A véltnél nagyobb a Plútó

A Plútóval ma randevúzó New Horizons űrszonda már meg is válaszolt egy alapkérdést az égitesttel kapcsolatban.

Portré a randevú előtt. A Plútó és a Kharón izgalmas szín- és fényességkontrasztot mutat eme július 11-i kompozitképen. A LORRI nagy felbontású fekete-fehér képeit egészítették ki a Ralph műszer színes adataival. (forrás: NASA-JHUAPL-SWRI)

A LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) készülék felvételei alapján megállapították, hogy a Plútó átmérője 2370 kilométer, vagyis némileg nagyobb, mint a korábbi becsült érték.
Az eredmények megerősítik azt, amit már eddig is gyanítottak: a Plútó nagyobb, mint a Neptunusz orbitális pályáján túl elterülő összes többi, ismert naprendszerbeli objektum. (A Plútó így már hivatalosan is nagyobb az Erisznél, a Kuiper-öv több százezer minibolygójának és üstökösszerű objektumának egyikénél. A régió 1992-es felfedezése vezetett a Plútó törpebolygóvá fokozásához.)

A kutatók szerint a törpebolygó mérete 1930-as felfedezése óta vita tárgyát képezte. Az újonnan becsült méret magával vonja, hogy sűrűsége némileg alacsonyabb a véltnél, a belsejében lévő jég mennyisége pedig kicsivel több. Emellett légkörének legalacsonyabban fekvő rétege, a troposzféra is vékonyabb a hittnél.
A Plútó méreteinek megállapítása évtizedes kihívás volt a légköréből fakadó komplikáló tényezők miatt. Legnagyobb holdja, a Kharón nem hordoz jelentős atmoszférát, átmérőjét ezért könnyebb volt meghatározni a földi teleszkópokkal. A New Horizons megfigyelései megerősítették a korábbi becsléseket, miszerint 1208 kilométer átmérőjű.
A LORRI a Plútó két kisebb holdjára, a Nixre és a Hidrára is ráközelített. Az objektumokat a Hubble-űrteleszkóp fedezte fel 2005-ben. A Hubble szemének csak fénypontoknak tűntek, és a New Horizonsnak is így jelentek meg a Plútó-randevút megelőző hétig. Most viszont a LORRI adatai a két apró szatellitet nem tűhegyekként , hanem jól látható holdakként tárja fel, amelyek méreteit meg lehet becsülni. A Nix a becslések szerint körülbelül 35 kilométer széles, míg a Hidra megközelítőleg 45 kilométer átmérőjű. A méretek alapján úgy hiszik, felszínük igen fényes, valószínűleg jég jelenléte miatt.

A Plútó két legkisebb holdja, a Kerberosz és a Sztüx viszont már kemény dió. A Nixnél és Hidránál még kisebb és haloványabb szatelliteket nehezebb megvizsgálni. A kutatók abban reménykednek, hogy a New Horizons Plútó közeli elrepülésekor begyűjtött adatokkal meg tudják majd állapítani méreteiket.
Alan Stern, a misszió vezetője hétfőn azt is bejelentette, hogy a Plútón korábban jégsapkának vélt képződmény az ALICE műszer megerősítése szerint metán- és nitrogénjégből áll. Összetételében eltér a törpebolygó egyenlítőjét körbevevő sötét jellegzetességektől.
Stern szerint a New Horizons öt nappal ezelőtt a Plútó atmoszférájából kiszökő nitrogént észlelt, jóval korábban, mint a kutatócsapat ilyesféle jelenségre számított. Az adatok azt sugallják, hogy a törpebolygó a véltnél gyorsabban veszítheti el légkörét, ami betekintést engedhet lehetséges feltöltő forrásának eredetébe.

hirado.hu/NASA/Space.com