no
2024. április 13., szombat Ida napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Leleplezték Petőfi új szobrát Szatmárnémetiben

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Petőfinek nincs divatja, egyszerűen itt van velünk, magyarokkal, 200 esztendeje.


„Ez a szobor, amit ma itt Szatmárnémetiben avatunk, nem csak kőből és bronzból készült emlékmű. Mindig emlékeztetni fog bennünket arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen értékek azok, amiket örököltünk és amelyek meghatároznak bennünket.” — Felavatták Petőfi Sándor egészalakos szobrát az István-téren.

Sokan gyűltek össze az István-téren hétfőn délután, ezen a város és a közösség számára történelmi eseménynek számító napon, hogy méltón, a költő egészalakos szobrának leleplezésével ünnepeljék Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját — azon a helyszínen, amely évtizedek óta nem csak a március 15-i főhajtások helye, de ahol tavaly december 31-én, a Petőfi 200 Szatmárban emlékév megnyitóján jelentette be Kereskényi Gábor polgármester és egyben a városi RMDSZ-szervezet elnöke, hogy a mellszobor helyett egész alakos szobrot terveznek állítani. 

hirek/2023/oktober/petrovics/370258859-667043218746399-8523203673138629361-n.jpg



A 24. életévében járó Petőfi számára a szatmári tájon töltött mintegy másfél esztendőt felölelő időszak „a mulandó ifjúság s a múlhatatlan szerelem” kora. Ahogy ő nevezte, „az ígéret földje”, ahová a barátság legönzetlenebb szeretete és a szerelem kötötte, valamint alkotásainak egész sora kapcsolta: verseinket több mint egytizedét, 105 költeményét írta a megyében.
„Ő maga is úgy vélekedett, hogy 'ezek a költemények a magyar irodalom legszebb gyöngyei közé sorolhatóak', az itt töltött időszakot pedig élete legboldogabb és legzavartalanabb periódusának tartják, amely során megismerte az igaz szerelmet, és több igaz barátot. Többek között azt a Kiss Gedeont, akit Szatmáron csak a „fák ezredeseként” ismertek, és néhány napja márványtáblát avattunk az általa megálmodott Kossuth-kertben, születésének ugyanccsk 200. évfordulója alkalmából. Igazi barátság fűzte Pap Endréhez is, akinek házát szatmári főhadiszállásának nevezte. A későbbi országgyűlési képviselő rendkívül sokat tett azért, hogy a költő és Szendrey Júlia közötti házasság megköttessen.” – fogalmazott ünnepi beszédében Kereskényi Gábor. 

 

hirek/2023/oktober/petrovics/395057405-770441241557857-8425500339261569710-n.jpg


Mint elmondta, a szoborállítás ötlete a városi RMDSZ elnökségében született tavaly ősszel, és egy emberként karolta fel a kezdeményezést az Identitás Alapítvány kuratóriuma. „Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt kértük fel a feladatra, akinek keze munkáját dicséri városunkban II. Rákóczi Ferenc mellszobra a Láncos-templom mellett és Széchenyi István egészalakos szobra a központi parkban. Köszönöm a kitartó munkát, mester! Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani a városi és megyei önkormányzatnak, Magyarország kormányának és a közadakozásban részt vállaló vállalkozóknak és magánszemélyeknek. 
Petőfi Sándor utolsó látogatása óta, az azóta eltelt 175 év alatt Szatmár és vidéke nagyon sok változáson ment át, a házak, amelyekben egykoron lakott, elpusztultak, a nemzeti ellenállás legendájává vált költő pedig két évvel ittjárta után fiatalon távozott közülünk. Nemzetünk szívében azonban versei által él tovább, és mindörökké az a lánglelkű ifjú marad, akinek a Nemzeti dalt és csaknem ezer költeményt köszönhetünk. Versei pedig nemcsak kétszáz évvel ezelőtt voltak időszerűek, hanem a jelenben is. Akiben van hajlandóság a figyelemre, a befogadásra, az ma is megérti őket, hiszen a nemzet lelkében gyökereznek. Ő nem holmi nyugati hóbortokat meglovagolva akart itt új világot teremteni, amely nincs tisztában saját magával, hanem magyarként, akinek első a nemzet és a haza.” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: nem csak rímekkel kell harcolni, hanem, ha a helyzet úgy kívánja, akkor fegyverrel és konkrét áldozatvállalással is. Mert a különbséget a tettek jelentik, és ez az, amit nap mint nap szem előtt kell tartanunk itt Szatmárnémetiben, „városunkban, melyben a Petőfi Sándor nemcsak a múltnak, hanem a jövőnek is szerves része.”

 

Itthon érezte magát Szatmáron: a szabadságban és a szerelemben is

Budzsa Evelin színművész szavalatát követően Kelemen Hunor RMDSZ elnök úgy fogalmazott, Petőfi Sándor egészen különleges helyet foglal el a magyarok emlékezetében. Legenda soha egyetlen olyan költőt se emelt olyan magasba, mint Petőfit. Mátyás király mellett talán az egyetlen történelmi alak, aki afféle népmesei hőssé nemesedett, s jószerével nincs magyar város, ahol ne lenne Petőfi utca vagy tér — „Szatmáron is van Petőfi utca, persze. Azon kevés utcák egyike, amelynek a neve túlélt minden impériumot, sőt többszörös rendszerváltást is, túlélte a kommunista diktatúrát. Igen, pontosan úgy, mint maga a költő Petőfi Sándor. Nem csak a köztereken, de jelen van a nyelvben, a beszédfordulatokban, idézi őt az is, aki nem figyelt a magyar órán és az is, aki a szabadságról vagy éppen a szerelemről beszél.
Nincs divatja, egyszerűen itt van velünk, magyarokkal 200 esztendeje. Mondhatnám úgy is: Petőfit soha nem a divat tette naggyá.” – mondta.

hirek/2023/oktober/petrovics/396484306-833834211769956-4457577756728256209-n.jpg


Emlékeztetett arra is: a szatmáriaknak mindig különleges kapcsolatuk volt Petőfi Sándorral, erre pedig bizonyíték az a térkép is, amely a költemények születésének helyét jelzi. Ezen jól látható, hogy Pest-Buda után Szatmár és vidéke volt a legfőbb helyszíne az alkotásnak. Itt, a városban 46, Nagykárolyban 6, Erdődön 12, míg nem messze innen, Koltón 31 versét írta Petőfi, közülük számos a magyar irodalom legnagyobb remekei közé tartozik.

„Az eleven emlékezet dacára, mégis bő másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy előbb egy mellszoborral emlékezzen meg róla a város, majd újabb két évtizednek ahhoz, hogy mától Petőfi Sándor egész alakos szobra álljon Szatmárnémetiben. A polgármester tudja, hogy szobrot állítani bárki tiszteletére nem csupán az elismerés aktusa, hanem annak kinyilvánítása, hogy kik vagyunk mi, mint város, mint közösség. Tudja, hogy legnagyobb költőnk szobra nem csak a kulturális örökségről, a művészet iránti elkötelezettségről, de a nemzeti identitásról és a büszkeségről is szól. Vagyis mindarról, ami ezt a közösséget meghatározza” – mondta, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik a szoborállításban közreműködtek, illetve természetesen magának az alkotónak, Deák Árpádnak, aki az erdélyi köztéri szobrászat egyik legmeghatározóbb alakja, és aki korábban, nem mellesleg, Petőfi mellszobrát is megalkotta.

hirek/2023/oktober/petrovics/395861313-1458590444708484-1384731378804523470-n.jpg


„Ez a szobor, amit ma itt Szatmárnémetiben avatunk, nem csak kőből és bronzból készült emlékmű. Mindig emlékeztetni fog bennünket arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen értékek azok, amiket örököltünk és amelyek meghatároznak bennünket.” – hangsúlyozta beszéde zárásaként.

 

Petőfi, a hazafias érzelmek őre

 "Petőfi töretlen népszerűségének titka kétségkívül az életmű gazdagsága, sokszólamúsága és költői ereje" - fogalmazott Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes Rappert-Vencz Gábor szavalatát követően. Megjegyezte, a költő a történelemben nemcsak az átfogó víziót látta, hanem inkább az erkölcsi felemelkedés példáit kereste. Azokat a helyzeteket kereste, ahol az ember az erényei révén magasodik a tömeg fölé, és azokat az embereket, akik a saját érdekeiket háttérbe szorítva képesek a köz ügyét szolgálni.
 

hirek/2023/oktober/petrovics/396586752-1154389862197087-5460856541156857654-n.jpg


Semjén Zsolt emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született költő sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a mai modern magyar nemzet megszületése jelent. Ezért szól a Petőfi-bicentenárium az anyanyelvi kultúráról és azokról a program ideje alatt keresett válaszokról, amelyek a következő kétszáz évben biztosíthatják ennek az értéknek a fennmaradását az egész Kárpát-medencében.
Petőfi Sándor Szatmáron töltött éveit felidézve megerősítette, a költő szerelme és az itt alkotott költeményei révén ezer szállal kötődött ehhez a tájhoz, és a szabadságharc alatt a szatmáriakkal együtt harcolt. Kifejtette, a feljegyzések szerint a költő például Szászsebesnél a golyóktól mentette meg szatmári harcostársait, és most is "az ellenséges tűztől" védelmezi magyar nemzetét. Mint mondta, ma is vannak világhatalmak, akik "így vagy úgy, de lőnek ránk és vannak nagyhatalmak vasmarkában tartott, illetve zsebében levő "hatalmacskák", akik szintén előszeretettel lövöldöznek ránk", de egy Petőfi-vers magunkban történő elmondása önmagában is "büszkeséget és megtartó védelmet jelent, mintegy elhárítva az identitásunkra lőtt golyókat". Megjegyezte, Petőfinél a magyar szabadság és a világszabadság egyet jelentett, ezért minden nemzet és minden ember szabadságáról beszélt, zárógondolatában pedig azt hangsúlyozta: megmaradni akarását képviseli Szatmár az egészalakos szoborral.

 

hirek/2023/oktober/petrovics/371514015-848941456716652-3968191930980030612-n.jpg

A szobor leleplezését követően nm. és ft. Schönberger Jenő római katolikus és Bogdán Szabolcs református püspök áldotta meg azt — Jenő püspök kiemelte: minden törvény jó, ha a szeretetet fejezi ki, és vissza kell utasítani, ha az ember javával ellenkezik, Petőfi pedig nem csak tanította a szabadság törvényét, de meg is halt érte; majd elszavalta a Ha férfi vagy, légy férfi című költeményt. Bogdán Szabolcs közös imára hívta az egybegyűlteket, áldást kérve a szoborállító és emlékező közösségre és Szatmárnémeti városára.
Az ünnepség koszorúzással zárult. 

(frissujsag.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo
Rmdsz
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek