Egy asztalosműhelytől a Lego Batmanig - Ma 60 éves a Lego-kocka

Videóklipektől és népszerű mozifilmektől oktatási eszközökig szinte minden lett abból a játékból, ami egy dán asztalos műhelyéből indult világhódító útjára az ötvenes években. És ez esetben a világhódító nem túlzó kifejezés, alig van olyan felnőtt és gyerek a világon, akinek az életébe ne lépett volna be itt vagy ott, így vagy úgy a Lego.

Jót játszani

A Lego a dán asztalos, Ole Kirk Christiansen műhelyében született a harmincas években. A billundi mesterember fából készített játékokat, cége 1934-ben vette fel a Lego nevet, melyet a dán leg godt, azaz jót játszani (vagy jól játszani) kifejezéstől kölcsönzött. A cég a negyvenes évek végén kezdett el az addig gyártott termékeihez képest új típusú játékokat piacra dobni, ezek között azokat az összeilleszthető kockákat, melyekből a későbbi világhírű játék is kialakult.

Christiansen az ötletet az angol Kiddicraft kockáitól vette, ezeknek az átalakításával alkotta meg az eredetileg cellulóz acetátból készített kockákat. 1951-re a műanyagból készített játékok már a cég - melynek a jelmondata ez:det bedste er ikke for godt, azaz csak a legjobb az elég jó - termékpakkjának a felét tették ki (még úgy is, hogy az ötvenes évek elején a legnagyobb dán gazdasági magazin elég lesajnálóan nyilatkozott ezekről).

A cég, mely az ötvenes években már tengerentúli üzleti partnerekkel is tárgyalt játékuk terjesztéséről, sokáig küszködött kockái minőségével, egész pontosan stabil összeszerelhetőségével, ám öt éves fejlesztés után 1958 elejére elkészült az a Lego-kocka, ami bevonult a történelembe. 60 évvel ezelőtt a cég bemutatta az akkor még nem, de 1963-tól már ABS műanyagból készített Lego-kockát. Az anyag, az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS), egy jó ütésálló képességgel, nagy keménységgel és szilárdsággal, jó hőállósággal és vegyszerállósággal rendelkező hőre lágyuló műanyag, az amorf polimerek közé tartozik. Magas a felületi fénye, ezért legtöbbször burkolatként alkalmazzák. Öt és fél évtizede pedig játékokat is készítenek belőle.

És hol készül a Lego? És hogyan?

A Lego játékok fröccsöntése több országban zajlik: Dániában (természetesen Billundban), Mexikóban (Monterreyben) és Kínában (Jiaxingban). És Magyarországon is: 2009. január 23-tól Nyíregyházán is készülnek Lego-játékok. Ami a kockák esetleges mintázását illeti, az az előbb említett helyek mellett még a csehországi Kladnóban is zajlik. Évente körülbelül 36 milliárd kocka készül, másodpercenként 1140 darab. Öt évtized alatt körülbelül 400 milliárd Lego-elem jött le a gyártósorról.

A Lego-játékok "trükkje" az, hogy - az átláthatóság és a magától érthetőség mellett - szinte minden mindennel kompatibilis. A legbonyolultabb, a technika-mániásoknak készített szettek elemei is a kicsik számára készített Duplo darabjaival. Mindezeken túl a Lego-elemek szigorú minőségi követelmények szerint készülnek. Az, hogy mekkora erő szükséges az összerakásukhoz és szétszedésükhöz, pontosan meghatározott, és nem eshetnek szét az összerakott darabok.

2008 óta szoftverrel végzik a precíziós gyártási folyamatot, melynek során az ABS-t 232 fokra felhevítve, nagyjából-egészében tészta-állagban, 25-150 tonna nyomással juttatják bele az öntőformákba, aztán körülbelül 15 másodpercig hűtik. Az elkészült darabokat aztán a Lego erre kijelölt munkatársai ellenőrzik (a Lego Group információ szerint 1 millió elkészült darabból 18 bukik meg a minőségellenőrzésen, ezek jelentős részét a Lego újrahasznosítja, a maradékot eladják más játékgyártó cégeknek).

Az a koncepció, hogy elkészített konstrukciók legyenek stabilak, viszont ugyanezeket a dolgok legyenek könnyen szétszedhetőek is, és "mindenből építhessünk mindent". Mindehhez az alkatrészek elképesztő precíziós eljárással készülnek - a sztenderdhez képest az az eltérés legfeljebb 0,002 mm lehet.

És még mit szeretünk nagyon a Legóban?

Tíz évvel később, 1969-re elkészült a Lego kisebb gyerekeknek dizájnolt játékcsaládja, a Duplo, melyek magassága, szélessége és mélysége kétszerese a sztenderd Lego-kockáénak. Aztán újabb egy évtized telt el, és 1978-ban megjelentek a dán cégnek a kockához hasonlóan emblematikus minifigurái.

És még mit szeretünk nagyon a Legóban? Hát a játékokból kialakított tematikus összeállításokat. Az első ilyen Lego-szett a Legoland (később City) 1970-ben jelent meg. Épületek és járművek korábban is léteztek a Lego világában, ám ezzel a csomaggal összekapcsolták ezt a két elemet. 1978-ban, a minifigurák megjelenésével a Legoland természetesen kiegészült városlakókkal is. A hetvenes évek végén érkezett a Castle és a Space, azaz a váras és világűrös tematikákban utazó csomagok, illetve a kisebbek számára alkotott vicces-állatos Fabuland.

Később jött többek közt a kalózos és a búváros Lego, és azóta sincs megállás - a Lego folyamatosan reagál a tömegkultúra mozgásaira. Lett batmanes, harry potteres, jurassic parkos, star wars-os, indiana jones-os, és múmiás Lego, csak hogy néhányat említsünk a sok közül.

A kilencvenes évek óta a tíz legnagyobb játékgyártó közé tartozó Lego, melyet 1998-ban beiktattak a National Toy Hall Of Fame-be, azaz a legendás játékok mennyországába, 2015-ben pedig a világ legerősebb brandjének választottak, a populáris kultúra részévé vált, szerepel könyvekben, filmekben, zenékben, klipekben - elég ha csak a Lego kalandra, a Lego Ninjagóra, a Lego Batmanre, vagy a White Stripes Fell In Love With a Girl című dalának klipjére gondolunk.

Egyébként pedig oktatási eszközként is használják: tanárok már a 60-as években is bevitték a játékot az osztálytermekbe, 1980-ban azonban a cég kifejezetten elébe ment ezeknek az igényeknek azzal, hogy megalakította Lego Educational Products Department-et (azaz: Lego Oktatási Termékek) részlegét. Napjainkban Lego DACTA néven hozza forgalomba a kifejezetten oktatási célokra, iskoláknak, óvodáknak készített termékeit.

(hvg.hu)