Meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója

Életének 89. évében, véráramfertőzésben elhunyt Oslóban a 35 éven át regnáló király, akit a nácik háromévesen akartak a trónra ültetni báburalkodóként. Az alábbiakban megemlékezünk a Budapestre kétszer, a Parlament mellett a Gundel étterembe is ellátogató koronás fő életéről.

A norvég királyi udvar péntek reggel jelentette be, hogy V. Harald király 89 éves korában elhunyt. Az uralkodó pénteken 6 óra 35 perckor, az Oslo Egyetemi Kórház Rikshospitalet intézményében halt meg a közlemény szerint „békésen”.

V. Harald állapota az elmúlt napokban fordult rendkívül súlyosra, családtagjai ezért sorra lemondták hivatalos programjaikat, hogy mellette lehessenek. A király egészségének romlása egész Norvégiát megrázta: már csütörtökön több százan gyűltek össze az oslói királyi palota előtt, amelyet virágok borítottak el.

Harald király 1937. február 21-én született V. Olaf király (akkor még csak koronaherceg) és felesége, Márta svéd királyi hercegnő harmadik gyermekeként és egyetlen fiaként. A gondtalan gyermekévek azonban 1940. április 9-ig tartottak, mikor is a német hadsereg meglepetésszerűen megtámadta a norvég kikötőket előkészítve az ország megszállását. A norvég hadsereg annyi időt tudott még nyerni, hogy a királyi család el tudjon menekülni Oslóból. Az a döntés született, hogy az ország számára az a legbiztonságosabb, ha a család szétválik: a király és a trónörökös észak felé vette az irányt, míg Márta koronahercegné gyermekeivel pedig Svédországot célozta meg, a határon azonban nem akarták az autójukat átengedni – olyan anekdota is fennmaradt, hogy a sofőr lélekjelenléte mentette meg a helyzetet, aki megunva a veszteglést, gázt adva áttörte a sorompót.

A svéd király menedéket nyújtott a rokonainak, azonban az ország semlegességére hivatkozó németbarát politikusok azt követelték, hogy a családot toloncolják vissza Norvégiába. A németek érdeke ez lett volna, mivel a kis Haraldot akarták királynak, akinek a nevében minden olyan rendeletet életbe lehetett volna léptetni, amit a nácikkal ellenséges nagyapja és az apja nem akartak volna aláírni. Mivel a család nem volt biztonságban, a Márta hercegnővel jó kapcsolatot ápoló Franklin Delano Roosewelt amerikai elnök végül felajánlotta a segítségét; a mentőhajó Finnországból indult, oldalán hatalmas amerikai zászlókkal, hogy ne lőjenek rá a németek.

Augusztus 28-án maga az elnök fogadta a Fehér Házban a családot, amely egy pár hétig ott is lakott, mielőtt átköltöztek volna a Washington melletti rezidenciájukra. (Miközben a történelembe nemzeti hősként bevonult VII. Haakon király és a későbbi V. Olaf pedig Londonban vezették az emigráns norvég kormányt.) A norvég emlékezetben háborús hősként megmaradt Márta hercegnő, a kis Harald és nővérei pedig fontos szimbólumokká váltak Amerikában, illusztrálva, hogy a náci agresszió komoly dolog, még egy királyi családnak sem kegyelmez. Történészek szerint a norvég királyi család amerikai jelenléte jelentősen hozzájárult az amerikai közhangulat változásához a háború megítélését illetően.

Nem engedte, hogy más döntsön a nősülésről

A család 1945-ben egyesült újra Norvégiában, Haraldot a királyi házból elsőként egy állami polgári általános iskolába iratták be a szülei – a folyosón strázsáló két testőrt leszámítva semmiben sem különbözött itt a többi gyerektől. 17 éves volt, amikor rákban meghalt az édesanyja, ami hatalmas veszteség volt számára – saját lányát, Márta Lujzát az iránta való tiszteletből nevezte el. A kötelező sorkatonai szolgálat után tanult az Oslói Egyetemen és a Norvég Katonai Akadémián is, Oxfordban pedig történelmet, politikatudományt és közgazdaságtant hallgatott – érdekesség, hogy ennek ellenére megtartotta amerikai akcentusát, ha angolul beszélt.

Már diákkorában is lelkes evezős és sportember volt, így később háromszor is képviselte vitorlázásban Norvégiát az olimpián: 1964-ben Tokióban (a nyitóünnepségen ő vitte a norvég zászlót is), 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben. De azóta is évente vett részt regattákon egészen 2022-vel bezárólag. Nagyapja 1957-ben hunyt el, azaz 20 évesen lett belőle koronaherceg, és a rákövetkező évben már az államfői feladatokat is ellátta régensként apja távollétében.

1968-ban ultimátumot intézve apjához feleségül vette a polgári származású Sonja Haraldsent, akivel akkor már kilenc éve jártak együtt. V. Olaf már kinézte ugyanis fia jövendőbeli feleségét – az emiatt folyékonyan norvégul is megtanuló, a norvég királyi családhoz hasonlóan szintúgy a Glücksburg-házból származó Irén görög és dán királyi hercegnő idei halálhíréről és fordulatos életéről ebben a cikkben emlékeztünk meg. Harald azonban ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy vagy a szerelmét veszi el, vagy senkit. Mivel a norvég trónt akkoriban nő még nem örökölhette, ezzel vége lett volna a monarchiának, így a király engedett.

A már említett Márta Lujza mellett a párnak lett egy fia is, a jelenlegi Haakon koronaherceg, mindketten polgári származásúakkal kötöttek házasságot. 1990-ben apja romló egészségi állapota miatt Harald végleg régens lett, míg 1991-ben trónra nem lépett. Érdekesség, hogy hivatalosan VI. Haraldnak kellett volna hívni, hiszen előtte már öten uralkodtak Norvégia felett ezen a néven, de az egyikük elsősorban dán király volt, aki csak ideiglenesen elfoglalta Norvégiát, így őt szimplán átugrották a sorszámozásnál.

A Gundel étterem 9-es számú asztalánál ült

Mivel V. Harald uralkodása a maga részéről kimondottan botránymentesre sikeredett, leginkább a norvég monarchia modernizációjával lehetne jellemezni, azaz az udvar sokkal transzparensebben állt a nyilvánossághoz és a médiához is, ennek részeként több királyi rezidenciát is megnyitottak a köz előtt. A királyi pár gyermekei azonban pótolták szüleik „mulasztását” és jelenleg több muníciót is szolgáltatnak a bulvárlapoknak, mint kellene. Márta Lujza első férje, Ari Behn író két évvel a válás után önkezével vetett véget életének 2019-ben, félárván hagyva közös gyermekeiket. Mint mi is írtunk róla, Márta Lujza 2022-ben visszavonult hivatalos kötelezettségeitől, majd 2024-ben férjhez ment szerelméhez, a vitatott megítélésű Durek Verrett amerikai celebsámánhoz.

És Haakon koronaherceg feleségén, Mette-Mariton is szeret csámcsogni a sajtó, pláne az utóbbi időben. Hogy a kábítószer ügy miatt bebörtönzött férjétől elvált, saját bevallása szerint korábban drogfogyasztó asszony lenne-e a megfelelő koronahercegné, állítólag ez ügyben annak idején a királyi párnak is voltak fenntartásai, de Haakon őt választotta, és sokáig annak is tűnt, hogy ez jó döntés volt. Azonban az elmúlt években olyannyira csőstül jöttek a botrányok, hogy jelenleg a királyi család megítélése történelmi mélyponton, a köztársaságpártiak száma pedig csúcson van. Mette-Marit levelezése a kiskorúak megrontása miatt elítélt Jeffrey Epstein szexkereskedővel is hatalmas botrányt és globális érdeklődést váltott ki, de ez annyira eltörpül az előző házasságából a palotába hozott fia üzelmei mellett, amelyről itt számoltunk be részletesen, hogy gyakorlatilag sokkolta a norvég társadalmat és a világot az általa nők ellen elkövetett szexuális erőszak és bántalmazás mértéke.

V. Harald nem volt hajlandó soha reagálni ezekre az ügyekre, persze, meg volt a maga baja is az egészségével. 2003-ban húgyhólyagrákot diagnosztizáltak nála, de több szívműtéten is átesett, pacemakert is beültettek neki. Idén augusztus 17-én hemolitikus anémia miatt szállították kórházba (melynek lényege, hogy a vörösvérsejtek gyorsabb mértékben pusztulnak, mint ahogy a szervezet képes újratermelni őket), augusztus 24-én a palota közölte, hogy állapota romlott és antibiotikumot kap véráramfertőzésre.

Augusztus 27-én jött ki újabb közlemény, miszerint az állapota rendkívül súlyossá vált, így a királyné és a trónörökös lemondta minden programját, hogy a betegágynál lehessenek, a miniszterelnök pedig nem utazik el külföldre.

Dacára az elmúlt évek betegeskedéseinek, V. Harald végig kitartott esküje mellett, és nem adta át a trónt a következő nemzedéknek, ezzel II. Erzsébet brit királynő 2022-es halála óta Európa legidősebb uralkodója lett. E több mint három évtizedes szolgálat alatt V. Harald felesége kíséretében kétszer is járt Budapesten: 1994-ben Göncz Árpád, 2002-ben pedig Mádl Ferenc köztársasági elnökök meghívására.

(Borítókép: V. Harald 2026. április 30-án. Fotó:  Patrick van Katwijk / Getty Images)

Forrás: index.hu