Áprilistól ismét látogatható „magos” Déva vára

Három évig tartó munkálatok után áprilistól újra látogatható a Hunyad megyében található legendás erődítmény, a „magos” Déva vára.

A javításokat 39 millió lejes európai költségvetésből végezték el, a középkori épületegyüttes belső részeit és a tartófalakat is renoválták, a látogatható részeket kibővítették. A vulkanikus hegy tetején álló, Déva városa fölé magasodó emblematikus várat a látogatók gyalog is megközelíthetik a felújított két kapun keresztül, de a vársiklóval is feljuthatnak 3 percig tartó emelkedés után a műemlék épületbe.

Régészeti munka a várban

A javítási projektet 2010-ben hagyták jóvá, a munkálatok viszont csak három év múlva kezdődtek el. Sorin Lențiu, a javításokat végző építkezési vállalkozás képviselője elmondta, felújították többek közt a két kaput, a Bethlen-bástyát, a tüzérségi kazamatát, a vár alléját és a kivilágítási rendszert is, ezenkívül kibővült a műemlék turisták által látogatható része, így meg lehet közelíteni az első kapun keresztül, 217 lépcsőn keresztül is.

A várban komoly régészeti munkát végeztek, így felszínre került például a két óriási kemencével ellátott 18. századi konyha és a délnyugati régi fal is. „Törmelékek, földhányások hevertek itt, növényzet borította a terepet, nem lehetett látni sem a mellvédeket, sem a tüzérségi kazamatát. Az ásatásoknak köszönhetően felszínre kerültek falak, amelyek most már láthatóak" – mondta Lențiu.

A tervek szerint a bástyában és a tüzérek termében múzeumot rendeznének be. A dévai önkormányzat azt reméli, hogy ebben az évben 300 ezer turista látogatja meg a várat, ez a szám – a munkálatok miatti korlátozások ellenére – tavaly 128 ezerre volt tehető. „Terveink között szerepel, hogy a várban kulturális rendezvényeket szervezzünk, és Opera Nights fesztivált tartsunk a vár tetején" – mondta a Digi24 hírportálnak Petru Mărginean, Déva polgármestere.

A IV. Béla létesítette erődítmény

A várra vonatkozó legkorábbi történeti adatok a 13. század második feléből maradtak fenn. 1269-ben kiadott adománylevelében V. István a dévai vár alatt vívott ütközetben, utóbb a feketehalmi vár ostrománál (1266) tanúsított vitézségéért jutalmazta meg egyik hívét. A dévai erődítmény első említése ez, amely közvetve utal rá, hogy az együttesnek már a szóban forgó események előtt, azaz 1266 előtt léteznie kellett.

A jelenlegi ismeretek szerint Déva várát IV. Béla király (1235–1270) létesítette. A tatárjárást követően, az esetleges újabb támadások visszaszorítása érdekében a király egy egész sor új erődítmény felépítését rendelte el. A dévai vár is ezek közé tartozhatott, építése pedig valószínűleg közvetlenül az ellenség elvonulása után kezdődött el. A belső udvar déli oldalán álló reprezentatív épület minden bizonnyal felépült már a 13. században.

Déva vára így kezdettől fogva kettős funkciót szolgált: a Maros völgyét vigyázó erődítmény és egyben főúri rezidencia is volt. I. Ulászló király 1444 előtt Hunyadi Jánosnak adományozta Déva várát, amely valószínűleg a 16. század elejéig a Hunyadiak birtokában maradt. A vár északi épületén egykor látható 1511-es felirat Zápolya János vajdasága alatt véghezvitt javításokra, átépítésekre utalhatott.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulását követően Déva végvár lett, amelynek a Temesvár, illetve Lippa irányából a Maros völgyén keresztül érkező török hadakat, és Havasalföld felől, a Vulkán-szoroson át a Hátszegi-medencébe nyomuló ellenséget kellett feltartóztatnia. 1579-ben Déva várába került fogságba Dávid Ferenc, a protestáns prédikátor, az erdélyi református egyház, majd az unitárius egyház alapító püspöke –, aki ott, még ugyanabban az évben meg is halt.

krónika.ro