A művésztelep kiemelkedő alakjai
a / b / c / d / e / f / g / h / i / j / k / l / m / n / o / p / q / r / s / t / u / v / z / x / y / w
a / b / c / d / e / f / g / h / i / j / k / l / m / n / o / p / q / r / s / t / u / v / z / x / y / w
| Nagy Oszkár (1893 - 1965) |
 Felsõbányai bányászház, 1928 |  A nagybányai Szentháromság-templom, 1941 |  Utca a Keresztheggyel |  Az István-torony | |||
 Napsütésben a domboldalon |  Téli erdõ |  Testvérek |  Kék égbolt fehér házakkal | |||
| Festészete a legteljesebb mértékben kötõdött Nagybányához, a Nagybánya környéki világhoz. Mûvészi pályája szinte töretlen, életmûve olyannyira homogén, hogy még az elkülönÃthetõ stÃluskorszakait is csak fokozatos, árnyalatnyi módosulások tagolják. (...)
Rövid ideig tanult a szabadiskolában; 1913-tól 1915-ig a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola rendkÃvüli növendéke lett. Elsõ világháborús frontszolgálata és hadifogsága szakÃtotta félbe tanulmányait. (...) Hazatérve pár hónapig Szolnokon Fényes Adolf, Kecskeméten Iványi Grünwald Béla társaságában dolgozott. 1920-ban otthona lett a kolónia városa. Kapcsolata a festõtelep mûvészeivel korántsem volt zavartalan. Rebelliskedését a felsõbányai fióktelepen sokáig nem feledték el. Letteczky Endre, Nagy Oszkár, s néhány pályatársuk 1922-tõl ,,kis Nagybányát" kÃvánt létrehozni a szomszédos bányavároskában, s ez a rivalitás zavarta a kolónia vezetõit. A húszas évek elején (...) stÃlusa, egyénisége már kialakult. Csakhamar bizonyossá vált, hogy nem a Börtsök-Krizsán féle kitaposott úton jár, hogy nem a naturalisztikus látványfestészet érdekli, hanem a nagybányai neós hagyomány. Témáit késõbb is gyakran kereste Felsõbányán. 1925-ben együtt dolgozott itt Aba Novák Vilmossal, Patkó Károllyal és Kelemen Emillel, majd az 1930-as években Papp Auréllal. Korai munkáin gyakoriak voltak a társadalmi témák, a bányászsorsból merÃtett alakos kompozÃciók. Késõbb a tájkép- és csendélet-témák felé fordult. Mûveire mindvégig jellemzõ a látványhoz, az anyagi valósághoz való szoros ragaszkodás, a motÃvumot csak néhány nagyszerû mûvén transzponálja a látomás magasába. Legjobb festmányein e ragaszkodás ellenére is majdnem eljut az anyagtól a tiszta kompozÃcióig, a motÃvum felismerhetõségének határáig. E határt azonban nem lépi át. Jellemzõ, hogy legelvontabb kompozÃciói olyan téli tájakról készültek, amelyeken a hólepte vidék már eleve magában hordoz bizonyos absztrakt elemeket. E mûveken az önállósuló, szabad formák nem az expresszÃv fokozás irányába mozdulnak, hanem egy lágyabb struktúrát alkotva, a pasztózus, vérbõ festõiség kifejezõ erejének rendelõdnek alá. Képeibõl a két világháború között több kiállÃtást szervezett. Mûvészete értékeit az 1993-as miskolci életmûkiállÃtása tárta föl. |
A művésztelepen alkotó művészek évek szerint 1896-1939
Nagybányán alkotó magyar művészek 1940-1989 között
Kortárs nagybányai magyar képző- és iparművészek