Szerbia és Koszovó immár nagyhatalmi áldással készül a nagy alkura

Ismét napirendre került a Szerbiából 2008-ban kiszakadt, albán többségű Koszovó felosztása, s most úgy tűnik – olvasható az e heti HVG-ben –, a nagyhatalmak a korábbiakkal ellentétben már nem utasítják el a Szerbia és Koszovó közötti területcserét.

A szerbek a szerb többségű Észak-Koszovót, Koszovó pedig a szinte csak albánok lakta dél-szerbiai Presevo-völgyét kapnák meg. Annak ellenére lehetségesnek tűnik a szerb-koszovói alku, hogy sokak szerint az etnikai tisztogató akciók eredményeit szentesítő és minden bizonnyal további kényszerű lakosságcserét eredményező egyezség újra lángba boríthatja a Balkánt. Például Boszniát, ahol több mint három évig dúlt a szerbek, horvátok és muszlimok közötti polgárháború, vagy Macedóniát, ahol 2001-ben lázadtak fel a helyi albán kisebbség tagjai. 

Míg a kormánypártot Szerbiában és Koszovóban is próbálják meggyúrni az egyelőre ellenkező közvéleményt és az ellenzéket, számtalan akadálya van a megállapodásnak: Koszovói kézre jutna például a legfőbb szerbiai nemzetközi autópálya egy része, míg Koszovó elvesztené – igazán sohasem birtokolt – színesfémbányáit. 

Az alkupártiak és a megegyezést életveszélyesnek tartók érveit, valamint a nagyhatalmak álláspontját a legújabb HVG-ben megjelent cikkben ismerheti meg.

(hvg.hu)