A román és a szerb média tudni véli, miért Rózsa Sándorral „ijesztgették” a magyar szurkolók a szerbeket

Nem maradt visszhang nélkül a szerb, sőt a román sajtóban sem, hogy a magyar szurkolótábor a híres alföldi betyárt ábrázoló eredeti koreográfiával rukkolt elő Magyarország és Szerbia labdarúgó-válogatottja szombat esti Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésén.

A budapesti Puskás Arénában játszott összecsapáson – mint arról beszámoltunk – a csoportjában éllovas magyar együttes 2-1-re legyőzte a vendég szerb gárdát, így ha kedden Litvániában is begyűjti a három pontot, akkor kijut a jövő évi németországi kontinenstornára. Már a telt házas találkozó elején páratlan hangulat és felejthetetlen pillanatok fogadták a kivonuló csapatokat a Carpathian Brigade szurkolói csoport jóvoltából. A magyar drukkerek az egyik kapu mögötti részt mind a három szinten piros-fehér-zöldbe borították, emellett felhúzták Rózsa Sándor arcképét és a híres betyár egyik mondásával üzentek a válogatottnak: „ha mindönki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó mindön úgy lösz, ahogy lönni köll”.

Az élőkép a Carpathian Brigade eddigi legmagasabb költségvetésű akciója, amely a szurkolói közösség adakozásának köszönhetően valósult meg: a Nemzeti Sport értesülései szerint közel négymillió forint gyűlt össze rá. A magyarországi sajtó nem tett közzé különösebb „hírmagyarázatot” annak kapcsán, hogy a szurkolók miért éppen Rózsa Sándort választották az élőkép főszereplőjének; a tudósítók egybehangzó vélekedése szerint egyszerűen így akarták biztatni, győzelembe „űzni” Marco Rossi szövetségi kapitány együttesét. A román sajtó szerint azonban nem véletlen, hogy az alföldi betyárvezér alakját idézték meg Budapesten. A bukaresti Prosport sportportál vasárnap közölt cikkében a legismertebb magyar betyár életútjának bemutatása közepette azt állítja: a gesztus mögött az húzódik meg, hogy Kossuth utasítására az 1848-as szabadságharc idején Rózsa Sándor szabadcsapata a szerbek ellen is harcolt a Délvidéken.

A magyarok nem fogták vissza magukat: a Kolozsvárt rettegésben tartó rabló a magyar–szerb mérkőzés díszletében című, bombasztikusnak szánt cikkében a Prosport idézi Vasile Lechinţan történészt, aki szerint a később a szamosújvári börtönben elhunyt Rózsa Sándor 17 betyárjával lovakat lopott a kincses városban. Hasonló hangnemben tér ki a betyáros élőképre az Adevărul napilap is, amely portálján közölt cikke címében „provokáló díszletnek” nevezi a Rózsa Sándor arcképét és a tőle származó idézetet ábrázoló molinót. Erre a következtetésre jut a magyar szurkolók díszletét „ellentmondásosnak” nevező Gazeta Sporturilor is. Az egyetlen román sportnapilap honlapján vasárnap közölt cikk szintén úgy látja, hogy az 1848-as szabadságharc és forradalom idején a szerbek ellen aratott diadalai miatt esett a választás Rózsa Sándorra. Ezzel egy időben a szerb sajtó többnyire tárgyilagosan számolt be a betyáros élőképről a szombat esti selejtezőmérkőzésról szóló tudósításokban. Itt is van azonban kivétel: a Balk Magazin című magyar portál beszámolója szerint a belgrádi Nova hírportál arról cikkezett, hogy „Magyarország szégyenletes koreográfiával fogadta a szerb válogatottat, amelyet egy híres bandita, Rózsa Sándor képével köszöntött”. „Ő volt a leghíresebb magyar útonálló, aki a 19. század folyamán tevékenykedett a mai Dél-Magyarország és a Vajdaság területén” – idézte a regionális témákat feldolgozó Balk.hu a Nova kifogásait, amely szerint a magyar szurkolókat valószínűleg az motiválta ennek a koreográfiának a kivitelezésére, hogy Rózsa Sándor élete egy részét Szabadkán és Újvidéken élte le. A szerb portál ugyanakkor „csúnya jelenetnek” nevezte, hogy amikor a szerbek szurkolók a Puskás Arénában azt skandálták: „Koszovó Szerbia szíve”, a magyarok fütyülni kezdtek. „A Nova tehát nem azt kifogásolta, hogy a szerbek politikai rigmusokat énekeltek egy sportrendezvényen, hanem azt hogy a csúnya magyarok kifütyülték őket” – jegyezte meg ennek kapcsán a Balk Magazin. Történelmi tény egyébként, hogy 1848 októberében a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette Rózsa Sándort, aki Kossuth Lajos menlevele alapján 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott. Szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal a betyárok számos sikert arattak a szabadságharcban, karikás ostorukkal szedték le a lóról az ellenséget, ezzel a szerb fegyveresek nem tudtak mit kezdeni. Rózsa Sándorék ugyanakkor nem hagyták abba a fosztogatást, így amikor kirabolták a Krassó-Szörény megyei Ezeres falut, 36 lakosát pedig lekaszabolták, a szabadcsapatot feloszlatták. Különben ezt a vérengzést is megemlítik ugyan a szombati magyar-szerb összecsapás „betyáros epizódjáról” beszámoló román portálok, arról azonban a jelek szerint nincs tudomásuk, hogy a betyársereg áldozatai román és szerb lakosok voltak a bánsági településen.

(kronikaonline.ro)