175 éve vált hivatalossá a magyar nyelv

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját. 1844-ben ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely a latin és a német helyett a magyart nyilvánította hivatalos államnyelvvé Magyarországon.


Napjainkban a világon mintegy 15 millióan vallják anyanyelvüknek a magyart. Többségünk számára a magyar nyelv használata természetes, azonban nem volt mindig így. Népünk középkori történetétől fogva hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a korábban használt latint és németet az élet minden területén hivatalosan is felváltsa a magyar nyelvhasználat.

Latintól a magyarig

A középkori Magyarország hivatalos és irodalmi színvonalú szövegeit jellemzően latinul írták. Az egyházi szövegek, kódexek, királyi dekrétumok (Aranybulla), gesták (Gesta Hungarorum) vagy Mátyás király corvinái a deáknak is nevezett nyelven születtek. Pedig összefüggő magyar nyelvű szövegemlékek már a lovagkor évszázadaiból ismertek, gondoljunk a XII. századi Halotti beszédre vagy a XIII. század környékéről származó Ómagyar Mária-siralomra. Ám a korábban keletkezett nemzeti nyelvű temetési beszédhez hasonlóan a későbbi származású, első fennmaradt magyar nyelvű vers is latin nyelvű kódexekben található. A hivatalos költői nyelv is sokáig a latin maradt. Latinul alkotott az első híres magyarországi költő, Janus Pannonius (1434–1472) is, aki a Pannonia dicsérete című versében épp az ország kulturális felemelkedésével büszkélkedik.

A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő képviselője az a törökverő magyar nemes volt, akinek irodalmi munkássága Janus Pannonius halála után több mint száz évvel teljesedett ki. A féktelen végvári vitéz hírében álló báró Balassi Bálint (1554–1594) késő reneszánsz kori verseit a Balassa-kódex őrzi. Köztük azt is, amelyben először olvashatjuk a magyar irodalomban az „édes hazám” szókapcsolatot.

A következő 250 évben a nyelvújítás és a reformkor – majd később a forradalom és szabadságharc – idején tevékenykedő hazafiak voltak a zászlóvivői annak a lassan kibontakozó folyamatnak, amelynek során a megerősödő magyar nyelv fokozatosan és végérvényesen átvette az uralmat a latin, majd a német felett. A latin hazánkban a XIX. század első harmadáig a törvényhozás, a felsőbb szintű közigazgatás, a közép- és a felsőfokú oktatás, a tudomány és liturgia hivatalos nyelve maradt. Teljes egyeduralmának 1784. november 1-jén II. József nyelvrendelete vetett véget, amelyben kötelezővé tette a németet minden hivatalos ügyintézés során. Az uralkodó, aki nem koronáztatta magát magyar királlyá, ezért gúnynéven csak kalapos királyként emlegették, így rendelkezett: „Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él.”

A rendelet nyomán az alap- és felsőfokú oktatásban főtárgy lett a német, és sem hivatali, sem tanári állásban nem alkalmaztak olyan polgárt, aki nem beszélte vagy határidőre nem sajátította el a németet. A mindennapi érintkezés nyelve ugyanakkor az ország soknemzetiségű jellegének megfelelően korántsem volt egységes: a magyar és a német mellett beszéltek horvátul, szlovákul, románul és szerbül, és saját nyelvüket használták a ruszinok, a szlovének, a zsidók és a görögök is. A birodalom főnemességének egy jelentős része azonban elnémetesedett. Ifjúkorában még Széchenyi István is jobban beszélt németül, mint magyarul, naplóit is javarészt ezen a nyelven írta.


A magyar nyelv győzelme

A rendek és a hozzájuk csatlakozó reform­értelmiségiek a magyar önállóság jegyében folyamatosan tiltakoztak a jogszabály ellen, követelve, hogy a közigazgatás nyelvét változtassák magyarra. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – hirdették Bessenyei György író, a magyar felvilágosodás meghatározó gondolkodójának hitvallását.

A reformisták 1790-től szinte minden rendi országgyűlésen kicsikartak némi engedményt a Habsburg-udvartól, míg végül sikerült hivatalosan is kivívniuk a magyar nyelvnek járó méltóságot nemcsak az irodalomban, hanem a közéletben is. A magyar nyelv ügye, az anyanyelvhasználatért folytatott harc nem egyszerűen kulturális, sokkal inkább hazafias kérdés volt, a politikai küzdelem része. Végül 1844. november 13-án fogadhatta el az Országgyűlés a magyart államnyelvvé tevő törvényt, amely többek között kimondta: „Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. A törvénycikkek, valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”

A jogszabály szövegét V. Ferdinánd szentesítette, meghajolva a reformerek és a magyar nemzet több mint fél évszázados követelése előtt. Hazánk hivatalos nyelve a magyar lett, ettől kezdve magyarul alkották a törvényeket, magyarul zajlottak az országgyűlés ülései, a hivatalokban magyarul folyt az ügyintézés, az iskolákban magyarul tanították a gyerekeket.

A törvényhozással párhuzamosan folytatódott a magyar nyelv megújításának módjáról szóló vitasorozat is. A szellemi harcban a korszak olyan jelentős gondolkodóinak nézetei feszültek egymásnak, mint Kazinczy Ferenc és Verseghy Ferenc. A küzdelemből Kazinczynak, a nyelvújítás vezéralakjának követői kerültek ki győztesen. Egyrészt nekik köszönhetjük azt a szóelemző-etimologikus helyesírást, amely máig meghatározza nyelvtanunkat. Másrészt pedig törekvéseik nyomán indult el az a ma is zajló folyamat, amelynek során – az egyszerűsítés és egységesítés jegyében – nyelvünk új szavakkal, összetételekkel, idegen kifejezéseket helyettesítő tükörfordításokkal és képzőkkel gazdagodott.


