Betiltotta az EU a műanyag tányérokat és evőeszközöket

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A világ több országában is hoztak már hasonló intézkedéseket.

A strasbourgi plenáris ülésen 560:35 arányban megszavazott, még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében.

betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.Azon termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
Az EU tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már 30 százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk.Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.

Bizonyos termékeket pedig - például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket - világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A dohányiparnak emellett a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit.A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.

A magyar álláspont

Hölvényi György KDNP-s képviselő arról számolt be, hogy a javaslatok fontos lépést jelentenek az újrahasznosítási arány növelése és a hulladéklerakás csökkentése terén.Hozzátette azonban, a döntés jogtalanul büntetné azokat a közép-kelet-európai országokat, amelyek az uniós előírásoknak megfelelőn elkülönített hulladékgyűjtési rendszert alakítottak ki, ezért a magyar néppárti delegáció tartózkodott a szavazáson.

A hulladék keretirányelv előírásainak megfelelően Magyarországon 2015. január 1-jétől kötelezővé vált az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer alkalmazása. A szelektív gyűjtéshez kapcsolódó beruházások megvalósítása jellemzően uniós társfinanszírozású projektek keretében történt, így 2015 márciusáig 62 projekt valósult meg. A most javasolt rendszer bevezetésével azonban a beszerzett eszközök nagy része feleslegessé, a gyűjtőjárművek kapacitása kihasználatlanná válna, így a projektekhez tartozó költség-haszon elemzések tervszámai nem lennének tarthatóak. Ezért a magyar delegáció tartózkodott a végszavazáson- húzta alá Hölvényi György.
A megállapodást még a másik uniós társjogalkotó intézménynek, a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami várhatóan hamarosan megtörténik.

Mindent elborít a műanyaghulladék

Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlenek.

A természetben és főleg a világ óceánjaiban évről évre nő a műanyaghulladék mennyisége, amelynek nagy részét a műanyag szatyrok és a műanyag palackok, valamint meglepő módon a szívószálak adják.

A műanyagszemét az óceánokba jutva kárt tesz az élővilágban, hiszen az állatok lenyelik a műanyagdarabokat, belecsavarodnak a zacskókba. A szemét belekerül a táplálékláncba, így közvetve saját magunkat is mérgezzük. A szakértők szerint, ha a mostani ütemben szennyezzük a környezetet, 2050-re több szemét lehet az óceánokban, mint hal.

Műanyagtilalom a nagyvilágban

Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek a világ minden tájáról a műanyag felhasználásának csökkentéséről. Ilyen bejelentéseket tett a közelmúltban például a Starbucks gyorskávézólánc vagy a McDonald's gyorsétteremlánc, de a hazai piacon szintén érdekeltséggel rendelkező kiskereskedelmi hálózatok, köztük a Tesco, a Lidl vagy a Spar is ilyen intézkedéseket tett.

Nagy figyelmet keltett 2010-ben, amikor egy egész városban, Seattle-ben betiltották a műanyag zacskókat, nemrégiben pedig ismét léptek: már a műanyag szívószálak és evőeszközök vendéglátóipari használatát is tiltják az éttermekben. Ám az Ökopolisz Alapítvány tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy az USA észak-nyugati partvidékén fekvő nagyváros nem az első, amely drasztikus lépéseket tesz a környezetünket leginkább szennyező egyszer használatos műanyag visszaszorítására. 

A világon máshol is egyre gyakoribbak a szigorítások.

Costa Rica ambiciózus módon a 2021-es évet tűzte ki, hogy az egyszer használatos műanyagoktól teljesen mentes országgá váljon, betiltva ezek használatát. Emellett ugyanerre az évre ígérik a teljes karbonsemlegességet, illetve maguk mögött tudhatnak már jó pár olyan időszakot, amikor az ország egésze kizárólag megújuló erőforrásokból nyerte az energiát.

Talán meglepő, de a  legdrasztikusabb törvényt Kenyában hozták.Az ország helyzete olyan súlyos, hogy 40 ezer dollár bírságra, vagy akár négy év börtönre is számíthat az, aki gyárt, elad, vagy akár csak használ műanyag zacskót.

A felsoroltakon kívül számtalan más ország is szigorítja az egyszer használatos műanyagok használatát, különböző adókkal, részleges vagy akár teljes betiltással. Olaszországban államilag támogatottak, és ezért mára sokkal elterjedtebbek a biológiailag lebomló ún. Mater-Bi zacskók, míg Franciaországban a műanyag zacskók bizonyos fajtáinak használatát korlátozza törvény. Kína már 2008-ban részlegesen betiltotta a műanyag zacskókat, azóta 66 százalékkal csökkent a használatuk.

(origo.hu)