rmdsz header
2024. május 28., kedd Emil, Csanád napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

140 éve született Ziffer Sándor festőművész (2. rész)

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Ziffer Sándor: 1880. május 3., Eger - 1962. szeptember 8., Nagybánya


(Írásunk első része itt olvasható)

Ziffer Sándor 1910-ben megnősült, a harmincéves művész elvette a nála tizenkét évvel idősebb berlini festőnőt, Käthe Beckhaust. Jó hozományt remélt kapni, ez azonban nem teljesült, csalódottságát egy fennmaradt ma- gánlevélben el is panaszolta Ziffer. Így a nászútként és felfogható 1910-es 1911-es párizsi tartózkodás, sok munkával (múzeumi művek pénzért való másolásával) is telt. 1911-ben öt alkotásával szerepelt a Függetlenek Szalonján ezen felül néggyel a Salon d’Automne tárlatán. 

Hajók a Szajnán, 1911

Ziffer életrajzírója megemlíti, hogy a Kilátás az udvarunkra kép még 1957-ben is ott lógott Ziffer nagybányai műtermének falán. Ezen felül egy 1906-ban Franciaországban vásárolt festőállvány és egy Párizsban másolt Rembrandt önarckép idézte a fiatalkori éveket a műteremben az 1957-es, nagy kiállításra készülés idején. 

Kilátás az udvarunkra, 1910

Kaszás Gábor, a Virág Judit Galéria árverési katalógusába írt tanulmányában elemzi a Kilátás az udvarunkra című művet. Idézzük: „Ziffer és felesége a Luxembourg-kert közelében, a Rue de Vaugirard 30. szám alatt béreltek lakást, mely a Montmartre több műteremházához hasonlóan a 19. század végén épült. Kísérletező, kutató időszak ez Ziffer életművében, amikor stílusa korántsem volt egységes. A nagybányai oldottabb és dekoratív képek után 1910 környékén – a Nyolcak tagjaihoz hasonlóan – elsősorban a kép szerkezete, konstrukciója, architekturális egysége foglalkoztatta. Ebben a részleteket feláldozó, érdes, kemény kontúrokkal operáló piktúrában a színek üdesége, a fény könnyed játéka háttérbe szorult. Lefokozott koloritja inkább Marquet és Modigliani városképeinek színvilágát idézik, miközben a kép szerkezetén a síkkomponálás és a szerkesztett térperspektíva együttes alkalmazására tett kísérletet. Túlhaladása ez a néhány évvel ko- rábbi dekoratív foltfestészetének. Új festői célja merőben más: a festészet szubjektív elemeinek teljes kiiktatására törekszik, a kép – a szín, a kompozíció és a szerkezet – belső törvényeinek érvényre juttatásával. Objektív festészetre törekszik, ahol az illúzió, a hangulat és a szenzáció helyett a tér, és a képi alkotó elemek teljes konzekvenciája uralkodik.” 

Ziffer és felesége 1911-ben visszatér Nagybányára, de 1912-ben Berlinben találjuk, ahol megfesti Paul Acherson világhírű botanikus arcképét, de ebben az évben tizenhárom művel szerepel a Nagybányai Művésztelep Jubiláris tárlatán is. Az 1910-es évek egyik kiemelkedő alkotása a Pihenő modellek című kép.

Pihenő modellek, 1913

A képből pontosan az a derű és vidám életöröm árad, melyet Matisse határozott meg a műalkotás elsőrendű céljául. Világos, erős, nagy fényerejű színekkel megfestett remekmű, Ziffer e korszakának egyik legjelentősebb darabja. Ziffer érdeklődése a színpompás öltözetű lányok iránt a legkevésbé sem volt néprajzi, vagy viselettörténeti indíttatású, hanem és kizárólag festői, az erőteljes és élénk színek iránti olthatatlan vonzódásából fakadó. 

Pihenő modellek legközelebbi párhuzamai mégsem nála, hanem a szintén Nagybányáról indult Iványi-Grünwald Bélánál található. – írja Rum Attila, a téma és szándék ugyanúgy megtalálható Csók Istvánnál, tehetjük hozzá mi. 

Tájkép, 1913

1914-ben Ziffer sikertelen kísérlet tett, hogy Münchenben iskolát nyisson. Két képpel szerepel az ottani Secessionban, és igen komoly sikert arat. Az iskola indítása mégsem sikerül, a háború kitörése megakadályozza azt. A háború idején Németországban tartózkodik feleségével. Közben kiállítást rendez számára a berlini Cassierer-, majd a Casperszalon. Szerepel a San Franciscó-i Világkiállításon. Közvetlen a háború befejezése előtt részt vesz a 37-es közös gyalogezred által szervezett belgrádi kiállításon. 

Ezeknek az éveknek 1906-1918 külföldi történései, a megfestett, és kiállításon szereplő művek megtalálása, azonosítása, bemutatása talán a közeljövőben több fiatal kutató számára adhat feladatot. 

1918 őszén Ziffer visszatér Nagybányára, időközben Mikola András kijátssza, így elveszti műtermét a Művésztelepen, ahova már soha többé nem tér vissza lakni. Az erdélyi művészeti életben a két világháború között voltak ugyan kezdeményezések, de elszigeteltek, vagy folytatás nélkül maradtak. Lényegében a második világháború utánig szervezetlen maradt. 1921 őszén Ziffer is részt vesz a nyolcvan kiállító között a Kolozsváron megrendezett nagyszabású kiállításon, a collegium Artificum Transylvanicorum című tárlaton.

1926-ban Ferenczy Noémi textilművésszel Kolozsváron állít ki. Berlinben Fritz Gurlitt szalonjában nyílik önálló kiállítása. 1929-ben Hamburgban 1930-ban Kassán a városi múzeumban rendezi meg önálló tárlatát. Több budapesti és kolozsvári tárlaton szerepel munkája ezekben az évtizedekben. Erre az időszakra esik pedagógiai munkássága is: 1926-ban Thorma János felkérésére tanít a Nagybányai szabadiskolában, 1932-ben elvállalja a Szépművészeti Iskolából az állambiztonsági szervek utasítására eltávolított baloldali növendékek tanítását, és 1935-ben a város vezetősége által átvett iskolában tanári tisztséget vállal. 

1937-ben a megalakuló Nagybányai Művészek Társasága alelnökké választja. 

A kát világháboró között festett csendéletei közül legbeszédesebbnek az 1933-ban festett Csendélet gipszfejjel és macskával című kép tűnik.

Csendélet gipszfejjel és macskával, 1933

A Virág Judit Galéria árverési katalógusában K. A. monogrammal megjelent rövid, tömör tanulmány az alábbiakat írja a kép kapcsán: „Az expressionizmus Ziffer festészetének utolsó jelentős korszaka, amely egészen a 30-as évek második feléig húzódik. A már legendássá váló „zifferes” hideg kékek és zöldek és ezek dübörgő komplementer kontrasztjai ekkor jelennek meg a konstruktív építkezésű kompozíciókban. Mesteri megoldást talál arra, hogy hogyan fokozza „hideg izzássá” az egymás mellett örvénylő oxidzöldek, hűvös kobaltok, ultramarinok és lilák árnyalatait. Kompozícióinak feszültségét tovább fokozza képkivágásaival. Expresszionizmusának későbbi stádiumában a tér ábrázolás téri szenzációvá való fokozása is része lesz festészetének.” Akár a szobaablakban álló, magát tükörben nézve megfestő önarcképeken.

Önarckép tükörben, é.n.

Az expresszív színhasználat jól érzékelhető és megfigyelhető Ziffer téli képein is.

„A Csendélet gipszfejjel és macskával című képét is először az általa oly kedvelt kék színnel vázolta fel, amely kék olykor átdereng a színfoltok fölött és hideg, levegős hatást ad. 

A tanulmányíró segítségével konkrét érzések tobzódását is felfejthetjük: Egyrészt a Ferenczy Béni által Zifferről készített szoborportré egyetlen bizonyítéka a két művész barátságának, másrészt az erősen vertikális kompozícióba keresztbe fektetett fej mást is mutat: „beillesztve Ziffer monumentális, férfias heroizmussal átitatott önarcképeinek sorába, azt is sugallja, hogy ezzel az öntudatos Ziffer, a művészi rangjához méltatlan helyzetére utal, amikor önmaga ledöntött emlékművét vizionálja otthonába, akinek egyetlen hűséges társa a macskája marad.” 

Az ezen a képen látható asztal és korsó lett főtémája a Deák Gyűjtemény legszebb csendéletének, melynek keletkezési idejét a korábbiakkal ellentétben a harmincas évek végére tehetjük. 

Asztali csendélet, é.n.

Mecseki Eszter visszafogott elemzést ír a csendéletekről általában: „Jellegzetesen zifferi megoldás a csendéletein is alkalmazott feszített, húzott, alulnézeti perspektíva alkalmazása, melynek eredményeként a néző az előrehajló előtér szereplőjének érezheti magát.” 

„Ziffer két világháború közötti művészetében az expresszionizmus hatása egészen különös formában jelentkezik. A nagybányai táj áhítatában. A festői elemeket, a szint, a vonalhatásokat merészen, szélsőségesen fokozza, erőteljesen konstruál, de szabad módosításokkal, éppen érzelmei kivetítésére, illetve az érzelmi hatás kedvéért. Így a kompozíció, Ziffer piktúrájának egyik fő erőssége, még fokozottabb szerepet kap. Lényegesen sohasem módosítja a tájat. Ugyanazt a tájrészletet rendszerint többször is megfesti; ezek a változatok egy adott témára, ellenőrizhetően bizonyítják, hogy nagy kifejezőerejű, expresszionista nyelvezete ellenére nem a tájat módosítja, hanem gondos válogatással céljainak megfelelő, különös kivágásokat, sajátos nézeteket keres, s a motívumot más és más szögből, mindig újabb színskálán valósítja meg.” – írja Borghida István. (kat. 36.; 37.; 38.; 42.; 43.; 44.) 

Malomárok, 1924 körül

 

Nagybánya részlet, 1930-as évek eleje

„A harmincas évek elején Ziffer tehát összegez es egységes szintézisbe foglalja festői eljárásait. Ráadásul teszi mindezt úgy, hogy mellőzve a jól bevált nagybányai motívumokat, akár teljesen hétköznapi részletet, egy sikátort tesz meg kepe fő témájává. Nem kétséges: Ziffer Sándor bátor festő volt.” – írja Boros Judit, a Sikátor Nagybányán című képet elemezve. 

Sikátor Nagybányán, 1931

1945. március 14-én meghal a korábban is sokat betegeskedő felesége. „A veszteségem nagyon nagy, hiszen 35 évig éltünk együtt a legszebb ba- rátságban, amit az sem zavart meg, hogy két gyerekem is van mástól. Ezeket különben most magamhoz vettem az anyjukkal együtt” – írja egy magánlevélben Ziffer. 

Ziffer kitartóan dolgozott, festett nap, mint nap hatvanöt éves kora után is. 1949-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, ez indokolta, hogy témái egyre rövidebb távon belüliek lettek. Korábban sem tett meg igazán nagy távolságokat, hogy témáit: malomárok, malompatak, pénzverde épülete, a református templom jellegzetes piros tornyával – megtalálja. Hiszen itt lakott a város szívében, a régi Zazar-hídfőnél. Háza még ma is megvan, több évtizede lakatlan, majdnem összedőlőfélben...

A késői években itt születtek sorra a művész házának kertjében, kertjéről keletkezett alkotások, melyek változatossága, oldott festőisége így is elgondolkoztat minket a festő dolgáról. 

Téli napfény (a festő udvara), 1947

„A »nagybányai művészet«-et gyakran összetévesztik az alapítók felfogásával. Ziffer átvette és kitaróan vitte tovább a stafétabotot, a hagyományos nagybányaiságot – haladó nagybányaisággá alakítva.

Nagybányai maradt, de vidéki nem.

A nagybányai táj áhitatában fogant művei a világ számos jelentős központjában – Párizsban, Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Budapesten, San Franciscóban, Bukarestben, Moszkvában, Leningrádban, Prágában – megállták helyüket. Ziffer nagy érdeme, hogy sajátosan nagybányai és korszerű volt egyben. Hazai talajból táplálkozó szellemisége egyetemesen európaivá tágult. Az egyidejűen újító és hagyományörző Ziffer századunk egyik legjelentősebb erdélyi magyar művésze volt.” – zárta monográfiáját 1980-ban Borghida István. 

Tőrös Gábor: Ziffer Sándor emlékérem, 1982

 

A jelen írás megjelent a 2019-ben Székesfehérváron rendezett emlékiállítás katalógusában.

szerző: Szűcs Erzsébet 

 

 

 

 

 

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Pénzügyi segítség minden komoly embernek. Hello Hölgyem és Uram! Hitelt keres vagy tevékenységének növelésére, projekt (...)

Hitelajánlat jó jellemű személyeknek Hitelajánlat jó jellemű személyeknek Sok bank utasított vissza ? Szüksége van (...)

Hitelajánlat jó jellemű személyeknek Hitelajánlat jó jellemű személyeknek Sok bank utasított vissza ? Szüksége van (...)

adj fel hirdetést
Noileg
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek