Tiltakozások kísérik a Kereszthegy oldalába tervezett lakópark ügyét

Meglepetésszerűen robbant a közösségi nyilvánosságban a Kereszthegyre vonatkozó fejlesztési terv, amely megvalósulása esetén 16 társasházból álló lakópark építését jelentené a Nagybánya emblematikus természeti, képzőművészeti jelképének számító városrészében. A május 27-i kudarcos lakossági meghallgatás híre gyorsan elharapózott, a következő hetekben civil kezdeményezések sora zárkózott fel a Kereszthegy védelmében.

Alighogy végetértek a Nagybányai Festőiskola alapításának 130. évfordulójához kapcsolódó ünnepségek, egy szűkebb körű lakossági tiltakozás nyomán került a közvélemény figyelmének középpontjába a hír: egy befektetői csoport új lakóövezet kialakítását tervezi a művésztelep alkotóinak életművében is központi helyet foglaló Kereszthegy oldalában. A görög katolikus kolostor és egy műemlék jellegű épület szomszédságában, a Plaiului és Privighetorii utcákban tervezett lakópark megvalósulása esetén egy jelenleg rekreációs erdőként nyilvántartott, mintegy 11 870 négyzetméteres területet vonnának belterületbe, és azon 16 családi házat (ikerházakat, vagy összeépített lakóépületeket), belső úthálózatot, valamint közműveket alakítanának ki.

A beruházási szándék kapcsán megtartott május 27-i lakossági konzultáció körülményei már önmagukban is vitát váltottak ki, mivel az érintettek szerint a meghirdetett időponthoz képest korábban kezdődött a találkozó. Ennek ellenére mintegy tizenöt helyi lakos és telektulajdonos vett részt a megbeszélésen, ahol két petíciót is benyújtottak a tervezett beruházással kapcsolatban.

A következő hetekben több civil kezdeményezés is felsorakozott a Kereszthegy védelmében.

Június elején az érintett családok és ingatlantulajdonosok részvételével fórumot tartottak a Teleki Házban, amelyen RMDSZ-es önkormányzati képviselők, valamint a bejegyzés alatt álló Civitatis Városvédő Egyesület, és a már bejegyzett Asociatia Protejăm Baia Mare (Nagybánya Városvédő Egyesület) képviselői is jelen voltak. Ez utóbbi kezdeményezésére június közepén újabb petíció indult, amelyet két nap alatt 344 személy írt alá személyesen.

A lakossági észrevételek nyomán a tervezők e hét elején kisebb mértékben módosították az elképzelést. A beruházás eredeti dokumentációja szerint a területen szuterénes, földszintes és kétemeletes lakóépületek épülhettek volna, a városházához benyújtott újabb tervezet csökkentette az építési magasságot: a kétemeletes beépítés helyett földszint, plusz egy emelet és tetőtér kialakítását javasolják. Ugyancsak pontosították, hogy a telkeken kizárólag önálló családi házak épülhetnének, ikres vagy összekapcsolt beépítés nélkül. A lakossági felvetésekre válaszolva azt is pontosították, hogy a felszíni vizeket helyi visszatartó rendszerek, zöldfelületek és külön csapadékcsatorna segítségével vezetnék el, elkerülve, hogy azok a Plaiului vagy a Privighetorii utcákra jussanak.

A beruházással szemben megfogalmazott kifogások középpontjában ugyanakkor a terület földtani adottságai is markánsan megfogalmazódtak. A tiltakozó jegyzékek aláírói emlékeztetnek arra, hogy a Kereszthegy oldala régóta földcsuszamlás-veszélyes, már az 1970-es évek végén is készültek tanulmányok a lejtők instabilitásáról. A lakosok szerint a jelentős földmunkával járó beavatkozások, az új utak, támfalak és épületek tovább növelhetik a kockázatokat.

Maga a tervezők által javasolt PUZ (Övezeti Városrendezési Terv) dokumentációja is többször utal a terület érzékenységére. A szabályozási előírások szerint minden építkezést geotechnikai vizsgálatoknak kell megelőzniük, a tervezői válaszlevél viszont azt rögzíti, hogy a támfalak méretezését megalapozó geotechnikai tanulmány a lakossági konzultáció időpontjában még készítés alatt állt. Ez azt jelenti, hogy a hegyoldal stabilitásával kapcsolatos egyik legfontosabb szakvélemény jelenleg még nem áll rendelkezésre.

A petíciók megfogalmazói a közlekedéssel kapcsolatban is aggályokat fogalmaztak meg. A környék utcái jelenleg is szűkek, több helyen meredekek, ezért a lakosok szerint a jövőbeni forgalomnövekedés problémákat okozhat. A tervezők ugyan módosították a belső utak nyomvonalát és csökkentették azok lejtését, a dokumentum szerint azonban egyes szakaszokon az emelkedés továbbra is elérheti a 18 százalékot.

A beruházás ellenzőinek egyik legerősebb érve környezetvédelmi és tájképi szempontokra hivatkozik. Véleményük szerint a Kereszthegy nem csupán városi zöldterület, hanem Nagybánya egyik legismertebb természeti jelképe, amely a Festőiskola alkotóinak műveiben is gyakran megjelenik. A görög-katolikus kolostor és a környék történeti értékei mellett a domboldal tájképi szerepe is jelentős, ezért a beépítés hosszú távú következményeit különös körültekintéssel kell vizsgálni.

A tervezők hangsúlyozzák: a PUZ jelenleg még tanulmányi szakaszban van, és nem az engedélyezési eljárás fázisában. Álláspontjuk szerint a végleges urbanisztikai szabályozások kidolgozására a lakossági konzultációk, a szakhatósági véleményezések és a szükséges szakmai tanulmányok elkészítése után kerülhet sor.

A Kereszthegy ügyében tehát egyelőre nem született végleges döntés. A tervezők pillanatnyi engedményeitől függetlenül a cél azonban továbbra is egy jelenleg külterületi besorolású és részben természetközeli állapotú terület lakóövezetté alakítása.

Az már most látható: a tervezett fejlesztés túlmutat egy egyszerű ingatlanberuházás kérdésén: a vita a város jövőbeli fejlődési irányairól, a természeti környezet védelméről, valamint Nagybánya egyik legismertebb tájképi elemének megőrzéséről szól.

Dávid Lajos