rmdsz 1
2024. március 29., péntek Gedeon napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Nagyon keveset tudnak egymásról a különböző erdélyi régiókban élő magyarok

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Románok és magyarok egyaránt a demokrácia alapintézményeiben, a parlamentben és a kormányban bíznak a legkevésbé, ugyanakkor az erdélyi magyarok az országos átlaghoz képest is borúlátóbbak – állapítja meg az RMDSZ számára készült kutatás.


Románia többségi lakossága és a magyar kisebbség jórészt egyetért a tekintetben, hogy nem lehet december elseje megünneplésére kötelezni a magyarokat, viszont nekik is tisztelniük kell a nemzeti ünnepet – derül ki az RMDSZ megrendelésére készült, csütörtökön Kolozsvárt ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből. A többek között az erdélyi magyarok jövőképről alkotott elképzeléseivel, a román-magyar viszonnyal, valamint a centenáriummal foglalkozó, ez év elején, Romániában készíttetett felmérés nagymintás adatfelvételre épült.

A Barna Gergő és Kiss Tamás szociológusok, a projekt koordinátorai, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke által bemutatott kutatás egyebek mellett rávilágít, hogy az erdélyi magyarok szkeptikusabbak a románokhoz képest. Míg a többségi lakosság 34, a magyarok mindössze húsz százaléka látja úgy, hogy a következő húsz évben nőni fog a demokrácia szintje az országban, ugyanez a helyzet az életszínvonal-növekedésről alkotott véleménnyel, ugyanakkor kevesebb román vizionálja a korrupció mértékének növekedését, mint magyar.

Ráadásul az országból kivándorlók számáért is jobban aggódnak a magyarok: 75 százalékuk szerint a következő két évtizedben nőni fog a migráció, emiatt a románok 51 százaléka aggódik.

Az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban (82 százalék) tartják fontosnak Románia nemzetközi tekintélyének növekedését, mint a románok (Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedését a magyarok 87, míg a románok 35 százaléka pártolja), viszont eltérés észlelhető a téren, hogy miközben a magyarok 83 százaléka kívánatosnak tartja a nem európai bevándorlók számának csökkenését, a románoknál ez az arány 59 százalékos.

Jövőkép tekintetében az erdélyi magyarok 74 százaléka látja úgy, hogy a következő két évtizedben gyakoribbak lesznek a magyar-román vegyes házasságok, javul a magyar nyelvű oktatás (58 százalék), jobb lesz a magyarok és románok közötti viszony (47), a kisebbségnek több joga lesz (40), ám már csak a megkérdezettek 25 százaléka bízik abban, hogy Erdélynek nagyobb gazdasági önállósága lesz Bukaresttől, a Székelyföld területi autonómiájának a következő húsz évben történő megvalósulásában pedig csak a magyarok húsz százaléka bízik.

Barna Gergő kifejtette, miközben a teljes lakosság viszonylag pesszimista, az erdélyi magyarok az országos átlaghoz képest is borúlátóbbak, pozitívum ellenben, hogy amikor az egyéni életszínvonalra kérdeztek rá, a magyarok elégedettebbek saját iskolázottsági szintjükkel, egészségi állapotukkal, munkahelyükkel, jövedelmükkel, mint a románok. Rendkívül beszédes a különböző intézmények iránti bizalom képe. Románok és magyarok egyaránt a demokrácia alapintézményeiben bíznak a legkevésbé: a politikai pártok (10-12 százalék), a parlament (13-19), a kormány (17-21), Románia elnöke (30-34) alacsony népszerűségnek örvend, míg a legnagyobb bizalommal az egyházzal (a magyarok esetében 83 százalékos index), az Európai Unióval, helyi önkormányzattal, korrupcióellenes ügyészséggel szemben viseltet a lakosság, nemzetiségtől függetlenül.

Szembeötlő azonban, hogy miközben az erdélyi magyarok 37 százaléka bízik az EU-ban, a románok körében 55 százalékos a bizalmi index, ami szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a magyarok csalódtak Brüsszelben, mert arra számítottak, hogy hatékonyabban fellép a kisebbségi jogok terén. Az is jelzésértékű, hogy a románokhoz képest a magyarok nagyobb arányban bíznak a helyi önkormányzatban, ugyanakkor az elmúlt tíz évben a magyarok körében óriásit, 43-ról 17 százalékra zuhant a bukaresti kormány megítélése. Ha jövő vasárnap rendeznék a választásokat, az erdélyi magyarok 51, a románok 52 százaléka (az erdélyi románok 45 százaléka) biztosan elmenne szavazni, ugyanakkor folyamatosan csökken a magyarok körében a román pártok támogatásának hajlandósága: a beléjük fektetett bizalom az elmúlt tíz évben 22 százalékról 5-re csökkent.

