Nehéz időszakokban nem eltávolodni kell az emberektől, hanem közelebb kell lépni hozzájuk

Beszélgetés ZAHORÁNSZKI BRIGITTA RMDSZ-es parlamenti képviselővel

Hogyan jellemezné az elmúlt évet?

2025-ben véget ért egy hosszú másfél éves választási kampány, amelyben sikerült megvédenünk a magyarokat a szélsőségesektől és erre az eredményre büszkék lehetünk. Ugyanakkor az évet egy nagyon magas költségvetési hiánnyal kezdtük el. Mielőtt átvettük volna a kormányzást, tudtuk, hogy nagy a baj, de nem sejtettük, hogy ennyire. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben egyszerre kellett megakadályoznunk az állam fizetésképtelenségét, és közben megőriznünk az ország működőképességét. A költségvetési hiány gyorsan le kellett faragni. Ezek az intézkedések komoly áldozatokkal jártak, köztük az ÁFA-emeléssel is. Tisztában vagyunk vele, hogy nem ez lett volna az ideális sorrend: előbb a privilégiumokat kellett volna levágni. Ugyanakkor ezek az intézkedések hozták meg azt az azonnali eredményt, amely nélkül az ország ma sokkal rosszabb helyzetben lenne. Ha nem lépünk időben, 27%-os ÁFA, a Nemzetközi Valutaalap beavatkozása, valamint fizetés- és nyugdíjcsökkentések következtek volna - úgy, hogy ezekről nem mi, hanem kívülről döntöttek volna. Ezt sikerült elkerülni. 

A megszorítások ellenére milyen eredményeket sikerült elérni?

Bizonyos fejlesztéseket, beruházásokat el tudtunk indítani, illetve jó néhányat sikerült befejezni. Hosszúmező kisiskolája európai uniós (PNRR) forrásokból újult meg, így a gyerekek teljesen felújított, európai színvonalú környezetben tanulhatnak. Idén a földrengésveszélyes épületeket célzó program keretében Hosszúmező nagy iskolája felújításához is hozzáfognak, a polgármesteri hivatal pedig szintén uniós forrásból korszerűsödött, így a lakosok modern környezetben intézhetik ügyeiket. Az új évben Koltó felújított magyar iskoláját is átadták. 

Ugyanakkor már az év elején sikerült hozni a központi költségvetésből 950 ezer lejt, amellyel négy település fejlesztéséhez járultunk hozzá. Máramarosszigeten a lengyel kereskedőház felújításához, amely a város egyik legrégebbi és legjelentősebb polgári háza, és a helyi épített örökség kiemelt darabjaként szerepel a műemléki nyilvántartásban. Nagybányán ebből a támogatásból valósult meg egy új játszótér építése, a közúti balesetekben elpusztult állatok számára tetemégető, valamint a város történelmi részét bemutató bronzmakett. Koltó és Hosszúmező önkormányzatai szintén részesültek a támogatásból. 

Ez a pénz annak köszönhető, hogy Máramarosnak van RMDSZ-es parlamenti képviselete.  Szintén RMDSZ javaslatra döntött úgy a kormány, hogy a személyi jövedelemadó 2%-ából befolyó összegeket a helyi önkormányzati előadóművészeti intézmények támogatására fordítja, így tehát Nagybánya városi színháza részesült ebből. 

Az egyházakat is támogatjuk: hat templom és ravatalozó kápolna újul meg a következő hat hónapban. Ezek közé tartozik a katalini temetkezési kápolna, a kővárhosszúfalui és a nagysomkúti református templom, valamint a kapnikbányai és a sülelmedi római katolikus templom. Emellett támogatást kapott a szamosardói református templom felújítási tervének elkészítése is. Itt szeretném kiemelni, hogy minden benyújtott pályázat nyertes volt, és bár a támogatások nem nagy összegek, a nehéz körülmények között minden apró hozzájárulás értékes, hiszen ezekkel is óvjuk épített örökségünket, templomainkat.

Mi várható a következő évben, várhatóak-e gazdaságélénkítő programok?

