Kastély Erdélyben: sajátos érték, amely a mi történetünk része

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Az erdélyi kastélyok 1949. március 2-ig a nemesi, főnemesi családok otthonai voltak, amelyek a kastélyhoz tartozó uradalmak birtokosaiként tartották fenn a méretes ingatlanokat. A kommunista államrend az erdélyi társadalomnak az elitjét megpróbálta teljesen felszámolni, ingatlanjaikat szándékosan elpusztították, vagy egyszerűen hagyták tönkremenni. Erdély épített örökségének markáns emlékeit a jogos leszármazottak legjobb esetben lelakott állapotban kapták vissza. Viszont az örökösöknek már vagyoni háttér nélkül kell ismét életre kelteniük a kastélyokat, s ezek csakis a „jó gazda” hozzáállás révén maradhatnak meg a jövőnek. Az állam viszonyulása ugyanakkor nem sokat változott; országos stratégia most sincs az épületek felújítására, sőt egyre több visszaállamosítási per indul… Kastélyokról, tulajdonosaikról, nehézségekről, s lehetőségekről is szó esett a Pont Csoport által szervezett Kastély Erdélyben konferencián.


A Sapientia EMTE Tordai úti épületében szervezett konferencia megnyitóján mondott beszédében Haller Béla, a Castellum Egyesület elnöke kiemelte: az általa vezetett szervezet – akárcsak a Kastély Erdélyben hálózatot működtető Pont Csoport – arra törekszik, hogy a kastélyokat újra bevonják a gazdasági, turisztikai körforgásba, a közösség életébe. A Castellum Egyesület több nemzedéket kapcsol össze: a „legendás nemzedék” a mostani nagyszülőké, akik fiatalként élték meg az 1949-es kitelepítést, ők azok, akik helytálltak a kényszerlakhelyek, munkatáborok és üldöztetés körülményei között is. Ők időskorban élték meg a rendszerváltást, de többen közülük eltökélten küzdöttek, hogy a restitúciós törvényeknek érvényt szerezzenek. „Sajnos az utóbbi években számuk megfogyatkozott; sokan távoztak az élők sorából, mások visszavonultan élnek” – tette hozzá Haller Béla. 

A „középnemzedék”, azaz a mostani ötvenesek-hatvanasok a kényszerlakhelyeken születtek, s a totalitárius rendszerben nőttek fel. Ők már csak másodkézből szerzett tudással, töredékekből építkezve emlékezhetnek. „Jaap Scholten holland író áldozati nemzedéknek nevezi őket, minket, akikben a legmélyebb nyomokat hagyta az elmúlt rendszer. Az intézmények és a jogi procedúrák iránti bizalmatlanság a fő jellemzője ennek a nemzedéknek” – állapította meg a Castellum Egyesület elnöke. Mindez nem vonatkozik azonban az ugyanolyan életkorú hazatelepülőkre – tette hozzá. 

A mostanra felnőtt harmadik nemzedék – az unokáké – ígéretesnek látszik: „ők jobban emlékeztetnek nagyszüleikre, mint szüleikre. Magabiztosan járnak-kelnek a visszaszolgáltatott kastélyokban, időnként felcserélik szmokingra és estélyi ruhára a farmernadrágot. Dolgoznak, pályáznak, elszámolnak, jó egyetemek diplomáit gyűjtik. Családi kötődésük, történelemtudatuk mindenképpen figyelmet és törődést érdemel” – vélte Haller Béla.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időkben tapasztalt, sajátos jelenség a restitúció megtorpanása, sőt felülvizsgálata, amely szaporítja a birtokháttér nélküli kastélyok számát, amelyek esetében innovatív megoldásokat kell találni. Örömteli változásként értékelte a faluközösségek viszonyulásának pozitív alakulását az egykori nemesi lakok iránt, tanúságául annak, hogy a kastélynapok, különféle rendezvények felkeltették érdeklődésüket. 

