A bányászok elfelejtett írónõje

Kosáryné Réz Lola 1894-ben a ma Szlovákiához tartozó Felvidéken, a szepességi Szélaknán született. A XV. században szász, flamand és tiroli bányászok a hét szepességi bányaközpontot, a bányavárosokat lendítették fel. Királyi fennhatóság alatt álló alsómagyarországi bányavárosok voltak többek között Selmecbánya és Besztercebánya. Jelentõs kelet-magyarországi bányavárosok voltak Nagybánya és Felsõbánya.

Kosáryné Réz Lola édesapja bányatiszt volt Szélaknán. Az írónõ még öregkorában is emlékezett arra, hogy édesapja bányalegénye szerény lakásuk konyhájában ezt énekelte:

- Esik az esõ, fiúknak jó,/ esik az esõ, lányoknak vesszõ.

Elsõ versét ötéves korában írta. 1914-ben megnyerte a Kisfaludy-társaság elbeszélés pályázatát. Húgától egyik tanára megkérdezte, hogy nem ismeri a pályázatot megnyert Csép Leó selmeci néptanítót. Rövidesen kiderült, hogy Csép Leó Kosáryné Réz Lola írónõi álneve volt pályázata beküldésekor.

Kosáryné Réz Lola 1918 és 1945 között az egyik legtermékenyebb magyar írónõ volt. Sok regényét, elbeszélését az Új Idõk, a magyar középosztály hetilapja közölte. Több, gyorsan, megrendelésre írt érzelgõs regénye kihullott az idõ rostáján, de néhány regénye, például az Ulrik inas vagy a Sáfárház kiállta az idõ próbáját. A szereplõivel együtt örvendõ és szenvedõ írónõ történelmünk sötét, válságos korszakaiban is meglátja az élet napos oldalát.

Ulrik inas címû regénye elménket, lelkünket egyaránt gazdagítja. Cselekményszövése a legjobb népi mesemondókra emlékeztet. Fõhõsének egyre nehezebb akadályokat kell legyõznie, ám végül a becsületes, leleményes Ulrik elnyeri a jutalmát.

A XV. század elsõ felében az egyik szepességi bányavárosban Ulrik egy ötvösmester futószolgája. A zárkózott, sokat töprengõ inas ki akar törni a szolgasorból. Arról álmodozik, hogy városa bírája lesz és oltárhoz fogja vezetni Ágnest, a mestere lányát. Építészetet tanul külföldön és bátorságával kitûnik Nándorfehérvár ostrománál. 1643-ban a Háromkirályok utáni vasárnapon bíróként városa tanácsosait is meghívja az esküvõjére. Ulrikot és Ágnest, akárcsak a népmesék tisztalelkû szerelmeseit, csak az ásó-kapa választhatja el egymástól.

Olvasóinknak ezen a héten és következõ számunkban néhány részletet mutatok be ebbõl a regénybõl. A szepességi bányaváros mindennapi élete, szokásai sok szempontból hasonlítanak a korabeli nagybányai és felsõbányai életmódra.

Boczor József

Bányavidéki Új Szó