Kastély Erdélyben: sajátos érték, amely a mi történetünk része

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Az erdélyi kastélyok 1949. március 2-ig a nemesi, főnemesi családok otthonai voltak, amelyek a kastélyhoz tartozó uradalmak birtokosaiként tartották fenn a méretes ingatlanokat. A kommunista államrend az erdélyi társadalomnak az elitjét megpróbálta teljesen felszámolni, ingatlanjaikat szándékosan elpusztították, vagy egyszerűen hagyták tönkremenni. Erdély épített örökségének markáns emlékeit a jogos leszármazottak legjobb esetben lelakott állapotban kapták vissza. Viszont az örökösöknek már vagyoni háttér nélkül kell ismét életre kelteniük a kastélyokat, s ezek csakis a „jó gazda” hozzáállás révén maradhatnak meg a jövőnek. Az állam viszonyulása ugyanakkor nem sokat változott; országos stratégia most sincs az épületek felújítására, sőt egyre több visszaállamosítási per indul… Kastélyokról, tulajdonosaikról, nehézségekről, s lehetőségekről is szó esett a Pont Csoport által szervezett Kastély Erdélyben konferencián.


A Sapientia EMTE Tordai úti épületében szervezett konferencia megnyitóján mondott beszédében Haller Béla, a Castellum Egyesület elnöke kiemelte: az általa vezetett szervezet – akárcsak a Kastély Erdélyben hálózatot működtető Pont Csoport – arra törekszik, hogy a kastélyokat újra bevonják a gazdasági, turisztikai körforgásba, a közösség életébe. A Castellum Egyesület több nemzedéket kapcsol össze: a „legendás nemzedék” a mostani nagyszülőké, akik fiatalként élték meg az 1949-es kitelepítést, ők azok, akik helytálltak a kényszerlakhelyek, munkatáborok és üldöztetés körülményei között is. Ők időskorban élték meg a rendszerváltást, de többen közülük eltökélten küzdöttek, hogy a restitúciós törvényeknek érvényt szerezzenek. „Sajnos az utóbbi években számuk megfogyatkozott; sokan távoztak az élők sorából, mások visszavonultan élnek” – tette hozzá Haller Béla. 

A „középnemzedék”, azaz a mostani ötvenesek-hatvanasok a kényszerlakhelyeken születtek, s a totalitárius rendszerben nőttek fel. Ők már csak másodkézből szerzett tudással, töredékekből építkezve emlékezhetnek. „Jaap Scholten holland író áldozati nemzedéknek nevezi őket, minket, akikben a legmélyebb nyomokat hagyta az elmúlt rendszer. Az intézmények és a jogi procedúrák iránti bizalmatlanság a fő jellemzője ennek a nemzedéknek” – állapította meg a Castellum Egyesület elnöke. Mindez nem vonatkozik azonban az ugyanolyan életkorú hazatelepülőkre – tette hozzá. 

A mostanra felnőtt harmadik nemzedék – az unokáké – ígéretesnek látszik: „ők jobban emlékeztetnek nagyszüleikre, mint szüleikre. Magabiztosan járnak-kelnek a visszaszolgáltatott kastélyokban, időnként felcserélik szmokingra és estélyi ruhára a farmernadrágot. Dolgoznak, pályáznak, elszámolnak, jó egyetemek diplomáit gyűjtik. Családi kötődésük, történelemtudatuk mindenképpen figyelmet és törődést érdemel” – vélte Haller Béla.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időkben tapasztalt, sajátos jelenség a restitúció megtorpanása, sőt felülvizsgálata, amely szaporítja a birtokháttér nélküli kastélyok számát, amelyek esetében innovatív megoldásokat kell találni. Örömteli változásként értékelte a faluközösségek viszonyulásának pozitív alakulását az egykori nemesi lakok iránt, tanúságául annak, hogy a kastélynapok, különféle rendezvények felkeltették érdeklődésüket. 

Vissza a mindennapi élet körforgásába

– A konferencia célja, hogy a meghívott szakértők és kastélytulajdonosok segítségével körbejárjuk, milyen szereplőknek kellene együttműködniük egy-egy kastély életre keltéséhez, az hogyan válhat újra részévé a mindennapi élet körforgásának, mit jelent ma kastélytulajdonosnak lenni, s egyáltalán, miért fontosak ma a kastélyok és kúriák Erdélyben – összegezte Farkas András, a Pont Csoport stratégiai igazgatója. A Pont Csoport egyébként a Kastély Erdélyben programjával mindazokat a szereplőket szándékszik hálózatba összefogni, akik valamilyen módon szerepet játszhatnak a kastélyok sorsának alakításában.

Ezzel az igencsak összetett témakörrel foglalkozik a History is Our Story interaktív webdokumentumfilm is, amelyet a konferencia munkálatai előtt le is vetítettek a közönségnek. A film a historyisourstory.ro oldalon tekinthető meg, s műfajából adódóan sajátos lehetőségeket nyújt a megtapasztalásra, felfedezésre is. A honlap megnyitása után a Felfedezés szóra kattintva elindul a film, az interjúkból összeálló vezérfonal – többek között Teleki Kálmán, a gernyeszegi Teleki-kastély, Bánffy Farkas, a fugadi kúria, Nagy Kemény Géza, a marosvécsi Kemény-kastély tulajdonosai szólalnak meg. A vezérfonalból több, úgynevezett kiugrásban tovább lehet dokumentálódni, esetleg az adott személlyel készített, teljes interjút megtekinteni. Mindemellett, az oldal lehetővé teszi a bonyhai Bethlen-kastély, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély és az erzsébetvárosi Apafi-kastély virtuális felfedezését, az épületek belsejében való „barangolást.” 

Kastélytulajdonos ma

Mit jelent a manapság kastélytulajdonosnak lenni Romániában? Milyen motivációval döntöttek úgy, hogy vállalják a kastélyok felújításával, fenntartásával járó munkát? Mi változott az elmúlt években jó vagy rossz irányba? Milyen lehetőségeik, terveik vannak? – vetette fel a kérdéseket Márkus Éva újságíró a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő kastélytulajdonosoknak. 

Nagy Kemény Géza elmondta: 13 éve települt haza Budapestről, amikor kiderült, hogy visszaszolgáltatják az elkobzott vagyont – pontosabban annak egy részét. A kastély, a park s az erdők mellett a birtokhoz tartozó vadászházat is visszaigényelte ugyanis a jogos tulajdonos. Ehhez képest jelenleg is bérlőként él ebben a vadászházban, ugyanis a restitúciós döntést megfellebbezték, s a fellebbezésnek felsőfokon előre nem látható módon, de helyet adott a bíróság. 

– A kastély fenntartása számomra egy folyamat, egy misszió; tartozom ezzel a nagyapámnak (Kemény János írónak – szerk. megj.), mint ahogyan Kemény János fejedelemnek is azzal, hogy megőrizzük ezt az épületet a jövőnek” – emelte ki a marosvécsi kastély tulajdonosa. „Mire jó egy kastély ma? Szerintem ma abban lakni, aludni nem lehet; arra jó, hogy megmozgassunk embereket: a rendezvények, események színes palettájából egy szép festmény festhető – vélekedett Nagy Kemény Géza. Hozzátette: öt éve kapta vissza a kastélyt, s akkor még egyetlen lakos sem ment el a faluból az első rendezvényre. Azóta több néptánctalálkozót, koncertet szerveztek már, így mostanra kialakult egy törzsközönség, sőt segítő közösség is.

Szabó Tekla édesapja és öt másik családtag a maroshévízi Urmánczy-kastélyt és a fürdőt igényelte és kapta vissza. Kiemelte, édesapja is feladatként, küldetésként kezdte el a visszaigénylési pert. Mint mondta, helyzetük abból a szempontból szerencsésnek mondható, hogy a gyógyfürdőhöz nagy telek is tartozik, adott a lehetőség a további fejlesztésekre. Erdőket is visszaszolgáltattak a családnak, azokat el is kezdték kitermelni, de most újra visszaigénylési per alatt állnak. „Újra perelnek mindent, bízva abban, hogy valami majd csak bejön” – mondta Szabó Tekla. Megállapította: a gond az, hogy a családnak nincs semmilyen biztonságérzete, nem tudják kiszámítani, mi fog történni, mit perelnek el újra tőlük, miután a birtokok, erdők telekelése jelentős költségükbe került. Balról jobbra: Márkus Éva, Nagy Kemény Géza, Szabó Tekla, Horváth-Tholdy Péter és Teleki Tibor

 

A fürdő medencéjét az állam egyébként szemétlerakatnak használta, amikor átvették: két teherautónyi szemetet hordtak ki belőle… Szabó Tekla arról is beszélt, hogy néhány éve egy egyesületet is létrehozott azzal a céllal, hogy a román közösségnek a szélesebb rétegét is megszólíthassák a kastélyban szervezett tevékenységekkel, hogy érezzék: a közösséggel együtt képzelik el a kastély revitalizálását. Elmondta: Maroshévíz szórványtelepülés, a románság viszonya ambivalens a kastéllyal szemben; mindamellett már több alkalommal sikerült a román fiatalokat önkéntesekként mozgósítani, és tulajdonképpen a város lakói azáltal is kötődnek az épülethez, hogy az sokáig szülészetként működött, így nagyon sokan ott születtek.


Horváth Tholdy Péter, a marosnémeti Gyulay-kastély tulajdonosa Magyarországon született, majd egészen fiatal korában családja kitelepült Ausztráliába. Édesanyja időről időre visszalátogatott Erdélybe, s egy buszos utazás alkalmával, 2001-ben az útitársak mesélték neki, hogy visszaigényelhetők az elkobzott ingatlanok. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai segítettek neki azokban a napokban a dosszié összeállításához szükséges dokumentumok összegyűjtésében. „A kastélyt 2007-ben adták vissza; addig felkészültem arra, hogy ha ez megtörténik, visszajövök. Azóta itt vagyok” – mesélte Horváth Tholdy Péter. Megjegyezte: az egyébként valószínűleg teljesen román településnek az előző polgármesterével jó viszonyt ápolt, de a mostanival kevésbé: a jelenlegi önkormányzat vissza akarja igényelni az erdőket… 

A gernyeszegi Teleki-kastély egyik tulajdonosának, Teleki Kálmánnak a fia, Teleki Tibor elmondta: családja Belgiumból tért haza, s a gernyeszegi Teleki ágnak több tagja küzdött azért, hogy visszakaphassák az államosított épületegyüttest. A Teleki-kastélyban mostanra már több típusú, közösségi és magáneseményt is szerveznek. Teleki Tibor szerint a helybeliek rájöttek arra, hogy milyen lehetőségek vannak a kastélyban, egyre több az érdeklődő, s ezáltal a segítség is a kastély működtetéséhez.

Segítőből ellenségkép

A Felméri Cecília által rendezett webdokumentumfilmben közreműködő szakértők a producerrel, Balázsi Pál Ágnessel beszélgettek kastély és közösség viszonyáról, s egyáltalán a kastélyok jelentőségéről.

Szabó Árpád Töhötöm a bonyhai Bethlen-kastéllyal kapcsolatos kutatásokban vett részt. Hangsúlyozta: a Bethlenek az idők során sokat tettek a helyi közösségért: olvasókört működtettek, színjátszócsoportot tartottak fenn, fontos szerepük volt a Kis-Küküllő-menti szárnyvasút megteremtésében is, a helyi iskolának telket adtak, az építkezési engedélyt is beszerezték annak idején Budapestről. A tehetős birtokos jobbágyréteg kialakulásában a birtokos által bevezetett új mezőgazdasági technológiáknak is nagy szerepük volt annak idején. „A kommunizmus jól értett ahhoz, hogy az ellenségképet megalkossa, ezért 1945–46-ban vehemens dühvel fordultak a falu lakosai a grófi család ellen. Mindamellett a falu természetszerűen nyugtázta, hogy a család, a régi gazda visszakapta a kastélyt” – magyarázta. 

A vidéki térségek 1990 óta válságban vannak országszerte. A kastély újra központi szervezőerőként, tevékenységi alternatívaként szerepelhetne. „Másrészt, identitásunk is válságban van; a hidak és kórházak nyilván nagyon fontosak, de ha lemondunk a kastélyokról, utána következik majd a könyvtár, a színház is” – vélte a néprajzkutató. Szerinte a problematikus kérdéseket már nem lehet helyben megoldani, országos szintű stratégiára lenne szükség.

Ezek a kastélyok, kúriák a nagy európai stílusok legkeletibb határait is jelölik. Ugyanakkor nem a Loire-menti kastélyokhoz kell őket hasonlítani, hanem a régió történetéhez mérve kell őket értékelni – emelte ki Kovács Zsolt művészettörténész. 

„Ezek a kastélyok a mi történetünk részei, és sok esetben csak egyetlen példa van egy adott építészeti jelenség illusztrálására” – magyarázta. Hangsúlyozta: nem hangzatos funkciókon kell gondolkodni, hanem az épületek megőrzésére összpontosítani, ezáltal „lehetőséget adva a következő nemzedéknek, hogy húsz év múlva legalább tető alá hozott épületek sorsán gondolkodjanak.” Az állam támogathatna gyors beavatkozásokat is – jegyezte meg a művészettörténész. 

Nagy Egon, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének igazgatója szerint okos koordinációra, stratégiai befektetők keresésére, a magántőke bevonzására és rugalmasabb törvényi háttérre lenne szükség ahhoz, hogy a kastélyok megmentését, majd revitalizálását véghezvihessék. 

A konferencián jelen volt az Országos Örökségvédelmi Intézet (INP) munkatársa, Raluca Bărbulescu is, aki az Innocastle nevű nemzetközi projektről beszélt. Ennek alapvető célja a tapasztalat- és tudáscsere; adminisztratív, kutatási, gazdasági partnerségek kialakítása; az épített örökség fenntarthatóságát segítő közpolitikák befolyásolása. Az INP partnerei a projektben a Gent Egyetem (Belgium), Extremadura regionális kormánya (Spanyolország), a National Trust (Nagy-Britannia), és Gelderland Provincia (Hollandia). Kutatásaikat Erdélyre összpontosították, ahol a legtöbb A kategóriás műemléknek nyilvánított kastély található. Az INP megállapítása szerint a kastélyoknak közel 32%-a omlásközeli állapotban van, 15%-on végeztek el valamilyen beavatkozást, és csak 6%-uk van jónak mondható állapotban. A pusztulás az egykori parkokat az épületeknél is jobban fenyegeti. Az intézet képviselője elismerte: az épületek állapota a hatóságok be nem avatkozásának folyománya is: általában Románia egész területén érzékelhető a hatékony megoldások hiánya.

Egy további kerekasztal-beszélgetésen Guttmann Szabolcs építész is kiemelte: a 2007-es uniós csatlakozás óta több helyütt történtek mozaikszerűen felújítások, de „ahhoz, hogy ez életképes szövetté váljon, néhány minisztériumnak mögéje kellene állnia.” Mint mondta, ideje lenne, hogy a közpénz és a közakarat ne tartsa magát távol a műemlékek kérdésétől, s szükség van arra a háttérpolitikára, amely a civil szférát segítse. Ilyés Szabolcs, a több A kategóriás műemlék (például a kolozsvári Farkas utcai templom) sikeres felújítási projektjéért felelős tanácsadó cég ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: sikerként könyvelhető el, hogy 2007 óta számos erdélyi műemlék újulhatott meg uniós forrásokból, s a folyamat nem állt le, a 2014–2020-as pályázati ciklusban is folytatódik. Hangsúlyozta viszont: akkor érdemes egy felújítási projektbe pénzt és energiát fektetni, ha a tulajdonosnak valóban célja van az épülettel, annak valóban funkciót kíván adni, s tartalommal, élettel akarja megtölteni.

(szabadsag.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8582 RON
1 dollár = 4.0972 RON
100 forint = 134.9 RON
rmdsz2
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Tarskereso 44 eves egyedulallo komoly ferfi vagyok, megismerkednek olyan holggyel akinek van gyermeke. Tel: (...)

Nemetorszagi munka Németországba hoszutávra alkalmazunk belsö kiépitesekre festöt, gipszkartonost, burkolot. (...)

Belgium:földmunkás, tereprendező Belgium: földmunkás, tereprendező Belgiumi partnerünk megbízásából keresünk: (...)

adj fel hirdetést
FF2020

SZAVAZÁS

Hogyan áll hozzá a jelenlegi járványhoz?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

adalbert george latis Milyen irányt szabna Európának (...)

sajnos ursula nem az akire lehet (...)

Jerarysherce Megmenthet az okostelefon az (...)

Подтверждаю. Так (...)

Mares Arpad Elstartolt a 2020-as Főtér Fesztivál (...)

Mares Hanna zongorazott, nem Mareș (...)

Zefdrumb A Szatmári Római Katolikus (...)

pay off student loans payday loans (...)

Timurasxny Megmenthet az okostelefon az (...)

удалите,пожалуйста! (...)

Zagyva Piroska Elstartolt a 2020-as Főtér Fesztivál (...)

Hírhedt múltú jelentése

xjpjblxn „Játsszuk el újra” - Tamás (...)

buy generic viagra (...)

Haszeg Jánosné XXXI. Petőfi-emlékünnep, Koltó

Gratulálok mindazoknak akik részt (...)

bandi 14 százalékkal nőnek a nyugdíjak (...)

Jo hogy a kepviselok es az ugyeszek (...)

Zoltán Thurman A Szent István Napok 2020 további (...)

ISTEN ÁLD MEG NAGYBÁNYA MINDEN (...)

pallagi Ezüstgyopár-Díjban részesült (...)

Vajon hogyan viszonyulhat (...)

Varga Ferenc Ezüstgyopár-Díjban részesült (...)

Emberileg viszont egy nagy nulla.

SZAMOSI ISTVAN Kihirdette az elnök a korhatár (...)

JPGOS TORVENY

székely lászló géza A pribékfalvi Teleki-kastély

A szép felvételek ,és közzétett (...)

Gyarmathy Gabor Változhat a nyugdíjkorhatár azoknak, (...)

Mondjon már valaki valami konkretat: I (...)

Bálint Júlia Vállalkozókedv járvány idején

A Jóisten segítsen !!!

Thomas Giesswein Úrnapi mise a Szentháromság-templom (...)

Sajnos nem irják meg,hogy hol lehet (...)

Zoltán Thurman Sepsiszentgyörgyön ünneplik Trianon (...)

A Trianonban meghuzott határok a (...)

Zoltán Thurman Sepsiszentgyörgyön ünneplik Trianon (...)

A Trianonban meghuzott határok a (...)

Erzsike Máramarosban kötelező a védőmaszk (...)

úgy gondolják, hogy hülyeség ellen (...)

Gálfi Árpád Katalin

Szuper! Ezt kell beleverni afiatalok (...)

Kemenes Hajnalka Máramarosban kötelező a védőmaszk (...)

Miféle túlbuzgó rendelet ez? (...)

Zempléni P. Összegyűlt az egymillió aláírás a (...)

Nem a járványon múlt. Volt előtte (...)

Baratosi Csaba Guten Tag, Herr Präsident!

Szuper cikk, sajnos mind igaz es sajnos (...)

Csabi - Kivandorló Guten Tag, Herr Präsident!

Szuper cikk. Gratula! Teljes (...)

Rist Zita Újabb két koronavírusos beteget (...)

Nem alkalmazzak a testelest azert nem (...)

Kovacs Sandor Az RMDSZ álláspontja a kijárási (...)

Ez a roman nemzet mindig is arulo es (...)

Csik Tímea Magyar Költészet Napja - a (...)

Nagyon szépek a versek . Sajnálatos (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
tajkepfesto300-200
FFE
FF2020