Vissza a mindennapi élet körforgásába

– A konferencia célja, hogy a meghívott szakértők és kastélytulajdonosok segítségével körbejárjuk, milyen szereplőknek kellene együttműködniük egy-egy kastély életre keltéséhez, az hogyan válhat újra részévé a mindennapi élet körforgásának, mit jelent ma kastélytulajdonosnak lenni, s egyáltalán, miért fontosak ma a kastélyok és kúriák Erdélyben – összegezte Farkas András, a Pont Csoport stratégiai igazgatója. A Pont Csoport egyébként a Kastély Erdélyben programjával mindazokat a szereplőket szándékszik hálózatba összefogni, akik valamilyen módon szerepet játszhatnak a kastélyok sorsának alakításában.

Ezzel az igencsak összetett témakörrel foglalkozik a History is Our Story interaktív webdokumentumfilm is, amelyet a konferencia munkálatai előtt le is vetítettek a közönségnek. A film a historyisourstory.ro oldalon tekinthető meg, s műfajából adódóan sajátos lehetőségeket nyújt a megtapasztalásra, felfedezésre is. A honlap megnyitása után a Felfedezés szóra kattintva elindul a film, az interjúkból összeálló vezérfonal – többek között Teleki Kálmán, a gernyeszegi Teleki-kastély, Bánffy Farkas, a fugadi kúria, Nagy Kemény Géza, a marosvécsi Kemény-kastély tulajdonosai szólalnak meg. A vezérfonalból több, úgynevezett kiugrásban tovább lehet dokumentálódni, esetleg az adott személlyel készített, teljes interjút megtekinteni. Mindemellett, az oldal lehetővé teszi a bonyhai Bethlen-kastély, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély és az erzsébetvárosi Apafi-kastély virtuális felfedezését, az épületek belsejében való „barangolást.” 

Kastélytulajdonos ma

Mit jelent a manapság kastélytulajdonosnak lenni Romániában? Milyen motivációval döntöttek úgy, hogy vállalják a kastélyok felújításával, fenntartásával járó munkát? Mi változott az elmúlt években jó vagy rossz irányba? Milyen lehetőségeik, terveik vannak? – vetette fel a kérdéseket Márkus Éva újságíró a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő kastélytulajdonosoknak. 

Nagy Kemény Géza elmondta: 13 éve települt haza Budapestről, amikor kiderült, hogy visszaszolgáltatják az elkobzott vagyont – pontosabban annak egy részét. A kastély, a park s az erdők mellett a birtokhoz tartozó vadászházat is visszaigényelte ugyanis a jogos tulajdonos. Ehhez képest jelenleg is bérlőként él ebben a vadászházban, ugyanis a restitúciós döntést megfellebbezték, s a fellebbezésnek felsőfokon előre nem látható módon, de helyet adott a bíróság. 

– A kastély fenntartása számomra egy folyamat, egy misszió; tartozom ezzel a nagyapámnak (Kemény János írónak – szerk. megj.), mint ahogyan Kemény János fejedelemnek is azzal, hogy megőrizzük ezt az épületet a jövőnek” – emelte ki a marosvécsi kastély tulajdonosa. „Mire jó egy kastély ma? Szerintem ma abban lakni, aludni nem lehet; arra jó, hogy megmozgassunk embereket: a rendezvények, események színes palettájából egy szép festmény festhető – vélekedett Nagy Kemény Géza. Hozzátette: öt éve kapta vissza a kastélyt, s akkor még egyetlen lakos sem ment el a faluból az első rendezvényre. Azóta több néptánctalálkozót, koncertet szerveztek már, így mostanra kialakult egy törzsközönség, sőt segítő közösség is.

Szabó Tekla édesapja és öt másik családtag a maroshévízi Urmánczy-kastélyt és a fürdőt igényelte és kapta vissza. Kiemelte, édesapja is feladatként, küldetésként kezdte el a visszaigénylési pert. Mint mondta, helyzetük abból a szempontból szerencsésnek mondható, hogy a gyógyfürdőhöz nagy telek is tartozik, adott a lehetőség a további fejlesztésekre. Erdőket is visszaszolgáltattak a családnak, azokat el is kezdték kitermelni, de most újra visszaigénylési per alatt állnak. „Újra perelnek mindent, bízva abban, hogy valami majd csak bejön” – mondta Szabó Tekla. Megállapította: a gond az, hogy a családnak nincs semmilyen biztonságérzete, nem tudják kiszámítani, mi fog történni, mit perelnek el újra tőlük, miután a birtokok, erdők telekelése jelentős költségükbe került. Balról jobbra: Márkus Éva, Nagy Kemény Géza, Szabó Tekla, Horváth-Tholdy Péter és Teleki Tibor

 

A fürdő medencéjét az állam egyébként szemétlerakatnak használta, amikor átvették: két teherautónyi szemetet hordtak ki belőle… Szabó Tekla arról is beszélt, hogy néhány éve egy egyesületet is létrehozott azzal a céllal, hogy a román közösségnek a szélesebb rétegét is megszólíthassák a kastélyban szervezett tevékenységekkel, hogy érezzék: a közösséggel együtt képzelik el a kastély revitalizálását. Elmondta: Maroshévíz szórványtelepülés, a románság viszonya ambivalens a kastéllyal szemben; mindamellett már több alkalommal sikerült a román fiatalokat önkéntesekként mozgósítani, és tulajdonképpen a város lakói azáltal is kötődnek az épülethez, hogy az sokáig szülészetként működött, így nagyon sokan ott születtek.


Horváth Tholdy Péter, a marosnémeti Gyulay-kastély tulajdonosa Magyarországon született, majd egészen fiatal korában családja kitelepült Ausztráliába. Édesanyja időről időre visszalátogatott Erdélybe, s egy buszos utazás alkalmával, 2001-ben az útitársak mesélték neki, hogy visszaigényelhetők az elkobzott ingatlanok. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai segítettek neki azokban a napokban a dosszié összeállításához szükséges dokumentumok összegyűjtésében. „A kastélyt 2007-ben adták vissza; addig felkészültem arra, hogy ha ez megtörténik, visszajövök. Azóta itt vagyok” – mesélte Horváth Tholdy Péter. Megjegyezte: az egyébként valószínűleg teljesen román településnek az előző polgármesterével jó viszonyt ápolt, de a mostanival kevésbé: a jelenlegi önkormányzat vissza akarja igényelni az erdőket… 

A gernyeszegi Teleki-kastély egyik tulajdonosának, Teleki Kálmánnak a fia, Teleki Tibor elmondta: családja Belgiumból tért haza, s a gernyeszegi Teleki ágnak több tagja küzdött azért, hogy visszakaphassák az államosított épületegyüttest. A Teleki-kastélyban mostanra már több típusú, közösségi és magáneseményt is szerveznek. Teleki Tibor szerint a helybeliek rájöttek arra, hogy milyen lehetőségek vannak a kastélyban, egyre több az érdeklődő, s ezáltal a segítség is a kastély működtetéséhez.

Segítőből ellenségkép

A Felméri Cecília által rendezett webdokumentumfilmben közreműködő szakértők a producerrel, Balázsi Pál Ágnessel beszélgettek kastély és közösség viszonyáról, s egyáltalán a kastélyok jelentőségéről.

Szabó Árpád Töhötöm a bonyhai Bethlen-kastéllyal kapcsolatos kutatásokban vett részt. Hangsúlyozta: a Bethlenek az idők során sokat tettek a helyi közösségért: olvasókört működtettek, színjátszócsoportot tartottak fenn, fontos szerepük volt a Kis-Küküllő-menti szárnyvasút megteremtésében is, a helyi iskolának telket adtak, az építkezési engedélyt is beszerezték annak idején Budapestről. A tehetős birtokos jobbágyréteg kialakulásában a birtokos által bevezetett új mezőgazdasági technológiáknak is nagy szerepük volt annak idején. „A kommunizmus jól értett ahhoz, hogy az ellenségképet megalkossa, ezért 1945–46-ban vehemens dühvel fordultak a falu lakosai a grófi család ellen. Mindamellett a falu természetszerűen nyugtázta, hogy a család, a régi gazda visszakapta a kastélyt” – magyarázta. 

