Elvesztheti Clinton a választást az e-mail-botrány miatt?

Az e-mail-botrány újabb fordulója után jelentősen csökkent Hillary Clinton előnye az országos közvélemény-kutatások szerint Donald Trumppal szemben, egy héttel az elnökválasztás előtt. Az amerikai választási rendszer jellege miatt azonban ez valójában nem sokat jelent, az a fontos, hogy az úgynevezett csatatérállamokban hogyan állnak. Ezeket néztük meg.

Az amerikai sajtóban októberi meglepetés-nek hívják azokat a híreket vagy eseményeket, amelyek az elnökválasztási kampány véghajrájában kerülnek elő, és befolyásolhatják az eredményt. Ilyen októberi meglepetés volt a hír, hogy újra vizsgálják Hillary Clinton e-mail-botrányát.

James Comey FBI-igazgató 11 nappal a választás előtt jelentette be, hogy az FBI újabb e-maileket talált, amelyeknek közük lehet Hillary Clintonhoz. Pedig a vizsgálatot korábban egyszer már lezárták, mert az FBI akkor arra jutott, hogy Hillary Clinton nem követett el bűncselekményt azzal, hogy magánszervert használt munkaügyi e-mailezésére is.

Az új leveleket Anthony Weiner egykori New York-i kongresszusi képviselő laptopján találták. Weiner ellen azért indult vizsgálat, mert egy 15 éves lánynak küldött szexuális üzeneteket. Válófélben lévő felesége pedig nem más, mint Hillary Clinton közeli munkatársa, Huma Abedin. Weiner laptopján az ő e-mailjeit is megtalálták, és vannak arra utaló jelek, hogy ezek egy részét Clinton magánszerverén keresztül küldték.

A korábbi vizsgálat arról szólt, hogy Clinton a külügyminisztersége alatt tárolt-e titkos információt a magánszerverén. Akkor egyébként az is kiderült, hogy a magánszerverre küldött levelek kétharmadát összesen három ember küldte – egyikük pont Huma Abedin volt.

A most megtalált e-mailekről egyelőre kevés az információ. James Comey is azt mondta, hogy egyelőre nem tudni, hogy van-e jelentőségük ezeknek a leveleknek, vagy nincs, de az biztos, hogy a vizsgálattal nem végeznek a választásig.

Ugyanakkor az NBC elemzője, Pete Williams szerint még az is lehet, hogy napok alatt kiderül, hogy nincs a levelek között olyan, amelyeket a korábbi vizsgálat során ne láttak volna már. Ebben az esetben pedig újra lezárhatják az ügyet.

Persze a demokraták kritizálják az FBI-t az időzítés miatt. Szenátusi vezetőjük, Harry Reid egyenesen  azzal vádolta Comey-t, hogy befolyásolja a választást.

A bizonytalan helyzet semmiképp nem jön jól Hillary Clintonnak, hiszen védekeznie kell. Donald Trump pedig természetesen kihasználja azt, hogy az ő botrányairól most kevesebb szó esik, és támadásba is lendült. Többek között arról beszélt, hogy a mostani még a Watergate-ügynél is nagyobb botrány. Las Vegasban pedig azzal viccelődött, hogy soha nem gondoltuk volna, hogy egyszer Anthony Weinernek kell köszönetet mondanunk.

A sok botrány mellett Clintonnak és Trumpnak azzal is meg kell küzdenie, hogy a választók egyik jelöltet sem kedvelik túlzottan.  A Washington Post és az ABC felmérése szerint a szavazók 59 százalékénak van negatív véleménye Clintonról, 63-nak pedig Trumpról – és nem lehet arra hivatkozni, hogy a demokraták Trumpot, a republikánusok Clintont nem kedvelik, a szavazók 47 százalékának ugyanis mindkettőjükről negatív véleménye van.

A Post és az ABC természetesen nemcsak azt mérte, hogy melyik jelöltet mennyien nem kedvelik, hanem azt is, hogy kire hányan szavaznának. Az országos adatok szerint egy héttel a választás előtt 46-45-re vezet Trump. Ez ugyan a hibahatáron belül van, de május óta most először vezet a felmérésben a republikánus jelölt.

A CNN készített egy olyan felmérést is, amelyben az öt legfrissebb országos közvélemény-kutatást összesítették. Ez alapján pedig Clinton 47-42-re vezet.

Az ABC és a Washington Post azt is megkérdezte, hogy a választókat mennyire befolyásolja, hogy újraindult az eljárás az e-mailek miatt. 10-ből hatan azt mondták, hogy ez nem változtat a véleményükön, 3-an viszont azt, hogy emiatt kevésbé valószínű, hogy Clintonra szavaznak. Igaz, utóbbiak többsége amúgy is republikánus szavazó.

A legfontosabb államok

Ahogy a múltkori cikkünkben is írtuk, az amerikai elnökválasztás valójában néhány államban dől el. A választók ugyanis elektorokat választanak, és kettő kivételével minden államban (és a fővárosban) a nyertes elvisz minden elektort.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Szinte csoda kellene Trumpnak ahhoz, hogy elnök legyen

Vagyis az országos felmérések valójában nem túl sokat mondanak a választás valódi esélyeiről, az egyes államokat külön-külön kell vizsgálni. A többségükről ráadásul előre meg lehet mondani, hogy ki viszi el az ottani elektorokat, így a választás az úgynevezett csatatérállamokban dől el.

Ezekben az államokban most folyamatosan bombázzák a szavazókat tévéhirdetésekkel és mobilizálni is próbálják őket – ennek eredményeként a Politico szerint sok államban egyre kevesebb a bizonytalan szavazó.

Persze nem csak ezért: a folyamatosan megjelenő újabb és újabb botrányok ugyan elidegeníthetik a kicsit bizonytalanokat, ugyanakkor mobilizálhatják azokat a demokratákat vagy republikánusokat, akik, mivel a saját jelöltjüket sem kedvelik, nem mentek volna el szavazni, viszont az ellenfél botrányai miatt meggondolhatják magukat. 

A verseny egyre szorosabb, több államban minimális különbséget mutatnak a felmérések. Ahogy a múltkor is, ismét három választási oldal elemzéseit néztük meg.

A 270towin.com szerint Hillary Clinton 258 elektorra biztosan számíthat, Trump pedig 157-re. Vagyis a maradék 123-ból Clintonnak elég 13-at megszereznie, hogy ő nyerje a választást.

Az oldal szerint a csatatérállamok: Nevada (6 elektor), Utah (6), Arizona (11), Iowa (6), Wisconsin (10), Ohio (18), New Hampshire (4), Észak-Karolina (15), Georgia (16) és Florida (29).

origo.hu