Noileg
2026. november 16., hétfő Ödön napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

MI TARTJA ÖSSZE A NAGYBÁNYAI MAGYAR FIATALOKAT? Várady Csongorral a helyi ifjúsági élet kihívásairól

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Nem feltétlenül ugyanazt jelenti a közösség egy középiskolásnak, egy egyetemi évei után hazatérő fiatalnak vagy egy már családot alapító nagybányainak. Az eltérő élethelyzetek és igények egyre összetettebb feladat elé állítják a helyi magyar ifjúsági szervezeteket. Arról, hogy milyen lehetőségei és korlátjai vannak ma a nagybányai magyar ifjúsági életnek, Várady Csongorral, a Főtér Fesztivál egyik szervezőjével és a PERSZE Egyesület aktív tagjával beszélgettünk.


Amint arra már utaltunk, a fiatalokról gyakran egységes csoportként beszélünk, holott az egyes életszakaszokban egészen eltérő igények és kihívások kerülhetnek előtérbe. Várady Csongor szerint egy érettségi előtt álló középiskolás, egy egyetemista, egy pályakezdő vagy egy családalapítás előtt álló fiatal lehetőségeit és nehézségeit aligha lehet azonos szempontok alapján megítélni. Úgy gondolja, hogy az alapvető egzisztenciális kérdések, mint a lakhatás, az anyagi biztonság, az elhelyezkedés vagy a családalapítás feltételei, ma is éppúgy foglalkoztatják a fiatalokat, mint egy évtizeddel ezelőtt, ám a változás inkább abban érhető tetten, ahogyan saját jövőjükről gondolkodnak.

 

Nagybányán jelenleg is több olyan szervezet működik, amely a magyar fiatalok számára kínál találkozási lehetőségeket. A cserkészet, a diáktanács vagy a Főtér Fesztivál eltérő korosztályokat és érdeklődési köröket szólít meg. Várady Csongor szerint ezen „ifjúsági szigetek” között ugyan létezik bizonyos fokú átjárhatóság, működésük azonban jellemzően egymással párhuzamosan zajlik, anélkül, hogy egy szorosabban összekapcsolódó, egységes ifjúsági közösséget alkotnának.

 

A rendezvények közönségét többnyire egy viszonylag állandó, aktív fiatalokból álló kör alkotja, amelyben elsősorban a középiskolás korosztály képviselteti magát. Ezzel szemben a 20–35 éves fiatal felnőttek megszólítása már jóval összetettebb. Ennek hátterében részben az elvándorlás állhat, hiszen sokan a középiskola befejezését követően más városokban folytatják tanulmányaikat, majd a munkavállalás vagy személyes kapcsolataik révén máshol teremtik meg egzisztenciájukat.

 

Csongor tapasztalatai szerint a más városokban továbbtanuló fiatalok egy része hazatérését követően nehezen találja meg helyét a nagybányai közösségi életben. Az egyetemi évek során kialakult baráti és szakmai kapcsolatrendszer, valamint a nagyvárosi kulturális és társasági lehetőségek után a szülőváros kínálata gyakran korlátozottabbnak bizonyul. Ebben a helyzetben a helyi ifjúsági szervezetek egyik fontos szerepét az „otthonosság érzésének” megteremtésében látja. Olyan közösségi alkalmak kialakítását tartja szükségesnek, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazatérő fiatalok ismét megtalálják helyüket a helyi közösségben.

 

Az elvándorlás hátterében meghúzódó tényezőket ugyanakkor nem elsősorban közösségi vagy identitásbeli kérdésként értelmezi. Meglátása szerint a fiatalok lakóhelyválasztását alapvetően az egzisztenciális, szakmai és személyes lehetőségek határozzák meg. A magasabb jövedelem, a megfelelő munkalehetőségek és a kedvezőbb életkörülmények olyan szempontok, amelyek alakulására a helyi ifjúsági szervezeteknek viszonylag csekély befolyásuk van. „Mi, mint ifjúsági szervezetek, helyi szinten inkább csak a tüneteket tudjuk kezelni” – fogalmaz, érzékeltetve, hogy a közösségi kezdeményezések önmagukban nem képesek ellensúlyozni az elvándorlást ösztönző társadalmi és gazdasági folyamatokat.

 

A helyben maradók és a hazatérők megszólítását ugyanakkor az eltérő élethelyzetek is nehezítik. Csongor szerint egy fizikai munkát végző fiatal és egy külföldi egyetemről hazatért, szellemi munkakörben elhelyezkedő kortársa közösségi igényei és kapcsolódási lehetőségei jelentősen különbözhetnek. Meglátása szerint sok esetben a közös anyanyelv jelenti az egyetlen olyan kapcsolódási pontot, amely egyébként egymástól távol álló fiatalokat köthet össze.

 

Ennek érdekében folyamatosan keresik azokat a programformákat, amelyek révén a fiatalok szélesebb körét is megszólíthatják. Ennek ellenére úgy látja, hogy nem csupán az érdeklődési körök sokfélesége, hanem azok gyors átalakulása is állandó alkalmazkodást kíván a szervezőktől. Példaként a mesterséges intelligencia térnyerését említi, amely néhány év leforgása alatt egy szűkebb szakmai közeg érdeklődési köréből a mindennapi élet és munkavégzés meghatározó részévé vált. Ilyen módon az ifjúsági szervezetek többnyire követni igyekeznek az aktuális trendeket, miközben alakításukra jóval korlátozottabb lehetőségeik vannak.

 

Nagybányán számos magyar fiatal román tannyelvű oktatásban vesz részt, vegyes baráti társaságokban mozog, és nem feltétlenül kapcsolódik a magyar intézményrendszerhez. Csongor szerint megszólításuk során ezért nem minden esetben célszerű kizárólag a nemzeti identitásból kiindulni. Úgy véli, sok fiatal önmeghatározásában az életkor, az érdeklődési kör vagy a társas kapcsolatok meghatározóbb szerepet tölthetnek be, mint az etnikai hovatartozás.

 

Saját életútja ugyanakkor a hazatérés lehetőségét is szemlélteti. Külföldön és Kolozsváron egyaránt tanult és dolgozott, majd amikor a megfelelő lehetőségek kínálkoztak, úgy döntött, hazaköltözik Nagybányára. Tapasztalatai szerint, amennyiben az egzisztenciális biztonság alapvető feltételei helyben is adottak, a hazatérés sok fiatal számára reális alternatívává válhat. A jövőt illetően ezért bizakodó, és reméli, hogy egyre többen döntenek majd a szülővárosukba való visszatérés mellett.

TR

Forrás: Bányavidéki Új Szó

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo
Reklam
tmh
Noileg
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek