Gyulán megvalósult a románok kulturális autonómiája

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Interjú Görgényi Ernő polgármesterrel a magyarországi város külhoni kapcsolatairól, fejlett idegenforgalmáról.


A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere. A harmadik mandátumát taposó, a Fidesz színeiben politizáló elöljáróval a település testvérvárosi kapcsolatairól, nemzet- és nemzetiségpolitikáról, városfejlesztésről beszélgettünk.

– Gyula kilenc külföldi testvértelepülése közül négy – Arad, Kovászna, Nagybánya és Csíkszereda – erdélyi. Miért tartja fontosnak a magyar–román határ közelében fekvő viharsarki város, hogy olyan külhoni településekkel ápoljon kapcsolatot, ahol számottevő létszámban élnek magyarok?

– A testvérvárosi kapcsolatok egyik küldetése, hogy a népeket közelebb hozza egymáshoz. Ez a román–magyar viszonyban, az olyan településekkel való kapcsolatunkban is fontos lehet, ahol szórványban élnek magyarok vagy éppen jelentősebb román közösség található. Hiszen Gyulán is élnek románok, akik megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük is a kultúrájukat. Ezeknek a testvérvárosi kapcsolatoknak a fenntartásában a gyulai román közösség is részt vesz, ápolva a viszonyt az ottani románokkal. Mint ahogy mi természetesen a magyar nemzetiségű közösségekkel tartjuk a kapcsolatot, ennek ilyen értelemben nemzetpolitikai vetülete is van. Jó, ha helyi szinten is épülnek az emberi, intézményi kapcsolatok, erősödik a kötődés.

– A legszorosabb együttműködést Araddal ápolják, 2019-ben ünnepelték a testvérvárosi szerződés aláírásának 25. évfordulóját. A megállapodás egyébként akkor született, amikor a román–magyar kapcsolatok épphogy újjáéledni kezdtek, de az államközi viszony még meglehetősen fagyos volt. Mi köti össze igazán a határ menti két várost, miben tudják támogatni egymást?

– Araddal közös, határon átnyúló uniós pályázatokat valósítottunk meg, például támogatást kaptunk a közlekedésfejlesztési koncepció elkészítésére. Ez a kötelék annak idején a Kézfogások elnevezésű rendezvényekkel kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a két nép megbékélését szolgálja. A testvérvárosi kapcsolatokban nem érzem azt a bizalmatlanságot, ami a politikában kétségtelenül jelen van. Szakmai síkon is működik a kapcsolat, hiszen várospolitikai, -fejlesztési, környezetvédelmi szekciókban szoktunk tanácskozni a találkozók alkalmával, amelyek nem merülnek ki csupán az ebédekben. Szakmai részlegek keretében ismerkedünk azzal, miként működik Aradon, illetve Gyulán ugyanaz terület, mit tudunk tenni a fejlődés érdekében; igyekszünk megismerni a másik településen bevált jó gyakorlatokat, és azokból minél többet átvenni. Megjegyzem, nem feltétlenül van szükség testvérvárosi szerződésre ahhoz, hogy egy településsel szoros legyen a kapcsolatunk. Bár nem testvérvárosunk, Nagyszalontával elsősorban kulturális téren ápolunk élő, szoros viszonyt, hiszen a hajdúváros szülöttje Arany János, Gyuláé pedig Erkel Ferenc, akik kortársak voltak, mindketten a magyar kultúra ikonikus alkotói. Határon átnyúló uniós támogatás révén, közösen valósítottuk meg a Toldi című filmet, reményeink szerint sok magyarországi és romániai magyar iskolában is bemutatják majd az alkotást.

– Mi hiányzik ahhoz Ön szerint, hogy még intenzívebbek legyenek ezek a testvérvárosi kapcsolatok? Mi az akadálya például annak, hogy nem eredményesebbek gazdasági téren is?

