Hidrogeológusok elemezték a parajdi sóbányát ért májusi katasztrófa következményeit

Október 28-án az MCC kolozsvári központjában hazai és külföldi szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák a parajdi sóbányában történt súlyos árvízesemény hatásait és a lehetséges helyreállítási irányokat. A beszélgetés során a bánya jelenlegi állapotáról és jövőjéről hangzott el átfogó szakértői értékelés.

A Korond-patak májusi áradása teljesen elöntötte Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű, több kilométeres mélységben húzódó sótelepét. A bányászat és a turizmus leállt, közel 130 alkalmazottat kellett kimenekíteni. Ezzel a környék gazdaságának két fő pillére vált működésképtelenné. A helyzetről Gerhard Winters, Serfőző Antal és dr. Szűcs Péter hidrogeológusok osztották meg meglátásaikat, Dana Coțovanu moderálása mellett.

Nemzetközi segítség érkezett

Gerhard Winters holland szakértő – aki az EU által kiküldött válságkezelő csapat tagja – beszámolt arról, hogy Brüsszel a román segélykérésre gyorsan reagált: június elején már egy nyolcfős szakembergárda dolgozott Parajdon. Kiemelte a helyi szakemberek elkötelezettségét, akik megfeszített munkával kezelték a kezdeti krízist.

Winters szerint a tragédiához nem pusztán a szélsőséges időjárás vezetett: a bányarendszer sérülékenysége és hosszú időre visszanyúló strukturális problémák is közrejátszottak. A bányába naponta több ezer tonna só oldódott a betörő vízbe, ami akár 40 ezer ember ivóvízellátását is veszélyeztetheti. A bányában most 4–5 millió köbméter sós víz lehet, és egy esetleges beszakadás akár a Maroson és a Tiszán át a Dunát is elérő szennyezést okozhat.

Szakértői javaslat: megfigyelés és vízáramlás-szabályozás

Dr. Szűcs Péter a Miskolci Egyetem rektorhelyettese az aknaszlatinai sóbánya példájával mutatta be, milyen tragikus következményekkel járhat a felszíni vizek ellenőrizetlen beáramlása. Mint mondta, a vízmozgások folyamatos monitorozása létfontosságú, és segíthet az autonom víz alatti robottechnológia, melyet Miskolcon fejlesztettek ki — és Parajdon is bevethető lenne.

Serfőző Antal szerint a helyzet az évek óta halogatott kutatások következménye. Már 2022-ben és 2023-ban is voltak vízbetörések, de nem végeztek részletes földtani vizsgálatokat. Úgy véli, megfelelő megelőző munkával az idei katasztrófa elkerülhető lett volna.

A szakértők egyetértettek: a beáramló édesvizet teljesen meg kell állítani, enélkül nincs biztonságos megoldás. Elsődleges lépésnek a Korond-patak teljes elterelését javasolják.

Kilátások: turizmus feléledhet, kitermelés korlátozott

A jövőről szólva elhangzott: a vízszint alatti bányászati tevékenység várhatóan nem folytatható, ám a turizmus — ha a helyzet stabilizálódik — újraindítható lehet. A Sóvidéken pedig további lehetőségek rejlenek mind újabb kitermelőhelyek, mind turisztikai fejlesztések szempontjából.

A helyreállítás hosszadalmas folyamat lesz, ezért különösen fontos a szakmai és lakossági kommunikáció átláthatósága. A civilek támogatása, érdeklődése ugyancsak kulcsfontosságú a tudományos alapú döntéshozatal mellett.

Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgató hangsúlyozta, hogy az intézmény célja a társadalmi jelentőségű ügyek nyílt megvitatása. Példaként a Verespatakról rendezett korábbi elemző beszélgetést említette.

Az MCC programjai továbbra is díjmentesen látogathatók, és tíz erdélyi városban várják az érdeklődőket. A rendezvényekről az intézmény honlapján és Facebook-oldalán találhatók friss információk.

Forrás: nyugatijelen.com