Hol ezt, hol azt mondta a Jobbik elnöke az alkotmánymódosításról

Sokszor változtatta a véleményét Vona Gábor az alkotmánymódosításról. Először tavaly azt mondta, hogy kell népszavazás, és az eredményét bele kell foglalni az alaptörvénybe. Áprilisban a népszavazás helyett akart alkotmánymódosítást, azt mondta: ha ez nem történik meg, az hazaárulás. Kilenc napja jó javaslatnak nevezte a módosítást. Tegnap pedig már feltételeket szabott.

2015. október 21-én így fogalmazott a parlamentben napirend előtti felszólalásában: 

Mindenféle módon meg kell akadályozni a kvótarendszer bevezetését, most is, és a jövőben is. Azt gondolom, ha ez nem történik meg, akkor egy lehetőség van: népszavazást kell tartani 

Magyarországon vagy akár európai uniós szinten, de meg kell akadályozni a kvótarendszer megvalósulását. Mert, ahogy miniszterelnök úr is mondta, a magyar társadalom nem kér a migránsokból. Ha pedig Európa erre rákényszerít bennünket, akkor nekünk ezt el kell utasítani.” 

A Jobbik elnöke később többször is követelte az alkotmánymódosítást a betelepítés megakadályozására. Április 12-én arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a kormánypártok által kezdeményezett népszavazás túl lassú megoldás, jogalkotási aktusra van szükség, mert erősebb impulzust kell adni az Európai Uniónak és Brüsszelnek. 

Semmi más dolgunk nincs, miniszter úr, mint az önök népszavazási kérdésének a végéről levenni a kérdőjelet, egy pontot tenni a mondat végére, és beletenni az Alaptörvénybe 

– fogalmazott Vona Gábor. Vagyis ezt foglalta volna az alaptörvénybe a Jobbik: „Az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.” 

A Jobbik elnöke ezzel zárta felszólalását, amelyben az alaptörvény módosításának beterjesztését ígérte: „Akkor eldől, hogy az önök kvótáról szóló népszavazása valójában miről is szól. Arról szól, hogy önök el akarják utasítani a kvótát? Mert akkor meg kell szavazniuk!” Vona azt is mondta: 

ha mindez nem történik meg, akkor azt ő nem tudja másnak nevezni, mint hazaárulásnak. 

Vona Gábor még a népszavazás estéjén, október 2-án is a legfontosabb teendőnek az alaptörvény mielőbbi módosítását jelölte meg annak érdekében, hogy Magyarországot meg lehessen védeni a kvótákkal szemben. Október 10-én pedig jónak és támogathatónak nevezte a kormány által beterjesztett alaptörvény-módosítást. A Jobbik elnöke még ezen a héten is arról beszélt, hogy készek támogatni az alaptörvény-módosítást, mert ez „hazafias kötelesség”, és „Magyarországnak a legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmet kell megadni ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a kvótáktól”. 

Tegnapra viszont teljesen megváltoztatta a véleményét. Miután Orbán Viktorral tárgyalt, feltételeket támasztott, és azt mondta: 

a Jobbik mégsem szavazná meg az Orbán Viktor által kezdeményezett alkotmánymódosítást 

– csak abban az esetben támogatja, ha a kormányfő a betelepítés minden formáját elutasítja, beleértve a letelepedési kötvényt is. 

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára erre ma úgy reagált a Kossuth Rádiónak: különös a Jobbik elnökének magatartása, és nem lehet „kufárkodásnak tekinteni” az ügyet. 

origo.hu