Az idén januári helyzetkép szerint az RMDSZ kapná a voksok 89, az EMNP/EMNT 4, MPP/MPSZ 3, míg a román pártok 4 százalékát. Kiderült az is, hogy míg 1999-ben az erdélyi magyarok 25 százaléka fogyasztott dominánsan magyar nyelvű tévécsatornát, idén márciusra ez már több mint hetven százalékra ugrott, a dominánsan román nyelvű médiafogyasztás pedig 50 százalékról tízre csökkent. Az erdélyi magyarok önképének nagymértékű torzulására is rávilágít a felmérés: a magyarok saját közösségüket kiterjedtebbnek, azonban sokkal kevésbé kompaktnak ítélik meg.

A közösség méretét tekintve továbbra is átlagosan 2 millió erdélyi magyarral számoltak a megkérdezettek (a valós 1,2 milliós lélekszámmal szemben), ezzel összefüggésben jelentősen felülbecsülik a magyarok Erdélyen belüli arányát is, a magyarok közel fele azt hiszi ugyanis, hogy a magyarok többséget alkotnak Erdélyben.

Torz önkép érhető tetten ott is, hogy a magyarok jelentős arányban alulbecsülik, a magyar családok hány százalékában beszélnek magyarul és még inkább, hogy a magyar gyerekek mekkora százaléka tanul anyanyelven. „A torz önképhez az is hozzájárul, hogy a különböző régiókban élő magyarok nagyon keveset tudnak egymásról, „tudásuk” pedig gyakran a tényekkel teljesen párhuzamos sztereotípiákra épül.

Például sok székelyföldi magyar a Partiumot szórványként reprezentálja, vagy nagymértékben felülbecsüli az asszimilációs folyamatok erejét a székelyföldi területeken kívül. A leginkább elgondolkoztató eredmény, hogy a románok minden tekintetben reálisabban látták a magyarokat, mint azok saját magukat” – állapította meg Kiss Tamás. A szociológus szerint a demográfiai stressz egyik bizonyítéka, hogy bár a magyarok 74 százaléka szerint a vegyes házasságok gyakoribbak lesznek a következő húsz évben, a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezője igaz. Ez a lelkiállapot a szakértő szerint befolyásolja a közösség jövőképét, önbeteljesítő jóslatként működhet, kivándorlást generálhat.

A migrációs szándék a társadalom valamennyi rétegét érinti: a románok 18,9, az erdélyi románok 22,8, míg a magyarok 21,3 százaléka fontolgatja az elvándorlást rövidebb időre vagy véglegesen. Az első számú célország a magyarok körében rövid és középtávú munkavállalás vagy végleges kitelepedés esetén egyaránt Németország és Ausztria, míg Magyarország a második helyre csúszott vissza, az anyaországot Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kanada követi. A felmérés szerint tizenöt éves távlatban elmondható, hogy a magyarok folyamatosan növekvő mértékben látják a román-magyar viszonyt konfliktusosnak (jelenleg 41 százalékuk vélekedik így), eközben a románok esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalékos, ennél pedig többen vannak, akik szerint a két nép kapcsolatát kölcsönös együttműködés jellemzi. Arra a kérdésre, hogy részt vesznek-e centenáriumi rendezvényeken, a teljes lakosság 16, az erdélyi magyarok 2 százaléka százaléka válaszolt igennel, ugyanakkor a magyarok 85 százaléka úgy véli, a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemében a közösségnek több jogot kellene biztosítani; ezt a románság mindössze 28 százaléka gondolja így.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a felmérés bemutatásán elmondta, a szövetség többek között arra szeretné felhasználni a kutatás eredményeit, hogy pozitívabb legyen a magyarok jövőképe, csökkenjen a „nemzethalál víziója”.

(kronika.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. (...)

Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. Ö Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. (...)

Üdvözölni! Ha bármilyen helyzetre pénzre van szüksége, írjon nekem személyes igényei miatt. Hiteleket és befektetéseket vállalok mindenféle ügylethez. Kérjük, a hiteligénylésben pontosan adja meg a kért összeget és dátumot, hogy cserébe be tudjam mutatni Üdvözölni! Ha bármilyen helyzetre pénzre van szüksége, írjon nekem személyes igényei (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek