Felterjesztik a Magyar Értéktárba a székelykaput, mint kulturális örökséget

Felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba és a Hungarikum Bizottság elé terjesztenek három erdélyi értéket: a székelykapukat mint kulturális örökséget, Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő és Kibédi Mátyus István orvostudós és enciklopédikus életművét – döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a december 5-i gyűlésén.

A Magyar Értéktárba való felvétel a székely közösség identitásszimbólumának megőrzésére hívná fel a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozná a kapuk nyilvántartásának és turisztikai hasznosításának fontosságát is, valamint elismerné Dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István úttörő munkásságát.

Az elmúlt évben a Bizottsághoz 22 értéket terjesztettek fel, ebből 8-at vettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba: a székelykapukat mint kulturális értéket; Dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő, az újkőkori Tordosi kultúra első feltárójának életművét; Kibédi Mátyus István, Marossszék első orvostudósának, polihisztorának és enciklopédikusának, a Diaetetika I-II. és az Ó és Új Diaetetica I-VI. szerzőjének életművét; a magyarremetei református templomot; a nagyváradi Sas Palotát, a micskei református templomot; a Szatmárnémeti Iparos otthont és az Oltszakadáti húsvéti kakasütést. Ezek közül az első hármat a Magyar Értéktár Bizottsághoz fogják továbbítani, a további felterjesztéseket pedig a helyi illetve megyei értéktárakba javasolták felvételre.

„Habár napjainkban még közel ötszáz székelykapu található Székelyföldön, a kapuk legnagyobb része nem szerepel a hivatalos műemléki nyilvántartásban, és a legtöbb településen helyi védelmet sem élvez. Ezt a folyamatot mérsékelni kell, minden létező eszközzel tudatosítani kell a székelykapuk értékét, nemzeti jelentőségét. Ugyanakkor fontos elismerni a két erdélyi tudós, Dr. Torma Zsófia és Kibédi Mátyus István hozzájárulását nemcsak a magyar kultúrához és tudományokhoz, hanem az univerzálishoz is” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

(transindex.ro)