Érték, hagyomány, közösség: tájházat hoztak létre Máramaros „legmagyarabb” településén

Augusztus 24-én tájházat avatnak Szamosardón, amely a helyi népi építészetet és paraszti életmódot mutatja be.

Az értékmentő kezdeményezést Vicsai János, a falu nyugalmazott iskolaigazgatója indította el, aki több mint öt évtizedet tanított a településen. Régi álma vált valóra, hogy sikerült méltó formában bemutatni a szamosardói magyarság kulturális örökségét.

A tájház épületét a szomszédos Égerhátról szerezték meg: a Molnár Mihály-féle házat, amelyet az örökös le akart bontani, a helyi közösség – a megyei RMDSZ 47.000 lejes támogatásával és az önkormányzat segítségével – megvásárolta, majd eredeti formájában újjáépítette a református templom udvarán. Az építkezés során a régi iskola alapjaira is rábukkantak, amelynek emlékét egy tábla őrzi majd, hiszen Szamosardón immár több mint 230 éves az oktatás.

A két helyiségből álló tájház berendezése az 1980-as években összegyűjtött tárgyakból áll: vetett ágy, kelengyésláda, szövőszék, kredencek, mezőgazdasági eszközök, valamint népviseletek és dokumentumok mutatják be a falu múltját. Külön „iskolasarok” is helyet kapott, amely az oktatás és a helyi néprajzi kutatások történetét idézi fel. A ház mellett a hagyományos szőlő- és kendertermesztés eszközei is megtekinthetők.

Szamosardó ma is magyar sziget a szórványban: a falu lakosságának több mint 90%-a magyar. A közösség életét a Kós Károly nevét viselő iskola, a néptánccsoport, valamint a szüreti mulatságok és egyéb hagyományőrző rendezvények erősítik. Ugyanakkor nagy kihívást jelent a gyereklétszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása. Vicsai János szerint a közösség jövője a fiatalok vállalkozói kedvén és a hagyományos mezőgazdaság, különösen a szőlőművelés újjáélesztésén múlhat.

(Forrás: kronikaonline.ro)