Lehet még vulkánkitörés a Kárpát-medencében?

A Magyar Tudományos Akadémia új kutatása szerint az erdélyi Csomád vulkán, a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányója alatt még van olvadékot tartalmazó magmás test, vagyis nem zárható ki, hogy az inaktívnak tekintett tűzhányó felébred.

Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológus-geológusa a műsorban kifejtette, a lehetőség fennáll, azt viszont nem tudják megmondani, hogy lesz-e kitörés. A kutatócsapat egyik legfontosabb feladata az volt, hogy megvizsgálják, mikor keletkeztek a csomádi kőzetek.

Lukács Réka, az ELTE kutatója hozzátette, a kőzetekben egy speciális ásvány, cirkon van. Ezt a mikronméteres ásványt valahogy ki kell szedniük az érintett kőzetből. „300 ezer évtől kezdődően kb. 60 ezer évig történt cirkonkristályosodás, a magmában ment végbe, tehát feltételezhetjük, hogy ez idő alatt élő magmakamránk volt” - magyarázza.

„A cirkonkristályok keletkezésük során radioaktív elemeket, uránt és tóriumot építenek be magukba, bomlás során hélium szabadul fel. Ha megmérjük a hélium, az urán és a tórium mennyiségét, akkor ki tudjuk belőle számítani, mikor hűlt le a rendszer” - tette hozzá Molnár Kata, az ELTE PhD hallgatója.

A vulkánkitöréseknél ez a lehűlés nagyon hamar lejátszódik, tehát amikor vulkáni kőzetekből származó cirkonoknak mérjük meg a héliumkorát, az elárulja, mikorra tehetők a vulkánkitörések - fejtette ki.

A vulkán utoljára 32 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma. A kőzetek vizsgálatához egy speciális elektronmikroszkópot is használnak, amellyel a lehető legnagyobb felbontásban tudnak információkat gyűjteni.
 

Illusztráció - vulkánkitörés. (Fotó: AFP)

A Harangi Szabolcs és kutatócsoportja által vizsgált eredmények arra utalnak, akár több tíz-, esetenként több százezer évig is lehetnek aktív magmakamrák a vulkánok alatt, anélkül, hogy a felszínen ebből bármi érzékelhető lenne.

Az egész vulkán fiatalabb, mint ahogy gondolták, ezt az új kormeghatározásból tudjuk: 2-300 ezer éve kezdett el működni, és azt is meg tudtuk mondani, hogy voltak olyan szünetek a vulkáni működésben, amelyek akár több 10 ezer évig is tartottak, aztán feléledt a vulkán - magyarázta.

A friss kutatási eredmények tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy akár több hasonló tűzhányó is lehet a Földön. Aktivitásukat azzal lehet megbecsülni, ha a korábbi kitörések anyagát elemzik. Ezek a kutatók által kialakított módszerek lehetnek a vulkáni veszély előrejelzésének új eszközei.

hirado.hu