– Meglátásom szerint személyfüggő, hogy mennyire intenzív a kapcsolat. Bognár Levente aradi alpolgármester – aki jelentős és tekintélyes szereplője az aradi és a romániai magyar közéletnek – például nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy ez a kapcsolat élő és eredményes legyen. Tisztelegve eme tevékenysége előtt, megválasztottuk Gyula városa díszpolgárának. Hozzá és hozzám hasonlóan Gyerő József kovásznai polgármester is elkötelezett az együttműködés mellett. Ha ezek a személyi feltételek teljesülnek, akkor több olyan területet tudunk keresni, ahol érdemi együttműködés kialakulhat iskolák, civil szervezetek, intézmények között. Akkor működik igazán jól egy testvérvárosi kapcsolat, ha már a társadalom mély rétegeiben is megtalálható. Például nagyon jó, bejáratott a viszonya a gyulai és a csíkszeredai vízművállalatnak, a városvezetéstől függetlenül közös programokat szerveznek. Ennek a titka az, hogy a városvezetések is elkötelezettek legyenek, de a helyi társadalomban is legyenek olyan szereplők, akik civil alapon ápolják, fejlesztik a kapcsolatot. Bár sokan fűztek nagy reményeket a testvérvárosok közötti gazdasági együttműködéshez, erre én nem látok példát, valahogy ez nem működik. Megjegyzem azonban, hogy a turisztika területén az Araddal ápolt kapcsolat városmarketing jelentőséggel is bír, hiszen onnan nagyon sokan utaznak turisztikai célból Gyulára. Emellett romániai testvérvárosainkkal a kommunikáció terén is együttműködünk, a velünk kapcsolatos hírek térítésmentesen megjelennek az ottani önkormányzati felületeken, és ez fordítva is működik.

– A magyarországi románság szellemi, kulturális, oktatási központjának számító Gyula példát mutat a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód terén is. Mi, erdélyi magyarok a többségi társadalomnak bezzegelve szoktuk emlegetni, hogy itt vannak román feliratok, hogy senkit nem zavar a közintézményeken kitűzött román zászló. Erre hivatkozva sikerült nemrég megakadályozni egy, a romániai magyarság jelképhasználata szempontjából korlátozó törvénytervezet elfogadását a bukaresti parlamentben. Ezek szerint Önök nem tekintenek nemzetbiztonsági kockázatként a város három százalékát kitevő román közösségre.

– Ha az erdélyi magyarok olyan jól éreznék magukat Romániában, ahogy a románok érzik magukat Gyulán, akkor elégedett lennék. Ha úgy szeretnék és megbecsülnék őket, ahogy mi tesszük a román nemzetiségű polgárokkal, akkor nem lenne konfliktus. Gyulán román óvoda, általános iskola, gimnázium, kollégium működik, vannak civil szervezeteik, és bizony senkit nem zavar a román nemzetiségi intézményeken lobogó román állami zászló. Ez is jó minta lehetne Románia számára, hogy ne féljen a magyar zászlótól, mert nem jelent semmilyen veszélyt, ahogy ránk sem a román trikolór. Gyulán gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, hiszen a román etnikumú polgárok által megválasztott nemzetiségi önkormányzat a fenntartója a román oktatási intézményeknek. Munkáltatóként, fenntartóként a tanagyagba is komoly beleszólásuk van, és ez jól van így. Nagyon jól működő intézményekről van szó, amelyek szerves részét képezik a város életének, olyan értéket teremtenek, ami valamennyiünk számára fontos, hozzájárulnak a város építéséhez, kulturális gyarapodásához; a román iskola tanulói is fellépnek a városi rendezvényeken, gazdagítva ezeket. A testvérvárosi kapcsolatok arra is alkalmasak lehetnének, hogy a romániai testvérvárosainkban élő román közösségek megismerjék, miként élnek Magyarországon a nemzetiségek, és jó mintaként tekintsenek erre.

– Habár a Kádár-rendszer idején a budapesti kommunista hatalom nem sokat törődött az elcsatolt területeken élő magyarokkal, az anyaországi társadalom a történelem vihara által elsodort testvérekként gondolt rájuk. Emlékszem, a gyulaiak mennyit segítettek a Ceaușescu-diktatúra sötét éveiben az erdélyi, partiumi magyaroknak, majd miként indultak útnak a segélyszállítmányokkal a temesvári forradalom harminc évvel ezelőtti kirobbanásakor. Az elmúlt évtized nemzetpolitikájának, a határok fölötti nemzetegyesítésnek köszönhetően aztán még szorosabbra fűződtek ezek a szálak.

– Ez határozottan tapasztalható. Az államszocialista diktatúra mindent elkövetett, hogy elszigetelje az anyaországot a határon túli magyar közösségektől, az oktatásban vagy a közélet színterein nem is lehetett megemlíteni, hogy egyáltalán vannak külhoni magyarok. Sajnos sokan úgy nőttek föl, hogy ez nem tudatosult bennük. Ennek ellenére az összetartozás-tudat a társadalom többségében megmaradt, amit az ön által említett példákon felül az is nagyon jól mutat, hogy a rendszerváltozás folyamatában a határon túli, főleg az erdélyi magyarok ügye melletti kiállás egyfajta katalizátor volt. Az erdélyi falurombolás elleni küzdelmet a rendszerváltoztató értelmiség – főleg a jobboldali – fajsúlyos témaként kezelte, emlékezzünk csak a Hősök terén rendezett tömegtüntetésre. És azt se feledjük el, hogy első szabadon választott miniszterelnökünk, Antall József egyik első beszédében úgy fogalmazott: lélekben és érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Számunkra pedig itt a határ mentén mindig is megélt élmény volt, hogy a szomszédban magyarok élnek. Még a Ceaușescu-diktatúra idején is jártak át a határon gyulaiak, hozzánk is jöttek a határon túlról magyarok, tehát itt mindig is élő, a tudatban meglévő tényező volt ez a kapocs, ami a mai napig fontos. Gyula bizonyos értelemben Erdély kapuja is, ezért a turisták innen csillagtúraszerűen utaznak át Románia területére meglátogatni az elérhető közelségben lévő látnivalókat. Arról nem beszélve, hogy a Gyulai Várszínháznak kulturális értelemben is fontos küldetése megjeleníteni a határon túli magyar kultúrát. Ez egyébként hagyomány, Sík Ferenc (közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek művészeti vezetője volt – szerk. megj.) irányítása alatt volt olyan időszak a hetvenes-nyolcvanas években, amikor külhoni magyar szerzők – Sütő András, Székely János – művei budapesti teátrumokban nem kerültek bemutatásra, a Gyulai Várszínházban viszont igen, amely egyfajta menedéke volt Magyarországon az erdélyi alkotóknak. Elek Tibor személyében ma is elkötelezett vezetője van az intézménynek, amely erdélyi hétnek ad otthont, két évvel ezelőtt Székely János Napokat rendezett, szóval erőteljesen megjelenik a határon túli, elsősorban az erdélyi kultúra.

– Elsősorban a várfürdőjének köszönhetően Gyula kiemelkedő idegenforgalmat tudhat magáénak, a város a román turistáknak is közkedvelt célpontja, emellett számos rendezvény, fesztivál, program csalogatja ide a vendégeket. Az önkormányzat mégis az idegenforgalom további fejlesztésében gondolkodik. Milyen terveik vannak?

– Meggyőződésem, hogy turizmus ott működik, ahol ennek fennállnak a feltételei. Gyula ebből a szempontból szerencsés, elődeink munkájának köszönhetően az adottságok megvannak. A város komplex turisztikai attrakciónak számít, ezek közül egy is elegendő lenne arra, hogy turizmust építsünk rá: várfürdő gyógyvízzel, termálvízzel, ami egy csodálatos, több évszázados parkban épült ki. Medencéket, élményfürdőt bárhol ki lehet építeni, ez csak pénz kérdése, de évszázados fákat nem lehet ültetni. Ez olyan adottsága a várfürdőnek, ami egészen egyedivé, különlegessé teszi. Ezen kívül komoly örökségturisztikai attrakcióink vannak: a 600 éves gyulai vár, a 300 éves Almásy-kastély, valamint a város épített öröksége, polgári hangulata, ami egyedülálló az Alföldön. Nálunk a zöld gondolat másfél évszázados tradíciót jelent: Gyulán a zöld gondolat már évtizedekkel azelőtt a várospolitika vezérelve volt, hogy elindultak volna a klímaváltozással kapcsolatos folyamatok. Már az 1870-es években közpark létesült nálunk, amelyeket újak követtek, és a mai napig gyönyörűek, mert sok energiát fordítunk a gondozásukra. Az üdülőhely fejlesztéséhez szükség van az attrakciók fejlesztésére is, egyrészt a fürdő további fejlesztésére, amire nemrég jelentős, 2,5 milliárd forintos állami támogatást kaptunk. Az Almásy-kastély kisebbik szárnyában báltermet, gasztrotörténeti attrakciót, látványkonyhát alakítunk ki, amelyet 19. századi konyhatechnológiával szerelünk fel, például be lehet majd iratkozni főzőtanfolyamra, ahol megtanulhatnak csikótűzhelyen, nyílt tűzön elkészíteni korabeli ételeket, miközben természetesen a modern konyhatechnológia is rendelkezésre áll. Kerékpárutakat építünk, most készült el a Fekete-Körös menti erdős részhez, szabadstrandhoz vezető kerékpárút. És állandóan programokat kínálunk a vendégeknek, igyekszünk fejleszteni, vendégbaráttá, informatívabbá tenni a szolgáltatásainkat, minél több kikapcsolódási lehetőséget kínálni a hozzánk látogatók számára. Úgy gondolom, jó úton járunk, amit az is bizonyít, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a Gyulán töltött vendégéjszakák száma.

– Ilyen körülmények között azt hihetné az ember, hogy Gyulát nem is kell más ágazatban fejleszteni, mert az idegenforgalom mindent visz. Ehhez képest idén kiderült, hogy az Airbus repülőgépgyártó a városban építi meg helikopteralkatrész-gyárát, ami 2021-ben indul. Ezek szerint igyekeznek több lábon állni a gazdaságfejlesztés terén.

– Szó szerint így szoktam mondani. Gyula abból a szempontból is különleges város, hogy a foglalkoztatási helyzetét meghatározza több megyeközponti funkció ellátása is. Bár 1950 óta nem megyeszékhely, mégis Gyula az igazságszolgáltatás megyei központja – itt működik a törvényszék, a megyei főügyészség, ügyvédi kamara –, és az egészségügyé is, az értelmiség számára komoly vonzerőt jelentenek ezek a munkahelyek, csak a megyei kórházunkban kétezren dolgoznak. A turizmuson kívül a gazdasági élet harmadik lába a szintén jelentős területet képviselő mezőgazdaság, a negyedik pedig az ipar, aminek tekintetében viszont a város a rendszerváltozás vesztesei közé tartozik, sajnálatos módon több kitűnő üzem leépült, munkahelyek ezrei szűntek meg. De most lehetőségünk van arra, hogy újraépüljön ez az ágazat is, és erre az Airbus-beruházás a garancia. Emellett jelentős ágazat még az élelmiszeripar. Ha közvélemény-kutatás során megkérdezzük a magyar embereket, mi jut eszükbe Gyuláról, alapvetően három dolgot mondanak: a gyulai várat, a gyulai kolbászt és a várfürdőt.

 

Rostás Szabolcs

A cikk megjelent a Krónika napilap 2019. december 31-ei számában

kronikaonline.ro

 

 

 

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8026 RON
1 dollár = 4.4462 RON
100 forint = 142.35 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

kiado lakas Kiado ketszobas tomhazlakas, 1vagy2 evre, kozel a regi foterhez.Deli fekvesu csendes es zold (...)

Megemlekezes Fajo szivvel emlekezunk Fazekas Gyorgyre halalanak 25-ik evfordulojara. Szivunkben el szep (...)

Hej wszystkim chcę szybko korzystać z tego medium do dzielenia się świadectwem o tym, jak byłem skie Hej wszystkim chcę szybko korzystać z tego medium, aby podzielić się świadectwem o tym, jak (...)

adj fel hirdetést
tmh

SZAVAZÁS

Milyen gyakran olvas Ön könyvet?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

András László Betiltotta a bukaresti polgármesteri (...)

Nem értem mi a székelyföldi románok (...)

levaaqoao A szatmári színház második (...)

http://mewkid.net/who-is-redistina/ - (...)

ejopaco A szatmári színház második (...)

http://mewkid.net/who-is-redistina/ - (...)

Béres Éva Értékek vonzásában – (...)

Szuper jó ötlet büszke vagyok (...)

Szálka Róbert Értékek vonzásában – (...)

Megtőrni látsztik a jég ! (...)

Rist Zita Egy éves önkormányzati beszámoló - (...)

Gratulalok Pikulas, sok sikert tovabbra (...)

Marianna Neményi Székelyföldért megmozgatjuk (...)

Javaslattal élnék a Székely Nemzeti (...)

Hajnalka Viselet- és likeversenyt hirdet a (...)

Nagyszerű ötlet, gratulálok! (...)

Földházi István Ezüstfenyő díjban részesült (...)

Bizony, mind igaz, amit róla itt (...)

Miklos Csaba IN MEMORIAM SZENTGYÖRGYI SÁNDOR

Nyugalma legyen csendes , emleke orok ! (...)

Zoltan Thurman Papi cölibátus: XVI. Benedek megtöri (...)

A Le Figaró a világ legbefolyásosabb (...)

Zoltan Thurman Nagybánya a Hunyadiak korában

Ezt minden nagybányai iskolában (...)

Máriás József 60 milliárd forintból 34 kastély és (...)

Üdvös lenne felkarolni a pribékfalvi (...)

András László Klaus Iohannis elütötte Orbán Viktor (...)

Ez az ember fordítva van bekötve. Az (...)

Molnár György Női kávéház

Borbás Marcsi műsorában is (...)

Nagy Annamária Máramarosi diákok tantárgy versenyen

A Kriza János Balladamondó, (...)

Kov A Átment a román parlament (...)

Clemancoval lefekudot a kiralyno,es (...)

Kovacs Alexandru Átment a román parlament (...)

Miert kellet azRMDSZ.-nek leszavaznia a (...)

Péter Károly A bukaresti központi egyetemi (...)

Az említett választási vitán (...)

rettegi olga Újraavatták a Nemzeti Vértanúk (...)

a tortenelem sajnos ,megismetlodik (...)

Lemak Rudolf Máramarossziget magyar irodalmi élete

Hiányolom a Szigeti Turmix heti (...)

Péter Károly Az Orban-kabinet tizenkét pontja: (...)

Már nehogy higgyünk nekik!

András László A szenátuson átment a Trianon napról (...)

Az egész román elitről lesújtó a (...)

vigili Szatmárnémetiből is közvetlen (...)

Nagyon örülök neki, így (...)

jkgabor A Colonello is csatkozik a Nagy (...)

Mi az ,hogy Mateszlka, jottek volna (...)

Földházi István FF2019: Sárospatak Nagybányán - (...)

A 8KOR mért nem?

Hajnalka Vida Gábor: Erdélyben minden tabu

Nagyon megérintett, sok mindent (...)

Hajnalka Félmaraton a Főtér Fesztivál 2019-en

Nem kellett volna vajon hamarabb (...)

Sándorné Szekeres Hunyadi János szobrot avatnak (...)

Én nagyon örülök neki. Akkor is a (...)

Debreczeni Mihály Részleges holdfogyatkozás Nagybányán

Napfogyatkozás, mint a címben vagy (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

Reklam
Reklam