Nagybánya változatos nevei – történelmi áttekintés

Az évszázadok során e kicsiny település 120 ezer fős várossá alakult át, lakossága évről-évre más és más nemzetiségből tevődött össze, azonban ami az idők során a legtöbbet változott, az a városnév volt.

A hídutcai új híd üvegfala, részlet (forrás: Oravecz Csongor)

A történelem során, Nagybánya különböző neveket kapott: civitas Rivuli Dominarum, Asszonypataka, Bánya, Nagibánya, Nagybánya vagy Frauenbach, Neustadt, Welka-Bánya. Mindegyik név valamilyen hivatalos írásos dokumentumban jelent meg.

Nagybánya városának létrejöttét IV. Béla idejére, pontosabban az első tatárjárás utáni időszakra tehető. Károly Róbert uralkodásának idejéből, 1327-ből fennmaradt egy csonka kiváltságoklevél, amelyben a települést Zazarbánya néven említik meg először. Két évvel később, 1329-ben Nagybánya Rivulus Dominariumként (Asszonypataka) és Felsőbánya Mons Mediusként (Középhegy) van megemlítve. A két városnak közös bírója is volt.

A város egészében fennmaradt első kiváltságlevele 1347. október 12-én volt keltezve, Nagy Lajos aláírásával. Ez a királyi oklevél pontosan meghatározza Nagybánya szabad királyi város jogait és kötelezettségeit, ugyanakkor teljes jogú autonómiát biztosított a város polgárai számára. A XV. századi folyamatos német betelepítés hatására Nagybánya német neveket is kap: Neustadt és Frauenbach, emellett ebben a században válik híressé a város pénzverdéje is. A következő századokban  a város bányászata és pénzverdéje teszi a híressé a várost. A XVIII. századi iparosodás és a XIX. majd a XX. századi háborúk során pedig a közigazgatás is változásokon esik át, amely nagy befolyással bír a város elnevezéseire is.

Ezután, attól függően, hogy milyen nemzet volt hatalmon, úgy a város neve is váltakozott egészen a XIX. századig. Azután a város véglegesen a Nagybánya nevet kapta meg, amelyet helyzettől függően, magyarul vagy románul használ. A Nagybánya nevet természetesen főleg az arany- és ezüstbányáiról kapta.

Mihály Kriszta