A vidéki térségek 1990 óta válságban vannak országszerte. A kastély újra központi szervezőerőként, tevékenységi alternatívaként szerepelhetne. „Másrészt, identitásunk is válságban van; a hidak és kórházak nyilván nagyon fontosak, de ha lemondunk a kastélyokról, utána következik majd a könyvtár, a színház is” – vélte a néprajzkutató. Szerinte a problematikus kérdéseket már nem lehet helyben megoldani, országos szintű stratégiára lenne szükség.

Ezek a kastélyok, kúriák a nagy európai stílusok legkeletibb határait is jelölik. Ugyanakkor nem a Loire-menti kastélyokhoz kell őket hasonlítani, hanem a régió történetéhez mérve kell őket értékelni – emelte ki Kovács Zsolt művészettörténész. 

„Ezek a kastélyok a mi történetünk részei, és sok esetben csak egyetlen példa van egy adott építészeti jelenség illusztrálására” – magyarázta. Hangsúlyozta: nem hangzatos funkciókon kell gondolkodni, hanem az épületek megőrzésére összpontosítani, ezáltal „lehetőséget adva a következő nemzedéknek, hogy húsz év múlva legalább tető alá hozott épületek sorsán gondolkodjanak.” Az állam támogathatna gyors beavatkozásokat is – jegyezte meg a művészettörténész. 

Nagy Egon, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének igazgatója szerint okos koordinációra, stratégiai befektetők keresésére, a magántőke bevonzására és rugalmasabb törvényi háttérre lenne szükség ahhoz, hogy a kastélyok megmentését, majd revitalizálását véghezvihessék. 

A konferencián jelen volt az Országos Örökségvédelmi Intézet (INP) munkatársa, Raluca Bărbulescu is, aki az Innocastle nevű nemzetközi projektről beszélt. Ennek alapvető célja a tapasztalat- és tudáscsere; adminisztratív, kutatási, gazdasági partnerségek kialakítása; az épített örökség fenntarthatóságát segítő közpolitikák befolyásolása. Az INP partnerei a projektben a Gent Egyetem (Belgium), Extremadura regionális kormánya (Spanyolország), a National Trust (Nagy-Britannia), és Gelderland Provincia (Hollandia). Kutatásaikat Erdélyre összpontosították, ahol a legtöbb A kategóriás műemléknek nyilvánított kastély található. Az INP megállapítása szerint a kastélyoknak közel 32%-a omlásközeli állapotban van, 15%-on végeztek el valamilyen beavatkozást, és csak 6%-uk van jónak mondható állapotban. A pusztulás az egykori parkokat az épületeknél is jobban fenyegeti. Az intézet képviselője elismerte: az épületek állapota a hatóságok be nem avatkozásának folyománya is: általában Románia egész területén érzékelhető a hatékony megoldások hiánya.

Egy további kerekasztal-beszélgetésen Guttmann Szabolcs építész is kiemelte: a 2007-es uniós csatlakozás óta több helyütt történtek mozaikszerűen felújítások, de „ahhoz, hogy ez életképes szövetté váljon, néhány minisztériumnak mögéje kellene állnia.” Mint mondta, ideje lenne, hogy a közpénz és a közakarat ne tartsa magát távol a műemlékek kérdésétől, s szükség van arra a háttérpolitikára, amely a civil szférát segítse. Ilyés Szabolcs, a több A kategóriás műemlék (például a kolozsvári Farkas utcai templom) sikeres felújítási projektjéért felelős tanácsadó cég ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: sikerként könyvelhető el, hogy 2007 óta számos erdélyi műemlék újulhatott meg uniós forrásokból, s a folyamat nem állt le, a 2014–2020-as pályázati ciklusban is folytatódik. Hangsúlyozta viszont: akkor érdemes egy felújítási projektbe pénzt és energiát fektetni, ha a tulajdonosnak valóban célja van az épülettel, annak valóban funkciót kíván adni, s tartalommal, élettel akarja megtölteni.

(szabadsag.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.7790 RON
1 dollár = 4.3101 RON
100 forint = 141.87 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

kiado lakas Kiado ketszobas tomhazlakas, 1vagy2 evre, kozel a regi foterhez.Deli fekvesu csendes es zold (...)

Megemlekezes Fajo szivvel emlekezunk Fazekas Gyorgyre halalanak 25-ik evfordulojara. Szivunkben el szep (...)

Hej wszystkim chcę szybko korzystać z tego medium do dzielenia się świadectwem o tym, jak byłem skie Hej wszystkim chcę szybko korzystać z tego medium, aby podzielić się świadectwem o tym, jak (...)

adj fel hirdetést
tmh

SZAVAZÁS

Milyen gyakran olvas Ön könyvet?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Robertataups Megmenthet az okostelefon az (...)

Оочень хороший (...)

Földházi István Ezüstfenyő díjban részesült (...)

Bizony, mind igaz, amit róla itt (...)

Miklos Csaba IN MEMORIAM SZENTGYÖRGYI SÁNDOR

Nyugalma legyen csendes , emleke orok ! (...)

Zoltan Thurman Papi cölibátus: XVI. Benedek megtöri (...)

A Le Figaró a világ legbefolyásosabb (...)

Zoltan Thurman Nagybánya a Hunyadiak korában

Ezt minden nagybányai iskolában (...)

Máriás József 60 milliárd forintból 34 kastély és (...)

Üdvös lenne felkarolni a pribékfalvi (...)

András László Klaus Iohannis elütötte Orbán Viktor (...)

Ez az ember fordítva van bekötve. Az (...)

Molnár György Női kávéház

Borbás Marcsi műsorában is (...)

Nagy Annamária Máramarosi diákok tantárgy versenyen

A Kriza János Balladamondó, (...)

Kov A Átment a román parlament (...)

Clemancoval lefekudot a kiralyno,es (...)

Kovacs Alexandru Átment a román parlament (...)

Miert kellet azRMDSZ.-nek leszavaznia a (...)

Péter Károly A bukaresti központi egyetemi (...)

Az említett választási vitán (...)

rettegi olga Újraavatták a Nemzeti Vértanúk (...)

a tortenelem sajnos ,megismetlodik (...)

Lemak Rudolf Máramarossziget magyar irodalmi élete

Hiányolom a Szigeti Turmix heti (...)

Péter Károly Az Orban-kabinet tizenkét pontja: (...)

Már nehogy higgyünk nekik!

András László A szenátuson átment a Trianon napról (...)

Az egész román elitről lesújtó a (...)

vigili Szatmárnémetiből is közvetlen (...)

Nagyon örülök neki, így (...)

jkgabor A Colonello is csatkozik a Nagy (...)

Mi az ,hogy Mateszlka, jottek volna (...)

Földházi István FF2019: Sárospatak Nagybányán - (...)

A 8KOR mért nem?

Hajnalka Vida Gábor: Erdélyben minden tabu

Nagyon megérintett, sok mindent (...)

Hajnalka Félmaraton a Főtér Fesztivál 2019-en

Nem kellett volna vajon hamarabb (...)

Sándorné Szekeres Hunyadi János szobrot avatnak (...)

Én nagyon örülök neki. Akkor is a (...)

Debreczeni Mihály Részleges holdfogyatkozás Nagybányán

Napfogyatkozás, mint a címben vagy (...)

Várady László Filmvetítés Máramarosszigeten

Helyesebb lenne a Zeneiskola előadói (...)

Penkov Dániel 45 éve hunyt el „a színek és a (...)

Kedvenc festőművészem Mikola (...)

Hajnalka A Koltói Kamarakórus is fellép a (...)

Gratulálok a koltóiaknak. Sikeres (...)

Csiki Árpád Winkler Gyula: május 26-án arról (...)

Winkler Iuliu 'úr' mindenről beszél, (...)

Dr. Csomai Miklós Egy napra Erdélybe költözik az EU (...)

Ahol Junker van, ott nem születhet (...)

seresterezia@yahoo.com Meghalt Elekes Emma, Szatmár (...)

Nyugodjon bekeben szatmari kozonseg (...)

vgá A szatmári színház második (...)

Kéz- és lábtörést!

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

Reklam