Gy. Szabó Béla munkái Nagybányán

A Teleki Napok keretében Gy. Szabó Béla munkáiból nyílt kiállítás a Teleki Magyar Házban. Ez a tárlat megörvendeztette mindazokat, akik ismerik a képzõmûvész munkáit, de azokat is, akik most ismerkedtek meg a fametszetekkel, akvarellekkel, és igényes feltöltõdésre vágytak.

(forrás: Teleki Magyar Ház, facebook)

Az erdélyi fametszés koronázatlan királyának titulált Gy. Szabó Béla munkássága kimagaslik az erdélyi magyar képzõmûvészet palettáján. Azok, akik eddig csak könyvillusztrációi révén ismerték a mûvészt, most a fametszõ mester több évtizedes munkásságának remekbeszabott alkotásait is megcsodálhatták. Lendületes, pontosan kiszámított metszetek, melyek síkjából szinte kiugranak, megszólalnak a fák. Nem hiába tartják alkotójukat Erdély egyik legjobb, ha nem a legjobb fametszõjeként számon.

Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án, Gyulafehérváron született, ott is végezte elemi és gimnáziumi tanulmányait. Mûvészetére nagy hatással volt kiváló rajztanára, Reithofer Jenõ. Ezt követõen a Budapesti Mûegyetemen tanult, 1927-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, de már ott, az egyetem padjaiban érdeklõdést mutatott a rajzolás, fõleg a pasztellek iránt. Akkori alkotásain a környezete és a gyulafehérvéri élmények elevenednek meg.

1931-ben állást kap Kolozsváron, az Energia Villamossági Gépgyárban, így esténként és éjszaka tudott csak rajzolni, szénnel és ceruzával.

1932-ben Kós Károly - látva rajzain a tehetséget - ajánlotta neki, hogy fametszetekkel foglalkozzon. Magányról, sikertelenségrõl árulkodik a Liber miserorum (Szegények könyve) c. album, amely a gazdasági válság okozta sebekrõl szól.

Az 1930-as évek második felében beiratkozott a Budapesti Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolára. Bejárta Olaszországot, Dalmáciát, Bulgáriát, Görögországot, ezeket az utakat is rajzokban örökítette meg.

A Homokvilág c. albuma  a mûvészet  finom hangját üti meg, mikor az Alföldet és a bugaci pusztát rajzolja meg, ám a természet más csodáinak, a folyóknak, a tavaknak, a vízeséseknek a megidézése is fametszõ óriásunk keze nyomát dicséri.

Több filozófiai témát is feldolgozott, például Dante Divina Comédiáját vagy az Apokalipszist boncoló grafikák is megtalálhatók e gazdag hagyatékban.

Gy. Szabó Béla 1985. november 30-án halt meg Kolozsváron. A Házsongárdi temetõben helyezték örök nyugalomra.

Kiállításai bejárták a világot, mindenütt sikerrel. Nagy megtiszteltetés számunkra, nagybányaiak számára, hogy városunkban is megtekinthetjük a sokoldalú mûvész munkáiból, fametszeteibõl, akvarelljeibõl nyílt tárlatot.

A szervezõk szeretettel várják az érdeklõdõket a június közepéig látogatható tárlatra. (Varga Gábor)

Bányavidéki Új Szó