Teleki Napok 2014: „Aranyfészek, aranymadár”

Székely pajzánságok és egyéb cifra történetek

(forrás: kakasd.hu)

Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el azok sajátos kifejezésmódját. A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen az Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is!

Pedig gyermekkorában az õ szülei generációjának nem sok örömben volt része. S hogy hogyan kerültek a székelyek Bukovinába és onnan a Dunántúlra? Úgy, hogy Mária Terézia uralkodása alatt az osztrákok erõszakos határõrség szervezése ellen felszólaló szabad székelyek tiltakozását az osztrák katonaság vérengzéssel torolta meg. A székelyek a további vérengzés elõl tömegével menekültek ki elõbb Moldvába, majd Bukovinába, ahol letelepedtek, és öt új falut alapítottak.

Bõ kétszáz év múlva a népesség egy részét a magyar állam az Al-Duna mellé telepítette, végleges Magyarországra telepítésükre pedig 1940-ben került sor. Alig telepedtek le azonban Bácskában, az új otthon helyszínét is elérte a második világháború, így onnan továbbküldték õket a Dunántúlra. Nem könnyen hagyták el saját javaikat, fõleg pedig nehéz szívvel foglalták el a kitelepített németek, horvátok házait. Mindezeket politikailag nehéz, beszolgáltatásokkal terhes hazai viszonyok nehezítették. A nehéz idõkön átsegítette õket hitük, tisztességük, a hagyományok tisztelete és az éneklés. Erõt adtak a gyöngyszemnek beillõ, dallamban, szövegben egyaránt veretes keservesek, az istenes énekek, a vidámságot sugalló kedves táncdallamok, a nehéz helyzetet sokféle öniróniával megoldó, bõséges humorral megáldott mesék, és egyéb történetek, melyeket Sebestyén István hagyomány iránti fogékonysága máig megõrzött. S bár valóban egyre fogy az idõs generáció, amely még az eredeti bukovinai székely nyelvjárást, dallamvilágot, életformát és gondolkodásmódot hozta magával, Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány õrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.” (TMH)

Sebestyén István pajzán meséivel MÁJUS 10-én lép fel Nagybányán, az idei Teleki Napok keretében!