rmdsz header
2024. május 13., hétfő Szervác napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Elődeink tévé nélkül sem unatkoztak nyáron

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

- Sajnálom azokat, akik a múlt század elején Felsőbányán laktak, mert akkor még nem volt unaloműző tévé, rádió és internet - jegyezte meg nemrég egy 25 éves felsőbányai ismerősöm.


Korabeli tudósításokra, levelekre támaszkodva megállapítottam, hogy a XIX. század végén és a múlt század elején városunkban élénk társadalmi élet zajlott, és a helybeliek, valamint a Budapestről és más városokból idelátogató nyaralók a társas szórakozás számos fajtájából válogathattak.
Napjaink elgépiesedett világában sokan elidegenednek családjuktól, ismerőseiktől, és a tévé, az internet rabjaiként már nem kötődnek a helyi közösséghez.
A XIX. század végén és a XX. század elején a nyári társas élet kedvelt helye volt a Petőfi-liget. Például 1897 júliusában a liget tánctermében jótékony célú batyus mulatságot rendeztek. Anti, a cigányprímás hajnalig húzta a talpalávalót.
Néhány év múlva a Keleti Kárpát Egyesület tagjai az Osztrák-Magyar Monarchia több városából látogattak el Felsőbányára. Először a szennyezéstől mentes Bódi-tó, a Fekete-hegy és a Gutin bűvölte el őket, a kristálytiszta levegő és víz erősítette testüket, lelküket, majd a Petőfi-ligetben 120 személyes vacsora várta õket. A bőséges, ízletes vacsora után kivitték a lócákat és az asztalokat a teremből, és kivilágos-kivirradtig ropták a csárdást és keringőztek. Másnap zöld zsalugáteres, hűvös nappali szobákban a hölgyek báli élményeikről csevegtek. Fejüket csóválva beszélgettek arról, hogy a társas vacsora után az egyik kéjenc városi hivatalnok megcsípte az egyik telt idomú szakácsnőt.
1897. július 8-án, vasárnap reggel tíz órakor Hollósy Simon vezetésével 10 festő kapaszkodott fel a Bódi-tóhoz. Szomjúságukat az Angyal-csorgó jéghideg vize csillapította.
- Csak egy pohárral igyatok belőle, ha énekelni is akartok - figyelmeztette Hollósy azokat a festőket, akik először ittak a forrás vízéből.
Amíg egy üstben 20 kiló marhahúsból gulyást főztek, a művészek dalolva csodálták a festői tájakat.
Az egyik távoli városból érkezett festő megjegyezte, hogy Felsőbánya is megérdemelne egy festőiskolát.
Sok felsőbányait vozott a hegyeshegyi csorgó és a Petrezselyem-forrás, ahol terebélyes bükkfák árnyékában nemcsak forrásvízet, hanem aranysárga sikárlói bort is ittak.
A város felső részében, egy dombon, az Ambrus-tó várta a kánikula elől menekülőket. Még a múlt század ötvenes éveiben is egy tűt sem lehetett leejteni a tó strandján.
Amikor körülbelül tíz éve megtekintettem a tó helyén tátongó, fűvel benőtt gödröt és a fásszínekké átalakított öltözőfülkéket, összeszorult a szívem.
Írásomat derűs hangnemben fejezem be egy százéves vicc felidézésével.
- Az én feleségem olyan, mint egy pohár jó sör.
- Hogy érti ezt?
- Jéghideg, és habzik a szája.
Boczor József

Bányavidéki Új Szó

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo
n
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek