Etnikai enklávéktól félti Romániát a román ellenzék az RMDSZ újabb autonómiakövetelése miatt

Etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a szociálliberális kormánykoalíció az RMDSZ „zsarolásának” engedve megszavazza az RMDSZ újabb autonómiakövetelését – figyelmeztettek román ellenzéki politikusok kedden, miután az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról.

Dacian Cioloș volt miniszterelnök az általa alapított Románia Együtt párt nevében a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, elítélve a szövetség „haszonleső” magatartását. Cioloș szerint a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja a (Gyulafehérváron megígért) „nemzeti szabadság” megteremtésének ürügyén.

A volt kormányfő szerint Romániának nemzetiségtől, vallástól és régiótól függetlenül minden lakosáról gondoskodnia kell, és szerinte „elfogadhatatlan, felelős politikushoz méltatlan dolog ellentétet szítani Románia lakosai között, a bukaresti hatalom gyengeségét kihasználva”. HIRDETÉS Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban. „A szociálliberális koalíció kétségbeesett helyzete etnikai szeparatizmust, és enklávék kialakítását eredményezheti” – figyelmeztetett a PMP politikusa.

Pașcan felidézte, hogy a román parlament idén már elutasított egy olyan tervezetet, amely autonómiát irányzott elő az „úgynevezett Székelyföld” számára, másfelől viszont az RMDSZ-nek a kormányoldallal kötött „politikai alkukkal” sikerült újraindíttatnia a korábbi alapításkor alkotmánysértőnek bizonyult marosvásárhelyi katolikus iskolát, és sikerült a „magyart második hivatalos nyelvvé előléptető” rendelkezéseket beépíttetnie az új közigazgatási kódexbe, amely szintén elbukott az alkotmányossági szűrőn. Az RMDSZ hétfőn jelentette be, hogy törvénytervezetbe foglalta és a parlament elé terjesztette az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a mai napig nem valósultak meg.

A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

(kronika.ro)