k rmdsz
2024. április 19., péntek Emma napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Napvilágra került Erdély legrégibb tető- és födémszerkezete

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Erdély máig fennmaradt legrégibb, hétszázéves tető-, illetve födémszerkezetére bukkantak a Kolozs megyei magyarvistai református templomban – derült ki a csütörtök délután tartott sajtótájékoztatón, számol be a Szabadság.ro.


Perényi Lóránt, Magyarország építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára szerint a lelet új mérföldkő a határon túli örökség védelmében. Kovács Gergely művészettörténész úgy véli, a magyarvistai és a Kárpát-medencei magyar templomok 14. századi freskói között reális és szoros kapcsolat mutatható ki. Csók Zsolt régész szerint pedig a további kutatások fényt deríthetnek a templom építési szakaszaira is. Kiss Lóránd restaurátor véleménye az, hogy a középkori Erdély új dimenziókkal bővül ennek a felfedezésnek köszönhetően. Tóth Boglárka dendrokronológus szakember kifejtette: a vizsgálatok olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek mással nem pótolhatóak. Weisz Attila művészettörténész azt javasolta, hogy a templom falát négyzetcentiméterenként kellene megvizsgálni.

Különleges leletekre bukkantak a Kolozsvártól húsz kilométerre található magyarvistai református templomban: a tetőt és a födémszerkezetet hétszáz évesre becsülik a szakemberek. A kutatások folytatására további lehetőség nyílik a magyarországi Teleki László Alapítvány, illetve az általa lebonyolított Rómer Flóris-terv alapján – derült ki a csütörtök délután tartott sajtótájékoztatón.  

„A magyar kormány számára kiemelt szerepet tölt be nemzeti örökségünk védelme. Műemlékeink megmentése nem csak az épületek fenntartása, hanem a közös múlt melletti kiállásról is szól. A magyarvistai lelet új mérföldkő a határon túli örökség védelmében.  Erdély a magyar királyság azon része, ahol a középkori műemlékállomány megmenekült a török hódoltság során, de még mindig veszélyben forog, főleg ott, ahol fogyóban van a magyar közösség” – ismertette a kalotaszegi településen a templom restaurálása során felfedezett lelet jelentőségét Perényi Lóránt, a magyar kormány építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára.

A magyarvistai református templom tetőszerkezete és mestergerendája 1330-ban készült, ez hatással lehet az épület művészettörténeti vizsgálatára, a templomban fennmaradt I. Károly magyar király korabeli képek vizsgálatára, illetve Erdély és a történelmi Magyarország Anjou-kori falfestményeinek vizsgálatára – hangoztatta Kovács Gergely művészettörténész.

Megtudtuk: a Kárpát-medencei templomokban már korábban is végeztek kutatásokat, és felfedeztek 14. századi freskókat például Őraljaboldogfalván (Hunyad megye), Szepesdarócon (Szlovákia) és Cserkúton (Magyarország).

„Ezek a freskók a klasszikus gótika emlékei. Stílusukat meghatározták az Európa-szerte elterjedt bizantinizáló tendenciák, amelyek a bajor, dél-német és osztrák területeken is megjelenhettek. Ide tartoznak a mandulavágású szemek, a fehér szekko-vonalakkal tagolt arcábrázolások, amelyek általános stílusjegyeknek minősülnek. Ezek a példaként felsorolt freskók nem tekinthetők szorosan homogén emlékkörnek, de némely falfestmények között reális és szoros kapcsolat mutatható ki. Erdély Anjou kori falfestményeiről pontos képet további feltárások adhatnak, s széles körű kutatásokra van szükség – mondta Kovács Gergely.

Felházi Zoltán magyarvistai református lelkipásztor a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a település legalább ezer éves. Első említése 1229-ből való, jobbágyfalu és püspöki birtok is volt, és 1600 körül tért át a római katolikusról a református vallásra. „Az a tény, hogy ez a templom épségben megmaradt évszázadokon át, csoda, az Úr kegyelme. Ezt a templomot Isten őrzi, ő tette szilárddá” – tette hozzá Felházi Klára református lelkipásztor. 

„A 2013-as régészeti minimális feltárások során előkerült a szentély északi oldalán egy félköríves szerkezet, amiről feltételezzük, hogy egy rotunda karéja lehet. Átfogó régészeti kutatás nélkül ez csak találgatás. Szeretnénk, ha a templom belsejében teljes régészeti feltárás lenne, amelynek köszönhetően kiderülhetne, hogy milyen építkezési szakaszai vannak a templomnak” – magyarázta Csók Zsolt régész.

A középkori Erdély új dimenziókkal bővül ennek a felfedezésnek köszönhetően – közölte Kiss Lóránd restaurátor. „Abból a jelentéktelennek tűnő megfigyelésből indultunk ki, miszerint a diadalív falképe rá van simítva a mestergerendára, tehát a mestergerendát utólag nem törhették be, csakis a falképek készülte előtt. A magyarvistai templom rengeteg meglepetést tartogat: a teljes északi oldal ki van festve, a nyugati és a déli részlegesen” – fejtette ki a szakember.

„A dendrokronológiai vizsgálatok olyan adatokat adhatnak, amelyek mással nem pótolhatóak. A faszerkezet dendrokronológiai vizsgálata nem csak a kormeghatározást teszi lehetővé, hanem az építési időt is megállapíthatja. Ezek vizsgálataával kimondhatjuk: a templomhajó 1330-ban épült, és be is fedték abban az évben. Külön kutatást igényel, hogy mikori a templom.  A tetőszerkezet keltezése önmagában is szenzáció, most a legkorábbi erdélyi fennmaradt szerkezetről van szó, amelynek formáját nem ismerjük pontosan, és további kutatásokra van szükség.  A ma álló, 17. sz. közepén, 1655-ben épült tetőszerkezetben maradt meg néhány elem a korai szerkezetből. Néhány elem az eredeti helyén maradt meg, in situ. Abban bízunk, hogy rekonstruáljuk a 14. század szerkezetét” – közölte Tóth Boglárka dendrokronológus szakember.

„A diadalív falképéről szóló tanulmány megírása közben figyeltünk fel arra, hogy nagyon érdekes szerkezettel állunk szemben” – mondta Weisz Attila művészettörténész. „A hajóban kazettás a mennyezet, amely födémre van felszerelve, amit mestergerenda támaszt alá, és azt egy oszlop tartja fenn. Még izgalmasabbak lettek dolgok, amikor a falkép restaurátor kollégák megfigyelték, hogy a freskóvakolat „nekimegy” a mestergerendának, tehát a gerenda beillesztése után kerülhettek oda. Harminc mintát vettek a dendrokronológus szakemberek, amelynek vizsgálata sok, érdekes, szenzációs eredményt hozott. A templomban sok más kutatni való van. A falképes feltárások alkalmával derült fény, hogy a hajó keleti sarkaiban nagyon valószínű, hogy mellékoltár-cibóriumok voltak, ami a vidékünkön nincs. Régészeti ásatással azonban pontosabban meg lehet határozni, hogy mindkét sarokban lehettek-e ilyen mellékoltár-cibóriumok? Kőfaragványok is kerültek elő a falkutatások alkalmával. Sok egyéb művészettörténeti izgalmas leletre várunk még” – számolt be a szakember.

Ugyanakkor kifejtette: nagyon érdekes a szentély, amit Árpád-kori vagy 14. századi szentélytípusnak szoktunk titulálni. A falképes kutatás alkalmával derült ki, hogy a négyzetes szentély nem ehhez a hajóhoz tartozik.  „A falkép másik lelete a maiestas domini keretében látható Krisztus-glória. Ezt kísérik az evangélista szimbólumok, egy álló angyal-figura, amelynek minuscula betűs felirata van. Ezt a betűtípust az 1320-as és 1330-as közötti időszakban használták, de a falképek esetében eléggé ritkák” – magyarázta a művészettörténész.

Ami pedig a terveket illeti, kifejtette: valójában ezzel csak elkezdődtek a kutatások, a régészeti feltárások során további eredményekre lehet számítani. „Például megtalálhatnánk azt a szentélyt, amelyhez ezek a falképek tartoztak, a kör alaprajzú épületet, a cibóriumok alapozását, de bármi kiderülhet még. A falkutatások is fontos eredményekkel hozhatnak: ezeket négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre át kell vizsgálni” – mondta Weisz Attila.

(szabadsag.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

adj fel hirdetést
n
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek