket, amelyeket későbbi megbeszéléseken fognak megvitatni.

Máramaros megye rövid problémaismertetője: 

Hitter Annamária tanfelügyelő

• Gyermeklétszám csökkenés, pedagógus, tankönyv, szakoktatás és bentlakás hiánya a megyében.
• Bizonyos településeken az elszigetelődés problémákat okoz. Megoldás a bentlakás biztosítása lenne. 
• Elszívóerő Szatmár, Kolozsvár és Szilágy megye, kétnyelvű családok és a szülők mentalítása.
• Jó az együttműködés a politikummal, az önkormányzatokkal.
• Ha létszám alatt engedélyeznek osztályokat, azok anyagi feltételeit is kell biztosítani. A településeken meg kellene tartani az oktatási intézményeket, hiszen a gyermekek az adott településen a kultúra átörökítői, a település életét biztosítják. A gyermekek lakóhelye és az iskola közötti távolság igen nagy.

Vicsai János:

• Magyar kisebbségi történelem tankönyv újra kiadását, a minőségi oktatás megteremtését szorgalmazta.
• Kiemelte, hogy a helyi értékeket tovább kell vinni, tovább kell örökíteni.

ÖSSZEFOGLALÓ – Halász Ferenc moderátor

Teljeskörű szórványoktatási stratégia alkalmazhatósága nehézséget okozhat, de annak részei, amelyek együttműködéssel eredményesen kidolgozhatóak működtethető lehet. Hasznos lenne egy kérdőív elkészítése és elküldése a jelenlevők számára, amelyben az elhangzott megyei beszámolók kiegészítésre kerülnének a problémák mellett a jó példákkal is.

A kérdőívet záros hátidőn belül az RMPSZ Országos Információs Irodájához kell visszaküldeni, ahol összegzésre kerülnek és egy következő ülés témájául fognak szolgálni.

Javasolt pontok:

1. Gyermeklétszám csökkenés, gyermektoborzás problémája és megoldási lehetőségei. (Hogyan lehet bevonzani a gyermekeket a magyar nyelvű iskolába? Milyen eszközök kellenek hozzá?)

2. Minőségi oktatás biztosítása, pedagógushiány pótlása – melynek témájában az RMPSZ Besztercén kihelyezett ülést tartott február 14-én. Az ülésen megfogalmazódott az üres pedagógusállások és a potenciális pedagógusjelölteket feltérképezésének igénye, illetve vizsgálták az üres állások az érdeklődő pedagógushoz való eljuttatásának lehetőségét is.

3. Finanszírozás biztosítása, anyagi alapok megteremtése:

• A romániai magyar oktatási rendszer jelentős része a Román Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik, így anyagi feltételeinek biztosítása is. A politikum hathatósan segíthet a finanszírozás biztosításában, elsősorban a fejkvóta jelenlegi rendszerének módosításával.
• Magyarország kormánya is támogatja a romániai magyar közoktatást. Fontos felmérni, hogy az anyaország támogatását mire kell fordítani.

4. A szakoktatás kérdése. (Egy oktatási intézményben tömöríthető-e mindent oktatási forma?)

5. Tehetséggondozás (versenyek).

6. Központi iskolák kialakításának helyzetképe. (A központi intézmény hogyan tud hálózatot építeni?)

A beérkezett válaszokból vonható majd le a feladat és problémamegoldás intézményes, szakhatósági hatásköre. Lesznek kérdések, amelyeket az RMPSZ, lesznek problémák, amelyeket a szakhatóságok, és a politikum közreműködésében lehet megvalósítani, illetve olyanok, amelyeket az anyaország támogatásával lehet kivitelezni.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint azért fontosak ezek a találkozók az RMDSZ számára, mert csak pontos információk és helyzetismeret birtokában tudjanak képviselni az eltérő gondokkal küzdő helyi pedagógusokat, iskolákat, iskolaközpontokat. Ezek a megbeszélések tapasztalatcserét is jelentenek, és a különböző helyeken hasznos, hatékony gyakorlatok alakulnak ki. Bizonyos folyamatokat nehezen tudnak megállítani, késleltetni, ilyen az asszimiláció vagy a demográfiai fogyás. Alkalmazkodni kell a különböző új szituációkhoz, hogy az oktatás minél zökkenőmentesebben folytatódjék a veszélyeztetett helyeken is. Fontosnak tartják, hogy szülessenek helyi és megyei, rövid és hosszú távú oktatási cselekvési tervek.  Külsős segítséggel a jövőtervet meg lehet valósítani.

Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő beszámolt az önálló speciális magyar nyelvű oktatás nagyváradi megvalósításáról, melyet szoros együttműködéssel, következetességgel tudtak létrehozni. Hasznosnak tartja a szakoktatási akkreditációs dossziékat egymás segítségéért körbeadni.