Főtér Fesztivál: a nagybányai szórvány legfontosabb találkozóhelye

Nem csupán rendezvény, hanem közösségi ünnep is

A Főtér Fesztivál, más néven a Nagybányai Magyar Napok, idén huszadik alkalommal várja a látogatókat. A szeptember 7-éig tartó esemény a szórványban élő magyarság számára valódi ünnep: két évtizede bizonyítja a kitartást és a közösségi erőt. A szervezők szerint ritkaság, hogy szórványvidéken egy rendezvény ennyi időn át fennmaradjon. A Főtér Fesztivál nemcsak kulturális sokszínűsége miatt jelentős, hanem mert találkozási pontként is működik: hidat képez a generációk között, és lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy bekapcsolódjanak a helyi magyar kulturális életbe. A szervezők célja, hogy a rendezvény hosszú távon is fenntartható maradjon, és továbbra is erősítse a bányavidéki magyarság identitását. A fesztiválról, a programokról Várady Csongor szervezőt, a kezdetekről és a nagybányai szórványközösség életéről, kihívásairól, terveiről Pintér Zsoltot, az RMDSZ máramarosi szervezetének elnökét kérdeztük.

Nagybánya Románia északnyugati részén található, a történelmi Partiumban, Máramaros megyei jogú városa. A 2021-es népszámlálási adatok szerint a városnak 107 434 lakosa volt, a teljes közigazgatási területet tekintve pedig 108 759 fő. A magyar nemzetiséghez tartozók száma ekkor 8713 főt tett ki, ami az össznépesség körülbelül nyolc százaléka. A nagybányai szórvány egyik legfontosabb rendezvénye és találkozási pontja a Főtér Fesztivál. Az esemény kapcsán Várady Csongor szervezővel beszélgettünk. Annak kapcsán, hogy milyen érdekességekkel készülnek a 20. jubileumra, elmondta, olyan programsorozatot álmodtak meg, ami kellő arányban tartalmaz jól megszokott programokat és újdonságokat egyaránt.

A Várvédő galériában korábban egy-egy neves nagybányai iskolához tartozó festő munkáit állították ki, ám idén új koncepcióval készülnek: a régi főtér kerül a figyelem középpontjába, különféle művészek ábrázolásában. A kiállítások azt mutatják be, miként látták és jelenítik meg az alkotók a város szimbolikus központját, amely egyben a fesztivál névadója is.

Szerdán a Teleki Magyar Házban a Megtartó hagyomány című kiállítást nyitják meg, amelyet a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium mesterei és tanítványai álmodtak meg, csütörtökön A Főtér és környéke a Várvédő-gyűjteményben című tárlatot mutatják be.

Visszatekintő szabadtéri kiállítást is szerveznek, amely a Főtér Fesztivál elmúlt húsz évét foglalja össze, a szervezők meglepetésprogrammal is készülnek, amire a szombat esti koncertek között derül majd fény. Várady Csongor úgy fogalmazott, igyekeztek az elmúlt20 év legszínvonalasabb programkínálatát összerakni.

Hétközben kulturális programok, hétvégén koncertek 

A szervező az elkövetkező napok programjaival kapcsolatban elmondta, hétközben a kiállításmegnyitóké a főszerep, emellett szerdán Subito Quartet-koncertre és borkostolóra, majd csütörtökön felnőtt bábelőadásra várják az érdeklődőket. Hétvégén a nagykoncertek vannak a középpontban, így pénteken fellép a szatmárnémeti filharmónia, Karácsony János James az LGT-ből, szombaton pedig a kolozsvári A Csajod együttes, a magyarországi Budapest Bár, majd a Blahalouisiana zenekar adnak koncertet. 

A vasárnap a hagyományosabb programok napja, így az érdeklődők ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt, ezt követi a bányavidéki néptánctalálkozó. Mindemellett könyvbemutatók, gyermekkoncertek – például Tompeti és Barátai –, színházi és bábszínházi előadások, kézműves- és könyvvásár, és még sok program várja a fesztiválra ellátogató közönséget.

A fesztivál a közösség életének szerves része

Arra a kérdésre, hogy a szórványközösség számára mit jelent a Főtér Fesztivál, Várady Csongor úgy felelt, „nem hiszem, hogy túlzok, ha azt mondom, hogy a Főtér Fesztivál nem hiába lett a máramarosi magyarság legnagyobb és egyik legrégebbi magyar programja”. Hozzátette, a kulturális programokra, amelyeknek a rendezvény teret ad, hatalmas igény mutatkozik. Mivel a magyar közösség kislétszámú, ezért sokszor a Főtér Fesztivál az egyetlen lehetőség arra, hogy olyan színvonalas programokat hozzanak el Nagybányára, amelyekre az emberek nagyon vágynak. Elmondta, az esemény mára a közösség életének szerves része. A hazalátogatók közül sokan a fesztivál idejére időzítik ottlétüket, és az sem ritka, hogy ebben az időszakban a város egykori diákjai osztálytalálkozókat szerveznek. A szervező szerint a Nagybányai Magyar Napok a szórványmagyarság és a környék egyik legfontosabb találkozási és kapcsolódási pontja, így a szervezőkön nagy a felelősség, hogy a fesztivál a lehető legtöbb ember ínyére legyen.

A gazdasági helyzet megnehezíti a szervezést 

A szervezők szomorúan tapasztalják, hogy míg a költségek egyre növekszenek, a bevételek nem nőnek ugyanolyan iramban. Az ország döcögő gazdasági helyzete érezhető – ez a megcsappant támogatási kedven is látszik. „Nem akarok borúlátó lenni, de reméljük, hogy a helyzet nem romlik tovább, mert egy ilyen színvonalas rendezvényt a jelenlegi, vagy ennél rosszabb körülmények között már nem lehet fenntartani. Nem szeretnénk oda jutni, hogy vissza kelljen vennünk abból, amire a közönségünk igényt tart” – mondta Várady Csongor. A kiadások növekedése mellett a szórványvidékről való elvándorlás is érezhető, főleg a fiatalabb generáció esetében, és ez a szervezők dolgát évről évre nehezíti. 

Csongor szerencsésnek tartja magát, mivel az első fesztiváltól napjainkig – egy kivételével – az összes kiadáson jelen volt, így végigkövethette a fejlődést, láthatta, hogy a rendezvény hogyan épült. „Nem vagyunk telhetetlenek, és körülbelül az ötödik évben kitapasztaltuk, hogy a takaró meddig ér, és nem nyújtózkodunk tovább. Nem az a cél, hogy évről évre nagyobb fesztivált csináljunk” – osztotta meg. Hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy hány és milyen programokat engedhetnek meg maguknak. Úgy véli, részben ez a kulcsa annak, hogy a fesztivált a lehető legmagasabb színvonalon, a helyzetükhöz adottan, nagyobb döccenők nélkül húsz éven keresztül megszervezhették.

A jövőbeli tervek kapcsán a szervező elmondta, szeretnének nyitni a román közösség felé, hiszen a környéken sokan vegyes házasságban élnek, a programokat szeretnék számukra is vonzóbbá tenni. „Ez viszont nem egyszerű feladat, más erdélyi fesztiválokon sem sikerült még áthidalni teljesen a kisebbség-többség válaszvonalat úgy, hogy az mindenki ínyére legyen” – fogalmazott Várady Csongor. Hozzátette, a jövőre nézve a terv változatlan: tovább szeretnék szervezni a Főtér Fesztivált öt, tíz, húsz vagy akár harminc évig, ugyanolyan minőségben, mint ahogyan eddig tették. „Az érdeklődés a fesztivál iránt töretlen, még rengeteg olyan dolog van, amit Nagybánya és környéke nem látott. A feladatot tudjuk, így a jövő évi fesztiválnak hasonló lendülettel és elhatározottsággal látunk majd neki. Bár előtte valószínűleg kicsit megpihennénk” – fogalmazott. 

A Nagybányai Magyar Napok teljes programja a www.foterfesztival.ro oldalon látható.

Lelkes fiatalok kezdeményezésére indult

Pintér Zsolt, az RMDSZ máramarosi elnöke maga is a fesztivál alapítói közé tartozik. A rendezvény kezdetével kapcsolatban elmondta, a Főtér Fesztivált annak idején lelkes és aktív fiatalok álmodták meg azzal az elképzeléssel, hogy a falak között tevékenykedő szervezetek, csoportosulások bátran megmutathassák a város történelmi központjában. Ugyanakkor az volt a cél, hogy meghívottakkal a fiatalok igényeit is kiszolgálják, a Nagybányai Ifjúsági Napoknak indult rendezvény azonban hamar Nagybányai Magyar Napokká nőtte ki magát.

Pintér szerint a fesztivál az elmúlt a húsz évben rengeteget fejlődött, folyamatos átalakuláson ment keresztül, és a sikerének egyik kulcsa a folytonos megújulás.

Ez a néhány nap a közösségé

Kérdésünkre, hogy a nagybányai magyar közösség hogyan viszonyul a rendezvényhez, Pintér úgy nyilatkozott, hogy a fesztivált az emberek a kezdetektől magukénak érzik, azt látták benne, hogy az a szeptember eleji néhány nap a közösségé, nem csupán egy rendezvény, amire elmennek, hanem a naptárban olyan biztos pont, amikor együtt ünnepelhetnek. „A Főtér Fesztivál része az életünknek, a találkozás, a feltöltődés, a magyar szó és a magyar kultúra hangsúlyos jelenléte az életünkben, amely segít megélni az év többi napját itt, Bányavidéken, Máramarosban a szórványban” – részletezte a politikus.

Az RMDSZ máramarosi elnökétől arról is érdeklődtünk, hogy a Főtér Fesztivál mellett a nagybányaiak milyen más rendezvényeken vehetnek részt. Úgy gondolja, hogy Nagybányán és szerte a megyében a magyar közösségi események reneszánszát élik. Kiemelte a Teleki Napokat, amelyet a teleki Magyar Ház szervez és a Szent István Napokat, amelyeket a Szentháromság plébánia valósít meg.

A nagybányai magyar közösség elvárásairól szólva elmondta, az igények két csoportba sorolhatók. Az egyik azokhoz a törekvésekhez kapcsolódik, amelyek a magyar közösség identitásának megőrzését szolgálják: a kultúra és hagyományok ápolását, a múlt és jelen értékeinek megbecsülését. Ebben hangsúlyos szerepet kap az épített örökség védelme, de talán a legfontosabb a magyar oktatás megőrzése és megerősítése. A másik fontos igény pedig megegyezik a többségi lakosságéval: mindenki élhetőbb várost szeretne, átgondolt fejlesztéseket, valamint pezsgő, minőségi kulturális életet és szórakoztató programokat.

Emellett az egyik legnagyobb terv a Németh László Elméleti Líceum városközpontba költöztetése. Jelenleg az 5–12. osztályos diákok a város szélén, a régi ipari övezetben, egy korábbi bentlakás épületében tanulnak. Kiemelt feladat a helyi építészeti örökség megóvása, valamint annak biztosítása, hogy a gyorsütemű urbanizáció és az ingatlanfejlesztések összhangban legyenek a múlt értékeivel és a magyar emlékekkel. Fontos cél továbbá a városi szórványközösségek integrálása, a vegyes etnikumú családok megszólítása és közösségbe való bevonása. Ugyanilyen hangsúlyos a fiatalok támogatása is, hogy szervezettebben tudjanak előrelépni, és idővel fokozatosan átvehessék a közösségi élet irányítását.

Forrás: szabadsag.ro