A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.

A nagyváradi püspökség és az Ernst Galéria közös szervezésében megvalósuló, Nagybányai Remekművek című tárlat 41 festményt vonultat fel a nagybányai művésztelep kiemelkedő alkotóitól – írta az MTI.

A művek zöme magángyűjteményekből, illetve Nyugat-Európából érkezik, és a nagyközönség számára ritkán, vagy egyáltalán nem volt eddig hozzáférhető – közölték.

A Nagyváradra érkező válogatás koncepciója Eleni Korani nevéhez fűződik, és a nagybányai iskola stiláris sokszínűségét és fejlődési ívét egyaránt bemutatja. A tárlat különlegessége, hogy több olyan jelentős mű is része, amely ritkán látható a nyilvánosság számára. Ezek közül említik

Czóbel Béla 1907-ben, Párizsban festett Fauve csendéletét és Iványi-Grünwald Béla több jelentős alkotását.

„A tárlat átfogó képet nyújt a nagybányai művésztelep fejlődéséről: a századforduló naturalista festészetétől az impresszionizmuson és posztimpresszionizmuson át egészen az avantgárd irányzatokig, valamint a posztnagybányai mesterek munkásságáig” – áll a közleményben, amely szerint a kiállítás Ferenczy Károly és a modern irányok felé nyitó alkotók, Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Boromisza Tibor és Ziffer Sándor műveit egyaránt felvonultatja.

A nagyváradi tárlat a 2023-ban elindított kiállítássorozat negyedik állomása, amelynek célja a nagybányai festőiskola örökségének újrakontextualizálása és szélesebb közönséghez való eljuttatása a Kárpát-medence különböző városaiban. Eddig Nagybányán, Marosvásárhelyen és Szabadkán volt látható. A Nagyváradon április 18-án 16 órakor nyíló tárlat április 20. és június 20. között lesz látogatható, a megnyitó napján ingyenesen megtekinthető. Az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep a modern magyar festészet egyik kiindulópontja volt, amely a természet közvetlen megfigyelésére épülő plein air festészetet és a naturalizmus eredményeit honosította meg. Az itt kibontakozó művészeti gondolkodás meghatározó hatást gyakorolt a 20. századi közép-európai festészet alakulására.

Forrás: kronika.ro