200 éve született Arany János, a nagyszalontai bárd

A szabadságharcban nemzetőrként vállalta  a harcot, a bukás után 1851 és 1860 között Nagykörősön tanárkodott.1854-ben megírta A nagyidai cigányokat, mely a forradalmat ironikus színben mutatja meg. Gyökeres változás állt be életében, mikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta és a kiegyezés idején a magyar irodalmi és politikai élet fontos képviselője lett. Petőfi Sándorhoz barátság fűzte, nagy különbség köztük, hogy míg Petőfi gyorsan érő volt, Arany zsenije lassan bontakozott ki. A halála is összeköti őket, Arany János egy Petőfi-szobor avatáson  megfázott, és azt követően  tüdőgyulladásban halt meg 65 évesen.      

Életének talán legmeghatóbb momentuma az, mikor felkérik, hogy Ferencz József  Magyarországi látogatása alkalmával írjon üdvözlőbeszédet, a költőóriás válasza a remek A walesi bárdok volt, amellyel jelképesen elítélte császárát.

Karrierjének mérföldköve a Magyar Tudományos Akadémia titkári állása. Ferencz József  elismerte nagyságát, és Arany Érdemkereszttel tüntette ki.

Élete végén sokat betegeskedett, de felesége gondoskodása révén tudott irodalmi munkákat is vállalni, Arisztophanészből fordított, befejezte a Toldi szerelmét, megírta az Őszikék c. ciklust.

Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett.

Egész életére és költői munkásságára jellemző a komoly életfelfogás és a nagy tudásvágy. 1882 október 22-én a Magyar Tudományos Akadémia palotájában halt meg, majd október 24-én a Fiumei Sírkertben temették el.

Költészetére a jó témakörválasztás, szép költői képek s a gyönyörűen   egybecsengő rímek jellemzőek.

Idén Arany-évet hirdettek, születésnapján, szülővárosában, Nagyszalontán Áder János, Magyarország köztársasági elnöke méltatva értékes, költői munkásságát, hozzátette, hogy Arany János hozzájárult a magyar nyelv szókincsének bővítéséhez is.

Varga Gábor