Igyekeztünk a tavalyi évben olyan intézkedéseket hozni, amelyek egyrészt a gazdaságot segítik, a gazdaság élénkítéséhez járulnak hozzá, ugyanakkor védik a gyengéket és az elesetteket. Idén július 1-től emelkedik a minimálbér 4050 lejről 4325 lejre, emellett március végéig megmarad 17 alapélelmiszer ársapkája. A kis jövedelműek ebben az évben is megkapják az 50 lejes energiautalványokat és folytatódik az iskolák számára indított Egészséges étkezés program is. 2026-ban a minimális forgalmiadó csökken 1%-ről 0,5%-ra, majd 2027-től teljesen megszűnik. A mikrovállalkozások továbbra is egységes, alacsony adókulccsal adóznak, megmarad az üveg- és melegházak adómentessége, és eltörlik az úgynevezett oszlopadót. Ugyanakkor csökken a politikai pártok és a nemzeti kisebbségi szervezetek állami támogatása, a parlamenti képviselők irodapénze, és szigorúbb kiadásellenőrzés lép életbe az állami vállalatoknál. Az önkormányzatok támogatása is fontos cél: kedvezményes állami hitelek segítik a már elindított beruházások folytatását, és a téli időszakban továbbra is kapnak támogatást a távfűtés biztosítására. Emellett a kormány szigorúbban lép fel az adóelkerülés ellen, főként a nagy cégeknél és az energiapiacon.

Folyamatos a vita a bírák és ügyészek nyugdíja körül. Mi az RMDSZ álláspontja?

Az RMDSZ mindig azt állította, hogy nem méltányos az, hogy a bírák és ügyészek  különleges és nagyon magas nyugdíjakkal rendelkezzenek. Ez az első kormány, amely bátran hozzányúlt ehhez a kivételezett kaszthoz. Azon az állásponton vagyunk, hogy nem lehet magasabb a nyugdíjuk a nettó fizetésük 70%-ánál, és 65 éves korukban kellene nyugdíjba vonulniuk, mint minden tisztességesen dolgozó romániai állampolgár. Nem helyes, hogy 48 évesen, szakmai pályájuk csúcsán menjenek nyugdíjba. Ezt mindenképpen korrigálni kell. Az RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy ne legyen hosszú átmeneti időszak, de a koalíció végül 15 éves átmeneti időszak mellett döntött, amely alatt fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatáruk 65 évre, és a nyugdíjuk maximuma a nettó fizetésük 70%-ára.

 Az utóbbi időben a romániai igazságszolgáltatás uralta a közbeszédet. Várható-e bármiféle változás vagy törvénymódosítás az igazságügyi törvényekkel kapcsolatban?

Az elmúlt évtizedekben a romániai igazságszolgáltatás két arcát láthattuk. Hosszú időn keresztül az igazságszolgáltatást a titkosszolgálatok műveleti területnek tekintették és komoly nyomásgyakorlás volt a bírákra és az ügyészekre. Ma már átfordult az inga, a rendszer sokszor lassú, kiszámíthatatlan, és egyes fontos ügyek évekig húzódnak anélkül, hogy végleges döntés születne. Az emberek azt látják, hogy súlyos ügyek elévülnek, és ez jogosan csökkenti a bizalmat. Nekünk, törvényhozóknak az a feladatunk, hogy törvényeket alkossunk és kijavítsuk azokat, ahol hiányosságok vannak. A jogszabályok világosak kell legyenek, de az alkalmazás, a gyakorlatba ültetés már a bíróságok feladata. Ha a jogszabályokat helyesen és következetesen alkalmazzák, akkor az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is helyreállhat.

A törvényhozás területén milyen törvényeket kezdeményezett ön illetve az RMDSZ az elmúlt egy éves mandátumban?

Az elmúlt egy évben több törvénytervezetet nyújtottam be, vagy társkezdeményező voltam, illetve 10 interpellációt nyújtottam be, elsősorban olyan ügyekben, amelyekkel a máramarosi emberek kerestek meg a fogadóóráimon. 

