rmdsz header
2024. május 22., szerda Júlia, Rita napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Példamutató északi nyelvrokonaink

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

A múlt század második felében Máramarosból a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátaljára áttelepült magyar olyan ritka volt, mint a fehér holló. Egy felsõbányai özvegyasszony tizenéves kislányával, Zirzák Elvirával a hatvanas években telepedett le Beregszászon. A kislány néhány év múlva férjhez ment egy kárpátaljai magyar mérnökhöz. A házaspár fia Tallinban, a Szovjetunióhoz tartozó Észtország fõvárosában textilmérnöki diplomát szerzett.


A kilencvenes években Felsõbányára küldött leveleibõl jobban megismerhettem északi nyelvrokonainkat és az észt-magyar kapcsolatok történetét.

A  Balti-tenger partján élõ észtek több mint ezer évig harcoltak függetlenségükért. Vikingek, dánok, svédek, németek, oroszok szállták meg rövidebb-hoszszabb ideig földjüket. 1989-ben az észt nyelvet az ország fõnyelvévé nyilvánították, és bevezették a többpártrendszert. Az 1991-es népszavazáson a lakosság 77,8%-a függetlenségre szavazott. A körülbelül másfélmillió lakosú ország az Európai Unió és a NATO tagja. Az észt koronát 2011. január 1-jén  az euró váltotta fel. Az életszínvonal magasabb, mint országunkban és Magyarországon.

A magyar származású mérnök egyik levelében így magyarázta nyelvrokonaink sikerének a titkát:

- Az észtek gyermekkoruktól hozzászoknak a munkához, fegyelmezettek, vállalkozó szellemûek, takarékosak. A korrupciót és a bürokráciát a haladás fõ akadályainak tekintik.

Elsõ tallini munkahelyén a mérnök egyszer a vállalat igazgatójával a munka céljáról beszélgetett.

- Sok országban azért élnek, hogy dolgozzanak, mi viszont azért dolgozunk, hogy emberhez méltón éljünk -állította az igazgató.

A mérnök egy júliusi reggelen csodálkozva nézett ki lakása ablakán, mert több tízezer tallini egy közeli hegyoldalra kapaszkodott fel. Amikor õ feljutott oda, már körülbelül 300 ezren gyûltek össze. Megtudta, hogy az észtek évente ott emlékeznek a függetlenségi mozgalom hõseire, népi, nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, dalaikat, verseiket felelevenítve. Ilyenkor a hegyoldal a sokszínû népi viselettõl tarkállik és az õsi hangszereken elõadott dallamoktól visszhangzik.

Nyelvrokonaink szintén évente rendezik meg az Észt Kultúra Napját.

A nemzeti azonosságtudat a fiatalokban is mély gyökeret eresztett. Idõsek és fiatalok a közösségi öszszetartozás szellemétõl áthatva, egymás iránt felelõsséget éreznek, és meddõ siránkozás, önsajnálat helyett becsületesen, hozzáértéssel dolgoznak, és bizakodva tekintenek a jövõbe.

Fõként nõi olvasóinkat valószínûleg érdekli az észt konyha is. Az észtek szívesen esznek füstölt halat, sûrû leveseket, savanyú káposztát, sült csirkét, gombát, kovászolt rozskenyeret és burgonyát. Észtország a második helyen áll a világ burgonyatermesztésében. Az észtek kedvenc itala a sör. A középkorban fõként a mézbort kortyolgatták szívesen.

Az észt-magyar kapcsolatok kezdete a XV. századra nyúlik vissza. Elõször valószínûleg Mátyás király egyik követe látogatott el nyelvrokonaink földjére. Báthori István, Erdély fejedelme és Lengyelország királya Észtországban harcolt Rettegett Iván orosz cár seregével. Több magyar huszár elesett a csatában, az ütközet túlélõinek egy része pedig letelepedett nyelvrokonaink földjén.

A mérnök leveleibõl azt is megtudtam, hogy 1989-ben 241 magyar élt Észtországban. Ugyanabban az évben alakult meg az Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Egyesülete. Az érdekvédelmi szervezet fõ feladatai többek között a nemzeti azonosságtudat, a magyar népi hagyományok, a magyar nyelv ápolása, az összetartozás megerõsítése. Az egyesületnek az is fõ célkitûzése, hogy a kis magyar közösség gyermekei ismerjék meg a magyar történelmet és irodalmat.

Írásom olyan közmondásokkal fejezem be, amelyek meggyõzõen tükrözik az észtek gondolkodásmódját, észjárását.

Aki nem birkózott meg a gondokkal, nem tudja igazán értékelni az életet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy semmiségekre pazaroljuk el. Ha meg akarod elõzni a fejfájást, pletykálj kevesebbet. Bármit cselekszel, mindig gondolj a következményeire is.

Boczor József

(Bűnyavidéki Új Szó)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo
n
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek