„Emlékezzél, hogy por vagy, s porrá leszel”

Hamvazószerdával kezdődik a negyvennapos nagyböjt, a keresztények Krisztus feltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek.

Az önmegtartóztatás és az alamizsna időszaka következik, nagyböjtben a keresztények különösen is gyakorolják az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit, legalábbis erre buzdít üzenetében Ferenc pápa. A hívők húsvétra készülnek a következő hetekben. 

„Amikor alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.” E szavakkal adott útmutatást Jézus Krisztus a hegyi beszédben Máté evangéliuma szerint. Azt is mondta, ne legyünk mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. „Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked” – ígérte Krisztus.

Ma, hamvazószerdán megkezdődik a – vasárnapokat leszámítva – negyvennapos nagyböjt, amely egészen húsvétig tart. Ez az alamizsna és a böjt, a magunkba nézés, az önmegtartóztatás időszaka, a katolikus hívek így készülnek a kereszténység legnagyobb ünnepére, a Megváltó halálára és feltámadására. Hamvazószerdán, illetve a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”

A hamu jelképezi ezt a bűnbánatot a megtérésre és persze magát az elmúlást. Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a tizennyolc és hatvan év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük, és egyszer jóllakniuk. E két napon és a nagyböjt többi péntekén tizennégy évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. 

Ferenc pápa nagyböjti üzenetében – az irgalmasság rendkívüli szent évére is utalva – ismét ajánlja, hogy a keresztények most különösképpen gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Ha ugyanis a testi szükségleteiken keresztül megérintjük Jézus testét rászoruló testvéreinkben, akiknek ételt, ruhát, szállást adunk, akiket meglátogatunk, a lelki szükségleteik – tanácsadás, tanítás, megbocsátás, figyelmeztetés, imádkozás – közvetlenebbül megérintik bűnös voltunkat. „Ne vesztegessük el a nagyböjt alkalmas időszakát, amely a megtérésünket szolgálhatja” – buzdít a szentatya.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése, a templomot ez időszakban nem díszíti virág.

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve „semmihét” vagy „csonkahét” volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek”, mondván, e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. 

magyaridok.hu