Akár két mandátum sorsát is eldönthetik az erdélyi magyarok

Eddig mintegy 220 ezren regisztráltak Erdélyben a magyarországi választásokra, számuk pedig a március 24-i regisztrációs határidőig 230 ezerre nőhet Barna Gergő szociológus becslései szerint. Ez a szavazatszám akár két mandátum sorsát is eldöntheti.

A szociológust annak kapcsán kerestük meg, hogy az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombati adatai alapján közölte: meghaladta a 342 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; közülük legtöbben (147 237-en) azt kérték, hogy Romániába küldje az NVI a regisztrációs értesítést.

Barna Gergő felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyből regisztráltak száma ennél számottevően nagyobb, mert az eddig névjegyzékbe vett több mint 342 ezer személy egyharmada – az NVI adatai szerint 112 225-en – e-mailben kért értesítést. Arról azonban nincs nyilvántartás, hogy ezek a személyek melyik országból származnak – magyarázta.

A szociológus korábbi megoszlásokra alapozva úgy becsüli, hogy az eddig névjegyzékbe vett személyek mintegy kétharmada (65-68 százaléka) erdélyi magyar, tehát számuk jelenleg elérheti a 220-230 ezret. Hozzátette, ez a szám március 24-ig további 10 ezerrel nőhet. Ez jelentős bővülés a 2014-es országgyűlési választásokhoz képest, akkor megközelítőleg 130 ezer szavazót regisztráltak a magyarországi választói névjegyzékbe Romániából.

Arra a kérdésünkre, hogy 230 ezer erdélyi szavazó hány mandátumot befolyásol majd a magyar Országgyűlésben, Barna Gergő elmondta: míg a 2014-es választások alkalmával az Erdélyből elküldött levélszavazatok egy mandátumot jelenthettek, ez is jelentősen változik, nagy valószínűséggel az itteni szavazatok legalább 1,5 mandátum helyét fogják meghatározni.

A szociológus szerint elképzelhető egy olyan maximalista forgatókönyv (magas választói részvétel, magasabb érvényességi arány), amely során az erdélyi szavazatok akár 2 országgyűlési képviselői hely sorsát fogják eldönteni. „Nyilván ez nagyon sok tényezőtől függ még, beleértve a magyarországi részvételt és a szavazók preferenciáit, viszont a jelenlegi adatok alapján ez a legjobb becslés, ami készíthető” – fogalmazott a szakember.

(maszol.ro)