Nyelvünk ősereje

A magyar nyelv jelenlegi szókincse mintegy 120 ezer szóból áll, ám ebből egy művelt ember is csak 30 ezret használ. Különböző fórumokon rendszeresen összeállítják a legszebb magyar szavak listáját, amelyek közé Kosztolányi Dezső a 30-as években a következőket sorolta: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. A lista változik, a Balassi Intézet 2010-es felmérésébe már a lájkol kifejezés is beszivárgott… Többen eljátszadoznak a gondolattal, hogy melyek a világ legszebb vagy legnehezebben elsajátítható nyelvei. Sokan vélik úgy, hogy dallamossága, ragozó jellege és harmóniára törekvő változatos magánhangzókészlete miatt a magyar ezek közé tartozik. Hasonlóan vélekedett az anyanyelvünket éveken át tanulmányozó George Bernard Shaw Nobel-díjas drámaíró is, aki egy interjúban így fogalmazott: „Ezen a különös, őserőben bővelkedő nyelven könnyebb kifejezni az apró különbségeket és az érzelmek titkos rezdüléseit.”

A magyar nyelv ünnepének különleges aktualitása van napjainkban, amikor élénk érdeklődés kíséri a nyelvünk eredetéről folytatott közéleti és tudományos vitát. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy a magyar nyelvet hivatalossá tevő dekrétum kihirdetése után 175 évvel a határainkon túl élő nemzettársaink jelenleg is vívják napi harcaikat azért, hogy közös anyanyelvünket az élet minden területén szabadon használhassák!
 

(3szek.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8418 RON
1 dollár = 4.2893 RON
100 forint = 136.99 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Belgium:földmunkás, tereprendező Belgium: földmunkás, tereprendező Belgiumi partnerünk megbízásából keresünk: (...)

Belgium:kertész, kertépítő Belgium: kertész, kertépítő, tetőkert építő/gondozó Belgiumi partnerünk (...)

Betteggondozót keresek Fernezeire keresek egy idős holgy melle gondozására alkalmas, megbízható, magyar nyelvet is (...)

adj fel hirdetést
korona maszk jobb

SZAVAZÁS

Milyen gyakran olvas Ön könyvet?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Bálint Júlia Vállalkozókedv járvány idején

A Jóisten segítsen !!!

Thomas Giesswein Úrnapi mise a Szentháromság-templom (...)

Sajnos nem irják meg,hogy hol lehet (...)

Zoltán Thurman Sepsiszentgyörgyön ünneplik Trianon (...)

A Trianonban meghuzott határok a (...)

Zoltán Thurman Sepsiszentgyörgyön ünneplik Trianon (...)

A Trianonban meghuzott határok a (...)

Erzsike Máramarosban kötelező a védőmaszk (...)

úgy gondolják, hogy hülyeség ellen (...)

Gálfi Árpád Katalin

Szuper! Ezt kell beleverni afiatalok (...)

Kemenes Hajnalka Máramarosban kötelező a védőmaszk (...)

Miféle túlbuzgó rendelet ez? (...)

Zempléni P. Összegyűlt az egymillió aláírás a (...)

Nem a járványon múlt. Volt előtte (...)

Baratosi Csaba Guten Tag, Herr Präsident!

Szuper cikk, sajnos mind igaz es sajnos (...)

Csabi - Kivandorló Guten Tag, Herr Präsident!

Szuper cikk. Gratula! Teljes (...)

Rist Zita Újabb két koronavírusos beteget (...)

Nem alkalmazzak a testelest azert nem (...)

Kovacs Sandor Az RMDSZ álláspontja a kijárási (...)

Ez a roman nemzet mindig is arulo es (...)

Csik Tímea Magyar Költészet Napja - a (...)

Nagyon szépek a versek . Sajnálatos (...)

Monika Szinérváralja

Öröm olvasni

Juluanna és János Nagyheti és ünnepi szertartások (...)

Köszönjük szépen.

Mária Ingyen letölthető az összes Szabó (...)

Nagyon jó ötlet. Ebben a vírusos (...)

Fux Maria Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Koszonom a felemelo es batorito (...)

Gyöngyi Kesztyűt, maszkot, (...)

Szükséges jo ötlet. Várjuk minél (...)

Maria Magdolna Kesztyűt, maszkot, (...)

Biztos sokan elfogadják ebben a (...)

Rist Zita Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Nagyon orvendek ennek a lehetosegnek

Dencsák Éva Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Örvendek,ott leszek

LASZLO TIVADAR A nagybányai önkormányzat (...)

ASADAR NU SE INTELEGE DE CE APAR (...)

LASZLO TIVADAR A nagybányai önkormányzat (...)

MIERT ERKESZTEK SZAMLAK A GAZTUL AZ (...)

Erika Kesztyűt, maszkot, (...)

Szupper ez nagyon jo otlet

Mária Kesztyűt, maszkot, (...)

Mulțumim. Este o idee extraordinara.

Mária Kesztyűt, maszkot, (...)

Mulțumim. Este o idee extraordinara.

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
tajkepfesto300-200
FFE
Reklam