Zahoránszki Brigitta: megkezdődött a rónaszéki talajbeomlás szakszerű betömése

Zahoránszki Brigitta parlamenti képviselő a Kolozsvári Rádió megkeresésére számolt be a Rónaszéken történt talajbeomlás részleteiről, amely július 21-én következett be egy régi, már nem működő bánya területén. A szakemberek feltételezése szerint az omlás egy 1934-ben bezárt sóbányához köthető. A földmozgás következtében egy körülbelül harminc méter átmérőjű, tizenöt méter mély kráter alakult ki a falu központi részén.

A térségben azonnal veszélyhelyzetet hirdettek ki, és a környéken élő lakosokat – biztonsági okokból – kilakoltatták. A megyei út is megrepedt a földmozgás következtében, így azt ideiglenesen lezárták. Noha kezdetben komolyabb károk nem történtek, a helyiek aggodalma érthető módon megnőtt. A kilakoltatottak számára az önkormányzat négy ideiglenes szálláshelyet jelölt ki, ám a legtöbben inkább rokonoknál kerestek menedéket.

A képviselő szerint a beavatkozások gyorsan megkezdődtek: először felmérték és biztosították a kráter környékét, majd ideiglenes megoldásként farönkökkel támasztották ki a repedezett területeket, illetve szurkot öntöttek a repedésekbe, hogy megakadályozzák azok további tágulását. A helyszín azóta is folyamatos megfigyelés alatt áll.

A kormány augusztus végén hozott döntést arról, hogy több mint egymillió lejt utalnak ki a tartalékalapból a munkálatok finanszírozására – ezt RMDSZ-es miniszterek közbenjárására hagyták jóvá. A beavatkozások részeként most vasbeton szerkezeteket építettek, és agyaggal töltik fel a krátert. A munkálatok várhatóan két-három hétig tartanak, miközben a környező talajmozgásokat továbbra is monitorozzák.

A környéken élő, korábban evakuált családok – bár házaik nem szenvedtek kárt – továbbra sem térhetnek vissza éjszakára otthonaikba. A képviselő elmondása szerint hét érintett házról van szó, és bár a kútvíz szintje nem csökkent, ami a szakértők szerint kedvező jel, a veszélyhelyzet mindaddig érvényben marad, amíg a kráter teljes betöltése meg nem történik, és a szakértők biztonságosnak nem nyilvánítják a területet.

A beomlás okairól is szó esett: valószínűsíthető, hogy a tavaszi csapadékos időjárás játszott szerepet a talaj gyengülésében. A helyiek már korábban is észleltek süllyedéseket a területen, és saját eszközeikkel – sokszor szeméttel – próbálták betölteni a lyukakat, ami azonban nem bizonyult elegendőnek a katasztrófa megelőzéséhez.

Zahoránszki Brigitta hangsúlyozta: személyesen is többször járt a helyszínen, kapcsolatban van a helyi hatóságokkal és lakosokkal is, és folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.

 Forrás: Máramarosi Hírmondó