rmdsz 1
2024. április 29., hétfő Péter napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Krasznahorkai: „Éjjeliőr is voltam, háromszáz tehenet őriztem. Ez volt a kedvenc munkahelyem”

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Második magyar íróként – Kertész Imre után fél évtizeddel – Krasznahorkai Lászlóval készített nagyinterjút az eddig 35 irodalmi Nobel-díjast megszólaltató, nagy presztízsű amerikai The Paris Review.


„Mi is volt még? Éjjeliőr is voltam, háromszáz tehenet őriztem. Ez volt a kedvenc munkahelyem – egy istálló a senkiföldjén. Nem volt se falu, se kisváros, se nagyváros a közelben. Csóró élet, egyik zsebben Malcolm Lowry, a Vulkán alatt, a másikban Dosztojevszkij.”

Krasznahorkai László a rangos amerikai irodalmi folyóirat, a The Paris Reviewnemrég megjelent számában beszél magáról és műveiről – 240. íróként abban a sorban, amelyet az angol E. M. Forster nyitott a 65 évvel ezelőtti első számban.

A negyedéves kiadványt Párizsban élő amerikaiak – Harold L. Humes, Peter Matthiessen és George Plimpton – alapították 1953 tavaszán. Magyar írót először 2013-ban szólaltattak meg. Kertész Imre 2002-es Nobel-díja után kevéssé volt meglepő, hogy ő is bekerült a The Paris Review „válogatottjába”, noha a svéd akadémia „visszaigazolása” a legkevésbé sem jelent automatikus érdeklődést a szerkesztők részéről. A lap indulása óta 64-szer osztottak Nobelt, de „csak” 35 díjazottal olvasható interjú a folyóiratban.

Krasznahorkai beszél a New York-i időszakáról, amikor Allen Ginsbergnél, a beatköltő-fejedelemnél – korábbi bálványánál – lakott. „Allen nagyon barátságos ember volt. A lakásán az ajtó és a zár teljesen fölöslegesnek bizonyult. Folyamatosan jöttek-mentek az emberek. Fantasztikus volt ott lakni, de feszélyezett is, hogy Ginsberg köréhez tartozom. Nappal írhattam, éjszaka meg, amikor Allen leginkább elemében volt, részese lehettem a buliknak, a beszélgetéseknek, a zenélésnek. Soha nem árultam el, hogy Gyuláról származom, de állandóan éreztem, hogy ugyanaz a vidéki fickó vagyok, csak kevesebb a hajam meg a fogam. Szabályosan sokkolt, hogy ott ülök a konyhájában, és jönnek ezek a zenészek, költők, festők – csupa halhatatlan” – idézi fel ezt az időszakot a The Paris Review 225. számában megjelent interjúban.

A lap a pályakezdő író irodalmi áttörését hozó Sátántangó csodaszámba menő 1985-ös megjelenéséről is kérdezősködött. Krasznahorkai maga is furcsállotta, hogy annak idején kiadták. Feltételezése szerint Kardos György, a Magvető Könyvkiadó akkori igazgatója, aki 1956 előtt a katonai hírszerzés  ezredese volt, „talán azt akarta bizonyítani, hogy még mindig mekkora a hatalma – ha kedve tartja, akár még ezt a regényt is kiadhatja”.

A beszélgetés zárásaként a kérdező korábbi kijelentésével szembesítette magyar kollégáját: „Tényleg azt gondolod, hogy nem írsz már több regényt?” „Regényt? Azt nem. Ha elolvasod, megérted, miért mondtam, hogy csak a Báró Wenckheim hazatér lehet az utolsó.”


(hvg.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Szükséged van pénzre? ha igen, email: (dakany.endre@gmail.com) Adunk hitelt, hogy segítse az embereket, cégeket, hogy frissítenie kell a pénzügyi állapotát (...)

Legális és megbízható hitelek Pénzügyi segítséget keres ésszeru feltételekkel, és 24 órán belül pénzre van szüksége (...)

Ingyenes hitelek vállalkozás indításához Komoly és gyors magánhitel Hitelt keres tevékenysége felélesztésére, akár egy projekt (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek