Németh László regényadaptációt mutat be a Harag György Társulat

Az Iszony című produkció rendezője Szabó K. István, a szatmárnémeti ősbemutatóra a társulat és a Gyulai Várszínház koprodukciójában, október 9-én, 19 órától kerül sor az Északi Színházban.

A Németh László-emlékév kapcsán – 2025-ben volt halálának 50., 2026-ben pedig születésének 125. évfordulója – a nagybányai születésű Kossuth-díjas íróra, esszéistára és drámaíróra emlékezik a Harag György Társulat legújabb premierjével, egyben a 2026/2027-es évad első bemutatójával. Az előadást, amely a szerző Iszony című regényének színpadi adaptációja nyomán készült, augusztus 8-án, Gyulán, a Nyári Összművészeti Fesztivál programjában már megtekinthette a magyarországi fesztiválközönség az Erkel Ferenc Művelődési Központban – most pedig sor kerül a koprodukció szatmárnémeti bemutatójára is. A művet az előadás rendezője, Szabó K. István alkalmazta színpadra, Gyürky Kata dramaturggal közös munkában.

“A Gyulai Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata közötti, hosszú évek óta tartó együttműködés szép állomása volt tavaly, amikor a szatmári színház két előadással, a Hegedűs a háztetőnnel és A miniszter félreléppel is szerepelt a gyulai Erdélyi Héten. Tavasszal a Gyulai Várszínház Márai Sándor Füveskönyv – Az emberi utazás című előadását láthatta a szatmári közönség. Németh László Iszony című regényének közös színpadi adaptációjával, ősbemutatójával az együttműködés még magasabb szintre lépett” - mondja Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, aki arról értesülve, hogy a szatmári színház vezetése a Németh László-mű színpadi adaptációjára készül, mindjárt felajánlotta a koprodukció lehetőségét, ugyanis maga is tervezte, hogy idén, Németh László születésének 125. évfordulóján, valamelyik művét a Gyulai Várszínház is színre vigye, az általa vezetett intézmény színeiben megszervezett Németh László Napok keretében. 

Az előadás alapjául szolgáló regény a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb lélektani regénye. Jelentősége nem csupán irodalmi értékében rejlik, hanem abban is, hogy olyan emberi és társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek ma is aktuálisak. Bár a történet a 20. század első felében játszódik, a regény olyan kérdésekről szól, amelyek ma is érvényesek: az egyéni szabadságról, a párkapcsolatok nehézségeiről, a női identitásról, az elidegenedésről, valamint arról, hogy mennyire nehéz megérteni egy másik ember belső világát. Ennek köszönhetően lett gondolatébresztő olvasmány, amely újra és újra vitára készteti az olvasókat.