Több képviselőtársammal együtt olyan törvénykezdeményezést nyújtottunk be, amely a kommunizmusban elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos. A törvényjavaslat átláthatóságot biztosít azoknak, akik pontok formájában kapnak kárpótlást az elkobzott ingatlanjaikért. Jelenleg a jogosultak csupán egy pontszámot kapnak kézhez, anélkül hogy tudnák, milyen számítások alapján állapították meg azt. A javaslatunk kötelezővé tenné, hogy minden kárpótlási döntéshez részletes indoklást és számítási módszertant csatoljanak. Ez növeli a jogbiztonságot és csökkenti a pereskedést. 

Egy ősszel benyújtott törvényjavaslatunk a speciális gyámság alá helyezés eljárásához kapcsolódik. A kezdeményezésünk abból a gyakorlati problémából indult ki, hogy a gyámsági eljárás során kötelező pszichológiai és pszichiátriai felmérések költségei jelenleg nem egységesen szabályozottak. Vannak megyék, ahol ezeket az összegeket az állam állja, máshol viszont a fogyatékossággal élő személyt vagy annak családját kötelezik a kifizetésre, ami sok esetben súlyos anyagi terhet jelent. A törvényjavaslatunk célja az, hogy egyértelműen kimondja: ezeknek a vizsgálatoknak a költségei nem terhelhetik az érintett személyt vagy a családját. Ugyanakkor a törvénytervezet egy másik fontos eleme, hogy rugalmasabbá teszi a gyámság alá helyezendő személyek meghallgatásának módját. Lehetővé tennénk, hogy indokolt esetben a bíróság online is meghallgathassa az érintetteket.

Sikerült megszavazni egy RMDSZ törvénytervezetet amely egy 2024-es kampányígéretünket váltja valóra, amely szerint a személyi jövedelemadó helyben marad. Ennek értelmében minden vállalkozás vagy kirendeltség azon a településen fizeti a jövedelemadót, ahol ténylegesen működik, függetlenül az alkalmazottak számától. Ilyen például a postások helyzete, akiknek az adója eddig Bukarestbe vándorolt, most azonban helyben marad. Ez megszünteti azt az igazságtalan gyakorlatot, amely eddig különösen a kis településeket hozta hátrányos helyzetbe, és jelentős pluszforrást biztosít az önkormányzatok számára.

Ugyanakkor a parlamenti munkánknak köszönhetően sikerült elérni, hogy a HPV elleni védőoltás 26 éves korig ingyenes legyen.
Korábban 18 éves korig volt ingyenes, most azonban a 18–26 év közötti fiatalok is térítésmentesen juthatnak hozzá. Ez fontos lépés a méhnyakrák megelőzésében, amely Romániában az uniós átlagnál jóval nagyobb arányban érinti a nőket.

A parlamenti munka mellett mennyire sikerült a területre is fókuszálni? 

A parlamenti munka mellett végig fontosnak tartottam, hogy a megyére is folyamatosan figyeljek. Az egész év során rendszeres fogadóórákon találkoztam az emberekkel, akik nagyon különböző, sokszor egészen személyes problémákkal kerestek meg, a nyugdíjak újraszámolásától kezdve a szociális, egészségügyi vagy jogi kérdésekig. Az RMDSZ kezdeményezésére az elmúlt év végén intenzív fogadóórákat is szerveztünk, mert meggyőződésünk, hogy nehéz időszakokban nem eltávolodni kell az emberektől, hanem még közelebb kell lépni hozzájuk. Arra törekedtem, hogy minden ügyben tudjunk megoldást találni a problémára. Ezek az alkalmak világosan megmutatták, hogy igény van a személyes jelenlétre és az őszinte párbeszédre. 

Emellett törekedtünk arra is, hogy minél több közösségi programot biztosítsunk helyi és megyei szinten, amit 2026-ban is folytatunk. A következő időszak egyik kiemelt kulturális eseménye a magyar kultúra napja, amelyet idén Máramarosszigeten ünneplünk meg, január 21-én, a zeneiskolában. Az alkalomra nagyszabású táncműsorral készülünk, és ekkor adjuk át a Hollósy-díjakat is.

(lejegyezte: Csurka Emese)