A királynő, aki mindig ott volt

Nem született trónörökösnek, uralkodása mégis új korszakot nyitott a brit monarchia történetében. II. Erzsébet valóságos jelképe lett a birodalomnak, ahol az emberek többség nem is emlékszik, hogy valaha is más uralkodója lett volna. Kérdés azonban, meddig tudja még teendőit ellátni az éppen ma kilencvenéves királynő, aki már korábban leszögezte: nem mond le a trónról se fia, se unokája javára. Képgaléria II. Erzsébet kilencvenedik születésnapjára.

Amikor 1926. április 21-én, hajnalban császármetszéssel világra jött, még senki nem gondolta volna, hogy Erzsébet Alexandra Mária megszületésével új korszak kezdődik az Egyesült Királyság történetében. A kis Lilibet édesapja, Albert György yorki herceg a király testvére volt, és akkor még senki nem számított rá, hogy valaha is ő ül a trónra. 

Erzsébet egyetlen testvére, Margit 1930-ban született. A két hercegnő otthon nevelkedett, édesanyjuk és nevelőnőjük, Marion Crawford felügyelete alatt. A lányokat főleg történelemre, nyelvekre, irodalomra és zenére tanították. Crawford 1950-ben könyvet is kiadott a két hercegnő gyermekkoráról, amivel alaposan magára haragította a királyi családot. Az írásból mindenesetre kiderült, hogy Erzsébet már gyerekkorában nagyon szerette a lovakat és a kutyákat. 

A kis család élete 1936. december 10-én változott meg végérvényesen, amikor egyévnyi uralkodás után lemondott Albert herceg testvére Eduárd, az elvált amerikai Elizabeth Wallis Simpsont választva a trón helyett. A zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő Albert szinte teljesen készületlenül volt kénytelen egyik napról a másikra Anglia trónjára ülni. Így lett trónörökös Erzsébetből, aki egyre több nyilvános szereplést vállalt. A képen testvérével, Margittal üzenetet küldenek a BBC gyerekműsorában a világháború miatt kitelepített gyerekeknek. 

tovább az origo.hu-n