Hét évszázad öröksége - lezárult a IV. Máramarosszigeti Magyar Napok

A 700 éves Máramarossziget méltó ünnepe volt az idei, IV. Máramarosszigeti Magyar Napok. A város első írásos említésének 700. évfordulója alkalmából idén először egy teljes héten át tartó rendezvénysorozat várta az érdeklődőket. A hét nap alatt kulturális, történelmi, tudományos, sport- és közösségi programok sokasága bizonyította, hogy a máramarosszigeti magyar közösség élő és értékteremtő közösség.

„Egy 700 éves város történetét nemcsak az épített öröksége és gazdag múltja formálja, hanem azok az emberek is, akik innen indultak, és tudásukkal, kitartásukkal, munkájukkal maradandó értékeket teremtettek” – hangsúlyozta Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ máramarosi parlamenti képviselője.

A rendezvény ünnepi szentmisével és Marosán Csaba Emberkatedrális című előadásával vette kezdetét, amely Tiszteletreméltó Márton Áron püspök előtt tisztelgett születésének 130. évfordulóján. Különös jelentőséget adott az estnek, hogy a megemlékezés éppen Máramarosszigeten zajlott, ahová Márton Áron életének egyik meghatározó, ugyanakkor legnehezebb időszaka is kötődött. Továbbá különösen aktuális, ugyanis 2026-ot Márton Áron emlékévvé nyilvánította a parlament.

A hét egyik legjelentősebb eseménye Hollósy Simon festményeinek hazatérése volt. Kilenc eredeti alkotás érkezett négy múzeumból és egy magángyűjteményből a festő szülővárosába, létrehozva egy országosan is egyedülálló kiállítást: Romániában korábban még soha nem volt egyszerre ennyi eredeti Hollósy-festmény egy helyen látható. A tárlat a művész születésének, valamint a nagybányai művésztelep alapításának 130. évfordulója előtt is tiszteleg, és augusztus 24-ig látogatható.

A programok között helyet kapott Kádár Géza restaurált Krisztus-ábrázolásának ünnepélyes megáldása és visszahelyezése a római katolikus templomba, valamint a restaurálás folyamatát bemutató előadás is. Fotókiállítás nyílt Kántor Balázs-Raul munkáiból, Orosz Anna Emlékezet és elnyomás című kiállítása pedig a Börtönmúzeumban idézte fel a kommunista diktatúra emlékezetét. A hét során orgonakoncertet is szerveztek a református templomban, Péter Bernadette előadásában.

A közösségi programok idén is nagy érdeklődésnek örvendtek. A hagyományos kocsmakvízen tizennégy csapat mérte össze tudását, míg a péntek esti koncerten a KisKödmön Együttes, majd DJ GEO gondoskodott a kiváló hangulatról.

A szombat a város örökségének és közösségi életének jegyében telt. Megtartották a jubileumi futóversenyt – a felnőttek 7 kilométeres, a gyermekek 700 méteres távon álltak rajthoz –, valamint a hagyományos teniszversenyt. A résztvevők vezetett templomsétán és várostörténeti sétán ismerhették meg Máramarossziget múltját, bemutatták a Sziget a határon című riportkötetet, valamint Kovács Emese NATO által kitüntetett kutató az űrkutatásban végzett munkájáról beszélgetett. Az erdélyi kopó történetét bemutató program a város szerepére is ráirányította a figyelmet a fajta megmentésében, a résztvevők pedig élőben is találkozhattak két erdélyi kopóval, Cohárddal és Zetével. Az esti műsorban a Mini Maxi Dance Club és a Misterele Dansului táncosai léptek fel, majd a KalotaRock koncertje és Maneszes Márton és zenekarának nagysikerű fellépése zárta a napot.

A vasárnapi programok a család, a történelem és a tudomány témáit állították középpontba. Frigy Szabolcs a szülői kiégés megelőzéséről beszélt, Szabó Zsolt történész egy 1843-as máramarosszigeti politikai konfliktust mutatott be, majd a városból elszármazott kutatók és tudósok osztották meg életútjukat egy panelbeszélgetésen. Délután a Bokréta és a Szamoshát Néptáncegyüttes előadásai, valamint a Leőwey Klára Elméleti Líceum diákjainak fellépése után táncház várta az érdeklődőket. A fesztivál történetében először jazzkoncert is szerepelt a programban a Siculus Jazz Collective jóvoltából, a IV. Máramarosszigeti Magyar Napokat pedig László Attila koncertje zárta.

Csurka Emese