rmdsz 1
2024. május 07., kedd Gizella napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

A felsőbányáról elszármazott magyarok találkozója 1905-ben

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Városunkban elõször 1905. augusztus 15-én rendezték meg ezt a találkozót. A Felsõbányai Hírlapra, korabeli tudósításokra, családi levelekre támaszkodva elevenítem fel ezt a bensõséges, felemelõ találkozót, amellyel Pain Lajos helytörténész is foglalkozott Egy polgármester, aki fejezetet írt Felsõbánya történelemkönyvébe címû tanulmányában, amelyet Pain Lajos-Hitter Ferenc Felsõbányai arcképcsarnokában olvashatjuk.


A Nánássy-nyomdában 108 példányban készült meghívóban többek között ezt olvashatjuk: „A szülõváros édesanyaként várja rég nem látott fiait. Ez a találkozó tanúsítani fogja, hogy a múlt és a jelen elválaszthatatlanul összeforr.” 1905. augusztus 4-én, a késõ délutáni órákban a felsõbányai vasútállomáson Farkas Jenõ polgármester, Pap Márton számvevõ, a Felsõbányai Hírlap elsõ felelõs szerkesztõje és Münnich Sándor gazdasági tanácsos fogadta a meghívottakat.

Augusztus 15-én délelõtt 11 óra körül Farkas Jenõ a városháza tanácstermében üdvözölte Felsõbánya idegenbe szakadt fiait. Szmik Lajos budapesti ügyvéd és Battyán Pál belényesi lelkész mondtak beszédet. Ezután a találkozó résztvevõit a piacon lefényképezték.

A Korona vendéglõben ízlésesen megterített asztalok várták a meghívottakat. Amikor a konyha ajtaja kinyílt, ínycsiklandó illatok csapták meg a vendégek orrát.

A pincérek büszkén szolgálák fel a következõ fogásokat: húsleves, palacsinta velõvel, tûzdelt bélszín krumplipürével, töltött káposzta sertéshússal, sült liba és kacsa, kappansült dinsztelt káposztával vanília-, citrom- és eperfagylalt, sör, síkárlói bor, bikszádi és máriavölgyi ásványvízzel.

A fogások között Pap Márton elszavalta egyik versét, amelyben Felsõbánya termézeti szépségeit, például a Bányi-hegyet, a „kis hegykirályt, a bükkös ölén ringó” Bódi-tó varázsát dicséri. Báthy Imre 48-as fõhadnagy a dicsõséges múltra emlékezett.

A meghívottak olyan problémákról is beszélgettek, amelyek ma idõszerûek.

A polgármester arról tájékoztatta a meghívottakat, hogy a fõ bevételi források az adók, az erdõgazdaság, a városi malom és a közfürdõ voltak. Ma már csak az idõsebbek emlékeznek arra, hogy a múlt század hatvanas éveinek a végéig városunk lakosai a mai piac melletti fürdõben is tisztálkodhattak.

Az is felvetõdött, hogy Felsõbányán még egy bevételi forrást és új munkahelyeket lehetne teremteni turistákat csalogató nyaralók építésével. A városi tanács azt tervezte, hogy ingyen ad telket és elõnyös áron építõanyagot a felépítendõ kis villák tulajdonosainak. Kerekes Sándor helybeli építõmester elkészítette egy kétszobás, téglafalú, zsindellyel fedett nyaraló tervrajzát.

A meghívottak több száz koronát adományoztak egy szökõkút felépítésére, és elégedetten jegyezték meg, hogy Budapestrõl Szatmárnémetibe átszállás nélkül utazhatnak. Akkoriban Szatmárról útlevél nélkül juthattak el Kárpátaljára is.

A találkozót hajnalig tartó táncmulatság zárta. Jóska derék bandája szolgáltatta a táncra csábító muzsikát. Az elsõ négyest 36 pár táncolta. A felsõbányai hölgykoszorú tagjai, Farkas Jenõné, Báthy Juliánna, Dimand Károlyné keveset ültek a táncterem fala melletti székeken, mert mindegyik városunkból elszármazott felkérte õket.

1945 óta városunkban nem szervezték meg az idegenbe szakadt felsõbányaiak találkozóját. Talán a közeljövõben ismét lesz egy ilyen, a szülõföldhöz való ragaszkodást, a nemzedékek közötti kapcsolatokat, az összetartozást erõsítõ rendezvény Felsõbányán.

Boczor József

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo
no
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek