A Nagybányai Művésztelep története

Nagybánya a XIX. század elején
Nagybánya azelõtt
A mûvészettörténet a várost az 1896-ban alakult mûvésztelepérõl ismeri. A történet- és a földrajztudomány azonban az "elõtörténetet", a természeti adottságokat, a település kialakulását, a lakosság foglalkozási és felekezeti hovatartozását, tehát magának a városnak a jellemzõit kutatja. Nagybánya mint egy képzeletbeli ékszer üres foglalata várta a drágakõ beilleszkedését, amely - s ezt az idõ igazolta - valóban értékesnek bizonyult.

Feszty Árpád körképe (A magyarok bejövetele)
Epizód: Feszty Árpád Nagybányán, 1885
Nagybányán a mûvésztelep magalakulása elõtt is felbukkan egy-egy festõ neve. A 19. században a legismertebb Mezey József volt, aki Petõfi Sándort is megörökítette. De a Nagybányán született Réti Istvánnak szintén ismerjük néhány korai, a helyszínen festett képét. A rövid idõre odalátogató Feszty Árpádot a bányászok élete fogta meg, s a jelenleg a Központi Bányászati Múzeumben (Sopron) õrzött képe történetét meséli el. A festmény egyik elsõ topografikus mû, a kereszthegyi tárna lejáratát ábrázolja.

Hollósy Simon mellszobra Técsõn
A készülõdés évei: München, Párizs
Hollósy Simon 1886-ban alakította meg szabadiskoláját Münchenben. Nyitott szellemisége, az esti kávéházi beszélgetések, viták mind mûvészetileg, mind gondolkodásmódjukban eggyé kovácsolták azt a kis csapatot, amely késõbb a nagybányai ??honfoglalás? magját alkotta. Ehhez a körhöz tartozott Csók István, aki érzékletesen villantja fel a bajor és a francia fõváros mûvészeti életét.

Hollósy Simon: A huszti vár
Elõkészületek és a megérkezés
1895-ben Máramaros vármegye a millenium hangulatában megrendelte Hollósy Simontól, hogy a történelmi nevezetességû Huszt várát nagyméretû olajképen fesse meg. Nemsokára a nagybányai illetõségû Thorma Jánosban és Réti Istvánban megszületett az ötlet: nyárra az egész iskola költözzön Nagybányára. A város vezetõsége Turman Olivér polgármesterrel az élen örömmel fogadta a festõk nemzetközi csapatát, s a Jókai dombon Stoll Béla felajánlása nyomán ideiglenes mûtermet adtak át a munka céljaira.

Hollósy és iskolája
Hollósy és iskolája
Hollósyban már korábban megfogant az a gondolat, hogy a magyar fõváros modern mûvészeti iskolát mûködtessen. Elképzeléseinek alapja a nyári, lehetõleg vidéken történõ szabadban való festés, tehát a természet-közeli látásmód csiszolása. Az elvek azután Nagybányán váltak napi gyakorlattá, s már az elsõ esztendõben látványos fõmûvek kerültek ki Glatz Oszkár, Ferenczy Károly és társaik ecsetje alól. A telepesek továbbra is elfogadták az ??öreg? (Hollósy) tekintélyét, azonban a lgjelentõsebb munkákat nem neki sikerült megalkotnia.

Festõnõvendékek
Kiss József látogatása, 1896
Már az elsõ nyáron többen meglátogatták a kolóniát, így a Münchenben a Hollósy-körhöz tartozó Lyuka Károly mûvészettörténész, vagy az elõdjükként tisztelt Szinyei Merse Pál. Kiss József, a budapesti A Hét fõszerkesztõje azért utazott kiadójával Nagybányára, hogy válogatott költeményeinek díszkiadását a legfrissebb szellemiségû festõcsoport alapítóival illusztrálhassa. A költõ gesztusa a mûvészek elismertetésének elsõ lépcsõfokát jelentette.

Hollósy és tanítványai
A Nagybányai Múzeum Egyesület
A Nagybányán született történettudós, Schönherr Gyula áldozatos munkája nyomán 1899-ben alakult meg a Nagybányai Múzeum Egyesület, amely természettudományi, néprajzi és történeti szakosztállyal rendelkezett. Néhány év múlva azonban a képzõmûvészet is helyet kapott a felajánlások nyomán látványosan gyarapodó gyûjteményben. Maga a múzeum 1904-ben nyílt meg.

Ferenczy Károly és Valér
Arcélek: Réti, Thorma, Ferenczy
Réti István megfogalmazása szerint is az elsõ nagybányai évek tanulsága elsõsorban erkölcsi volt. A tiszta mûvészetért való megalkuvás nélküli kiállás bátorsága fûzte össze az egyébként eltérõ stílusban dolgozó mûvészeket. Az alapít